Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-30 / 275. szám
CAXA POŞTALA PLA- ITTA IN NUMERAR Wo. >4256—927. Claf-Kolozsvár> 1931 november 30. Hétfő ELÖFI I írre 1200 le], (éle^ É m egy lsén IBB tat. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bserkesztőség éa kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A. Telefon: 6-08, 6-84, XIV. évfolyam, 275.-ik szám.} ELŐFIZETÉS MAGYABOB8ZAGOK l 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 16 pengő. Egyes szám ára 2f fillér. » BKITAMIA « Angol-Román Biztosító R.-T. BUCUREŞTI Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Kxess insurance Company Ltd. londoni bi tositó társaságokkal,amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. Kartellen kívül! Alapítva 1924. évben. Teljesen befizetett alaptőke 15,000.090 Lei. Bejegyezve az ilfovi törvényszéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Oficial 1924 márc. 9-i 53. számában. A rongyok diadalutja Szokjunk el immár attól, hogy a rongy fogalmát lebecsülő értelemben vegyük. Nem kis dolog a rongy; élettörténetek vannak benne, múltbeli diszek és fényességek, emlékek és megszokások, pompák és melegségek. Ámde nemcsak a múltat takargatják igy magukban. Jövendő is van bennük, maradék reménységeknek az összegyülekezése, amiből nemcsak remény lehet, de melegitő és újraélő valóság is. Talán nem olyan fényes és diszes, mint hajdan, de mégis emberi életeket védő és emberi életeket megmenteni tudó. Nem akarunk arra a szövevényesebb, nagyobb vonalú útra részletesebben rámutatni, amikor a rongyból papir válik, melyen a gyermek megtanulja a betűt, vagy amelyre törvényt innak, vagy amelyből a sajtó nagyhatalma kirobbantja a maga társadalomalakitó erejét. Ez az ut végzetes meredekek magasába is elvezethet. De ha rágondolunk, ez is alkalmas arra, hogy megsejtsük a körvonalait a rongyok jelentőségének, az óriási jövőnek, amit magukban hordanak. Hanem van valami egyszerűbb útja is a rongyoknak, mikor szinte csak egy lépést tesznek vissza mai állapotukból, s mégis jót tesznek vele. Kiegészitik egymást, hogy ismét használhatóvá váljanak, s ismét egy-egy emberi testet jótékonyan befödhessenek. Óh, bizony ennek is szép fejlődése van, ez is tud naggyá válni, ez az egyszerű ut is messzi kiterjedésű élethatárokat tud elfoglalni. Nem törtető nagyra- vágyással, de szelíd csöndességgel; nem a hóditó támadások erőszakosságával, hanem az élet mostohaságai ellen való szerény védekezéssel. Arra a kedves tevékenységre gondolunk, ami a mai napon Kolozsváron megindul, házról- házra jár, csengettyüszóval belecsilingeli mindenkinek a lelkiismeretébe a kérést: ..Adjatok, adjatok! A rongyos, elviselt, használatból kiesett ruhákat adjátok ide, az elszakadt és meg- vedlett fehérnemüeket, a szétmállott cipőket, miket úgyis eldobnátok. Mi azokat mind munkába vesszük, egyiket a másikkal kijavítjuk, újjá tesszük és megint használhatóvá. Ami munkát erre fordítunk, azzal munkanélkülieknek adunk keresetet, s ami eredményt elérünk ezzel a munkával, az fázókat és didergőket fog betakarni. Adjatok, adjatok! Ha csak rongyotok van is, adjátok ide. hogy uj életmeleget tudjunk fel- gyüjteni belőle!“ A rongyok megmentik az embert, s akinek csak rongya van, az is tud segíteni a másik emberen. Ezt a nagy alapeszmét hirdeti a viseltes ruhadarabok szelíd gondoskodásu összegyüjtö- getése. Megható munka ez, mely rátereli az emberek figyelmét arra, hogy sok függ a jelentéktelenségektől. Mikor a világ hatalmasai minden hatalmukkal is zavarban vannak, hogy mit tudjanak tenni a feltornyosodott bajok között, akkor ime, a hatalomtalan rongyok életbe léptetik az emberi együttérzések gyakorlását És ott szervezik meg az emberek együttérManoiiescu éles vádban fordult szembe Argetoianuval Beiktatták ismét Anghelescut a bankkormányzói székbe — A kamarában a változásmögotti háttér tisztázását kívánták Afférok és egyéb érdekességek a parlamenti ülésen — Ghica külügyminiszter szenátusi kijelentése a magyar propagandáról (Bukarest, november 28.) Bukaresti politikai körök a legnagyobb izgalommal tárgyalták Manoiiescu bankkormányzónak a hirtelen bekövetkezett menesztését. A lapok mind ezzel vannak tele, politikai körökben mind erről folyik a szó és következményekről kombinálnak, a bankkormányzóság ügye azonban befejezett tény. Manoiiescu és Argetoianu annak idején nem fértek meg mint miniszterek egy kormányban s azért ment át Manoiiescu a jegybank élére/ Itt is szembekerültek egymással és Manoilescunak távoznia kellett. Valószínű, hogy a mérkőzés nem fejeződött be, már csak azért sem, mert nem lehet tudni, hogy az-e az erősebb, aki a hatalmon marad, vagy az, aki az ellenzékiségben rejlő erőket használhatja. Kibucsuzó és beiktató. Manoiiescu elhatárözb iio,,'y pert indít a pénzügyminiszter ellen állásától való elbocsátása miatt. Manoiiescu ezért nem vett részt Argetoianu mai beiktatásán sem. Ma délelőtt 11 órakor a Bancca Naţionala igazgatótanácsa ülést tartott Manoiiescu részvételével. Az igazgatótanács nevében Balanescu igazgató a bank elismerését fejezte ki Manoilescunak áldozatkész munkásságáért és köszönetét juttatta kifejezésre a volt kormányzónak távozása alkalmából. Beszédében rámutatott azonban arra a veszedelmes precedensre, amely már másodisben történik és amely^a Nemzeti Bank autonómiájának veszélyeztetését jelenti. Manoiiescu válaszában köszönetét fejezte ki eddigi munkatársainak, s hangsúlyozta, hogy minden áldozatot meghozott, a Nemzeti Bank érdekében és nagyon sajnálja, hogy a közös munkának végeszakadt. Manoiiescu azután az újságíróknak kijelentette, hogy Anghelescu beiktatásán nem vesz részt, bár utódjának személye iránt a legnagyobb nagyrabecsüléssel viseltetik és Anghelescu résztvett az ő beiktatásán, de elvi okokból kénytelen igy tenni. Anghelescu beiktatása alkalmával szintén beszédet intézett a jegybank igazgatóságához. Rámutatott arra, hogy amikor az igazságszolgáltatás Burileanu mellett döntött, azonnal levonta a konzekvenciákat, de miután a legfelsőbb igazságszolgáltatási fórum véglegesen döntött ebben a kérdésben és a kormány is bizalmát nyilvánította személyével szemben, akceptálta annak felhívását, hogy folytassa munkáját és folytatni is fogja azt ott, ahol elhagyta. A bank nevében Chiriatescu alkormányzó biztosította Anghelescut az igazgatótanács és a tisztviselői kar szeretetéről és támogatásáról. Manoiiescu kíméletlenül nyilatkozik Manoiiescu bankkormányzó lemondása, vagy Inkább visszahívása a politikai élet nagy szenzációja. A volt bankkormányzó rendkívül érdekes nyilatkozatot tett az újságírók előtt: Mindenekelőtt kijelentette, hogy visszahívásának jogi érvényességét nem ismeri el. Az indokolást különben a miniszterelnökség kommünikéjéből tudta meg. — Úgy hiszem azonban — folytatta Manoiiescu, — hogy az indokolásnak az igazsággal való összhangbahozatalára a dekrétumot kissé meg kellene változtatnunk. A valóságnak megfelelően igy kellett volna Argetoianunak az Írásbeli előterjesztést megtennie : — Manoiiescu Mihály a Nemzeti Bank kormányzói minőségében határozottan védelmezve a bank tanácsában az állam és a Nemzeti Bank érdekeit, az én kísérleteimmel szemben, amelyek arra irányultak, hogy (Tudósításunk folytatása a második oldalon.) zését, ahol legszükségesebb. Azok között, akiknek már csak rongyaik vannak, vagy több a rongyuk, mint az életre szükséges egyéb képességük. Az elkeseredések és kétségbeesések gyülekező helyein megzólalnak a lelkiismeretek, hogy nem kell vgső lobbanásuaknak, nem kel] utolsóknak tartaniok magukat. Mindenkiben van valami képesség, ami akármilyen szerény és jelentéktelen, mégis elég arra, hogy a másikon valamit segíteni tudjon. Ahogy a rongyokból összesitő, kitisztító, egyeztető és javító munkával uj életfenntartó eszköz tud leírni, úgy a megviselt emberek is tudnak egymásra hatni, hogy egymás életét jobban szeressék, s ezzel a szeretéssel életeiket összeegyeztessék, kitisztítsák és megjavítsák. Jelképekké válnak a rongyok, de nem a bosszú és gyűlölet zászlófoszlányaivá, hanem a kicsiségek és jelentéktelenségek megbecsülésének a kifejezőivé. Aki eddig nem figyelt ezekre, önkéntelenül is odafigyel, hogy lám, kis dolgoknak is milyen fontos a társadalmi szerepe. És aki eddig megalázóiknak és semminek érezte magát, abban is önkéntelenül felébred az öntudat, hogy őrá is szükség van, mikor máson kell segíteni, s őtőle is kitelik a segítés valami módja. Sőt, ha hiányzik az ő foltdarabja, azzal is födetleniil marad valakinek valami életdarabja, talán éppen a szive tája, vagy a lázban lüktető homloka. Vájjon, ha az a szív, vagy az a lüktető homlok íödetlenül marad, nem valami hatalmas érzés, vagy lángeszű gondolat hüle- ki emiatt időnap- előtt? Viszont ha az is megkapja a maga betakargató melegét, nem lesz-e majd az igy megvédett érzés és gondolat népek sokaságának a megváltó és jótevő erejévé? Ki tudja azt? A kiszámíthatatlan és mindenható lehetőségeknek ezer titka nyugszik egy rongyban, ha használatlanul hever. S ezer titok indulhat az életme- lengetés valóságai felé, ha az a lenézett rongy egy nagy összefüggésnek a kiegészítő részévé válhatik. Most — ime — a rongyok erre a diadalutra indulnak... (Pd.)
