Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-30 / 275. szám
2 XIV. ÉVF. 275. SZÁM. Tudósítás eleje az első oldalon) a Marmorosch Blank-bank megmentéséért uj áldozatokat kényszerítsek reá, alólirott a Marmorosch Blank-bank igazgatótanácsának alelnöke és igazgató komitéjének tagja, ma pénzügyminiszter, van szerencsém javasolni, mint szankciót a múltért és mint elővigyázatossági rendszabályt a jövőre, a Manoi- lescu Mihály kicserélését. Az agráradósságok. Az ujságirók megkérdezték Manoilescutól, hogy mi a valóság annak a memorandumnak ügyében, amelyet a Nemzeti Bank állított volna össze a hírek szerint a mezőgazdasági adósságok konvertálási terve ellen. — Ezt a hirt szándékosan hozták forgalomba — mondotta Manoilescu azért, hogy a közvéleményt megtévesszék. A valóság az, hogy sem a Nemzeti Bank, sem én személyesen semmiféle állásfoglalást nem tettünk ebben a kérdésben. Egyébként is nehéz lenne, hogy éppen én mutatkozzam be a közvélemény előtt az eszme ellenségeként, aki annakidején a konvertálás gondolatát lansziroztam. Az újságíró azt is megkérdezte Manoilescutól, hogy milyen benyomást tett reá a királyi dekrétum. Manoilescu egy darabig hallgatott, azután ránézett a mellén levő kitüntetésre, egy kis aranykeresztre, amelynek a szalagján egy szimbolikus koszorú van és igy felelt: — Egy éreztem, hogy másodszor is dekorációt kapok, töviskoszoruval. Harc a kamarillával. A Drumul Nou cimii kolozsvári lapban, amelyet ismert szálak fűznek Manoileseuhoz, Sextil Puscariu egyetemi tanár, a lap igazgatója ir nagy cikket az ügyről „Blank a győztes“ cimmel. Megállapítja a cikkben, hogy a Nemzeti Bank kormányzói székében ilyen gyors egymásutánban történő két változás egyáltalában nem tesz jót ennek a rendkívül fontos intézménynek. A külföld, ahol Romániát úgy tekintik, mint a legszeszélyesebb változások országát, legalább a bankjegykibocsátó intézet szolidságában bizott és most nem lehet tudni, milyen hangulatot fog kiváltani Manoilescu visz- szahivása, ami azért történt, mert fölvette a veszélyes, de az egész országtól tapssal kísért harcot a kamarillával. — Végül azonban nyiltan meg kell mondanunk, hogy visszataszitö, ahogyan kulisszaintrikák és pénzéhség egy olyan időben, amikor' az egész románság kész arra, hogy meghozza a legfőbb anyagi áldozatot a mezőgazdasági adósságok hősies, de fájdalmas konvertálásával a parasztság megmentéséért, uj, haszontalan, erkölcstelen és veszedelmes áldozatot kérnek: a Blank-banknak a csődtől való megmentését. A kormány a történtekről. Manoilescunak a bankkormányzói székből való gyors eltávolitását a legélénkebben kommentálják a lapok. .Az Adeverul hangoztatja, hogy ennek az eseménynek különös jelentősége van. A kormány pagy energiát mutatott ebben az esetben. Manoilescu lemondása és Anghe- lescu kinevezées között még 24 óra sem telt el. ami szokatlan sietség egv ilyen fontos probléma elintézésénél. Kormánykörök azt hangoztatják, hogy tulajdonképpen semmi egyéb nem történt, minthogy Anghelescut visszahelyezték a bírói döntés után előző állásába. Az egyes pártoknál általános az a vélemény, hogy a Nemzeti Bank kormányzója nem lehet a kormány egyszerű mandatariusa s ezért bizonyosra vehető, hogy kormányváltozás után tör- vényhozásilag módosítani fogják a Nemzeti Bank alapszabályait, olyan értelemben, hogy . a kormányzó ne függjön a kormány ab- szolutikus ténykedésétől. Kormánykörök Manoilescu interjújával szemben hangoztatják, hogy hiába tekinti Manoilescu áldozatnak magát és hiába gondol arra, hogy bizonyos dokumentumokat fog napvilágra hozni. Különösnek találják Manoilescunak a Nemzeti Bank tisztviselői előtt tett nyilatkozatát is, amelyek szerint bankkormányzó soha nem hozott nagyobb áldozatot, mint ő. Iorga szerepe. Anghelescu a Nemzeti Bank kormányzói székét avval az egyszerű deklarációval vette át, hogy őt a bíróság visszahelyezte régi jogaiba. A Lupta érdekes dolgokat közöl a lemondással kapcsolatban. Manoilescu már két nappal előbb értesült Argetoianu terveiről és ezért elment Iorga miniszterelnökhöz, aki kijelentette, hogy nem tud semmit Argetoianu ilyen szándékairól és a legteljesebb bizalmáról biztosította Manoilescut. Huszonnégy óra alatt Iorga véleménye teljesen KusrtUrsjfá —«BWiiW ■m aaan a-acsai megváltozott és egyike volt azoknak, akik Manoilescu azonnali távozását kívánták. Amikor Manoilescu megtudta, hogy a lemondatásáról szóló királyi dekrétumot már nyomtatják a hivatalos lapnál, a következőt mondotta a környezetének: •— Meglátjátok, rövidesen megint sokat fogtok hallani rólam. Dosszárjaim vannak. Argetoianu akcióban. Argetoianu, Manoilescunak az ellenfele még mindig gyengélkedik, szombaton azonban jobban érezte magát és audiencián volt az uralkodónál, majd ebédre is ott maradt a királyi palotában. Szombaton délután Argetoianu Roger Auboinnal tárgyalt a konvertálási törvény- tervezetről és kormánykörökből származó hirek szerint a francia szakértő a törvénytervezetet a maga részéről bizonyos módosításokkal hajlandó kifogás nélkül hagyni. A javaslat megszavazása majdnem bizonyosra vehető, miután a kormány hajlandó azon olyan változtatásokat végrehajtani, amelyek az alapelveket nem érintik. Argetoianu megbeszélést folytatott ezután a nemzetközi pénzvilág Bukarestben tartózkodó egyik bankárával, Manheimerrel is, aki kijelentette, hogy a költségvetés huszonötmil- liárdra való összeszűkítését külföldi pénztőkések jó szemmel‘nézik. A Manoilescu-ügy a kamarában. A kamarában a szombati ülésen Roznovan szociáldemokrata interpellál amiatt, hogy a tisztviselők és a nyugdíjasok illetményeit nem fizetik ki. Gutiujna többségi képviselő a közoktatás- ügyi miniszterhez intéz interpellációt azzal kapcsolatban, hogy a tanszemélyzet fizetésének megállapításánál bizonyos ígéreteket nem teljesített. Eladták még' a hajókat is. Ezután Lupu dr. mond nagy beszédet a polgári hajózás igazgatóságának helyzetéről. Szerinte ennek az igazgatóságnak vezetőjét, Jo- nescu Johnsont, aki a legnagyobb szakértelemmel és hozzáértéssel vezette az ügyeket, a liberálisok intrikálására eltávolították állásából. Helyette egy Varabania nevű mérnököt neveztek ki és ennek a működése során viszont nagy szabálytalanságok történtek. Számos kereskedelmi hajót adtak el kéz alatt és a szénszállításokat sem bonyolították le megfelelően. Lupu a legélesebb szavakat találja a polgári hajózás igazgatóságának működésére. Affér a szónoki emelvényen. — Tizenkét év óta mind azt kiabáljuk, — mondja Lupu, — hogy rendet fogunk teremteni, de sohasem jutunk el az igazi szankcióhoz. Lupu beszéde közben Manoilescu Strunga előremegy a szónoki emelvényhez. Lupu: Maga szemtelen! Nagy tumultus támad s félni lehet attól, Hogy a két képviselő egymásnak megy. A kavarodás és hangulat csak nehezen csillapodik le. Manoilescu és a Marmorosch Bank. Cuza a belügyminiszterhez intéz interpellációt, Manoilescu bankkormányzó lemondásával kapcsolatban és felolvassa Manoilescunak azt az interjúját, amely a bukaresti lapokban megjelent. Ebben az intervjuban olyan nyilatkozat van, amelyet a pénzügyminiszternek I tisztázni kell. Világosan kell látni azt, hogy mi volt Argetoianu szerepe a Banca Marmorosch kényszeregyezségi ügye körül. Cuza második interpellációja a máramarosme- gyei helyzetre vonatkozik. Azt állítja, hogy Jurga Flavian, máramarosi prefektus sok visz- szaélést követ el, többek között egy máramarosszigeti kereskedőnek a piacon levő bódéját is felgyujtatta. Pop Valér, erdélyi miniszter válaszol. Kijelenti, hogy az ügyben a kormány ankétet folytatott le, ennek az eredménye már be is érkezett a minisztériumhoz és a bűnösöket meg fogják Vüntetni. Oteteleseanu az averescanusok nevében foglalkozik a Manoilescu lemondásával, a kormány eljárását élesen kritizálja. Rámutat arra, hogy a Nemzeti Bank vezetőségében ez évben ez már a harmadik változás. Közben Manoilescu Strunga és Lupu között újabb szóváltás fejlődik ki. Lupu végül beismeri, hogy elragadtatta magát, majd igy folytatja: — Nem volt szándékom Manoilescu Strunga, ur üzleti becsületét érinteni. Az üzleti becsület és a hazafias érzésről vezetett politikai becsület között nagy a különbség. Napirenden a felirati vitában Grigorovici szociáldemokrata folytatja a pénteki beszédét. A kisebbségek részére minden tekintetben egyenlő elbánást kíván. Élesen kritizálja a kormány tevékenységeit s különösen azt, hogy a tisztviselők és a nyugdíjasok hátralékait nem fizetik ki, ellenben óriási összegeket fordítanak a bankok talpraállitása érdekére. A kormánynak mindent meg kell tenni az élet olcsóbbitására, mert amig ez nem történik meg, addig a fizetéseket sem lehet leszállítani. A mezőgazdasági termelés mellett támogatni kell az ipari termelést és az ipari munkások érdekeit. Pártja nincs bizalommal a kormány iránt és a válaszfeliratot nem szavazza meg. Ghica külügyminiszter Grandiról és állítólagos magyar propagandáról. A szenátusban Urzica interpellál a bírák hátralékos fizetéseinek kiutalása érdekében, amire Hamangiu igazságügyminiszter kijelenti, hogy mindent el fog követni, hogy a bíróság hozzájusson illetményeihez. Ghica válaszol a pénteken elhangzott interpellációra, Grandi amerikai látogatásával kapcsolatban. Grandi semmiféle nyilatkozatot nem tett, amely a román-olasz barátságot, vagy Románia méltóságát valamiben is érintené. Az interpelláló szenátor a magyar rádiópropagandáról is érdeklődött. A külügyminiszter ezeket mondja; nem tudja, mit mondottak a magyar rádióban, de ha az tapintatlan volt, úgy kijelentheti, hogy a tapintatlanság rendesen ott szokott - megnyilatkozni, ahol az születési gyengeség, ez ellen pedig nagyon nehéz küzdeni. Egyébként a kérdéses propaganda valóban a levegőbe szórt szavakból állott és azt Rómában éppolyan kevéssé veszik komolyan, mint Romániában. A napirenden Popovici tábornok beszélt a felirati vitában. Kifejezte a trón iránti hűségét, majd hangoztatta, hogy a leszerelési konferenciával kapcsolatban Romániának Franciaország példáját kell követnie, jól fel kell fegyvereznie magát. Kifogásolja a hadügyi büdzsé leszállítását. 4 Hatieganu Gyula, a villamostársaság elnöke is Ígéretet tett a kolozsvári kereskedők kérésének teljesítésére (Kolozsvár, november 28.) Szombaton a déli órákban a Sfatul képviseletében küldöttség jelent meg Tatar interimárbizottsági elnök előtt. A küldöttséget Comsa szenátor, a Sfatul helyettes elnöke vezette, aki a közgyűlés megtartásáig a Sfatul elnöki tisztjét tölti be. Comsa elnök bejelentette Tatar interimárbizottsági elnöknek, hqgy a város vezetőségének a kérésére a villany sztrájkot a kolozsvári kereskedők felfüggesztették. Ugyanis Tatar interimárbizottsági elnök többször ígéretet tett arra, hogy a villamosmüvek igazgatóságával történt megbeszélések alapján a kereskedők kérését igyekeznek kedvezően elintézni s éppen a tárgyalások sikere érdekében függesszék fel a villany- sztrájkot. Comsa helyettes elnök egyben kérdést intézett Tatar interimárbizottsági elnökhöz, hogy az interimárbizottság által megindított tárgyalások a villamostársaság igazgatósága részéről milyen fogadtatásra találtak. Tatar interimárbizottsági elnök a küldöttség előtt kijelentette, hogy hosszabb beszélgetést folytatott Hatieganu Gyula, egyetemi professzorral, a villamostársaság elnökével, aki kijelentette, hogy betegsége akadályozta eddig is meg abban, hogy a kolozsvári kereskedők kérésének az ügyében eljárjon, de igy is kijelentheti, hogy a villamostár- saság igazgatósága hajlandóságot mutat a kereskedők kérésének a teljesítésére és semmi akadálya sem lesz annak, hogy a kérdés békés megoldást nyerhessen. Tataru interimárbizottsági elnök információi után Comsa, a Sfatul ideiglenes elnöke bejelentette, hogy éppen Tataru interimárbizottsági elnök közbenjárása folytán a villanysztrájkot egy hétre felfüggesztették abban a reményben, hogy ezalatt az idő alatt a kereskedők és más érdekeltségek kérése kedvező megoldást nyer. Azonban ha a szükség azt kívánja, a sztrájkot újból felveszik.
