Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-29 / 274. szám
XIV. ÉVF. 274. SZÁM. KrjmmUrsJtc K<? ha részt akar venni az Erdélyi Zsidó Kórházegyesületek nagy nyereményeinek húzásain. — Már a legközelebbi hetekben húzásra kerül az egymillió leies főnyeremény II Ne legyen könnyelmű, ne szalassza el ezt a kedvező alkalmat, amikor egész életére gondtalanságot biztosíthat magának. — Legközelebbi húzás dece ober 2. — Postai megrendelésnél 100 lei beküldése ellenében küld sorsjegyet a Zsidó Kórházegyesületek Központi Sorsjátékintézősége Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 20. Vegyen Zsísö Kórház Sorsjegyet. Az erdélyi római katholikus Státus jogi személyiségének kérdésé Ifi A kormány közbelépése a legelemibb jogi alapot is nélkülözi“ — mondja Moldovan Vaier dr., a kolozsvári tudományegyetem egy ház jogtörténeti professzora A kultusztörvény, a konkordátum és a gör. kei. egyház szervezéséről szóló törvény elismeri azlösszes történelmi egyházak jogi személyiségéi Illetékes egyházi körök felfogása a Státus ellen elhangzott ferdítéseit özönéről Az erdélyi római katolikus Státusról egyik román újság nyomán különböző hírek kerültek be a magyar napisajtóba is. Munkatársunk a kérdés nagy jelentőségére való tekintettel a közleményekre vonatkozólag illetékes egyházi tényezőkhöz kérdést intézett s az alábbi felvilágosításokat kapta: — Tény az, hogy Majláth Gusztáv püspök ur dr. Gyárfás szenátorral, újonnan választott Státus-elnökkel egyetemben Bukarestbe utazott, hogy illetékes tényezőkkel a Státusra vonatkozólag fennforgó téves információkat helyesbítse. Lehetséges, hogy a szabályzatok kérdése is szóba kerül Iorga miniszterelnöknél, aki az eddig történtekből láthatólag hamis, vagy egészen egyoldalú beállítás következtében tévesen Ítéli meg az erdélyi római katolikus Státust. — Az igazság az, hogy a katolikus Státust, 1866-ban történt újjászervezése óta is, elsősorban 1867-ben a magyar király, mint a katolikus egyház legfőbb kegyura, utána 1873-ban a magyar kultusz- miniszter, mint a királyi legfőbb kegyur képviselője, elismerte s alapszervezetét, valamint az igazgatótanács szabályait jóváhagyták. — Azután a kormány állandó kontaktusban állt a Státussal, soha arról szó nem esett hivatalos kormány-nyilatkozatban, hogy a Státus törvényellenes volna, ellenkezőleg, a magyar törvényhozás az 1883. évi XXX-ik törvényeikkel — egyebekről nem is szólva — elismerte a Státus jogait. Vagyonkezelési Szabályzatát a kormány hagyta jóvá a király beleegyezése és hozzájárulásával. A román impérium óta pedig mai napig, bár a Státus ellen ugyanazok a tényezők, akik most az aknamunkát folytatják, már 1024-ben megindították a támadást, — a román kormány az utóbbi napokig soha se vonta a Státus törvényességét kétségbe. Ezek történelmi adatok, melyeket okmányok igazolnak, ezeket letagadni semmiféle ferdítéssel, hamis beállítással, vagy ráfogással nem lehet. — A konkordátum 9-ik szakasza meg éppenséggel megerősíti a Státust, mint igenis törvényesen, kanonilag létesült egyházi szervezetet. — Csak az emberek tájékozatlanságára, vagy megtéveszthetésére spekuláló rosszindulat kockáztathat meg oly vakmerő állítást, hogy a Státus törvényellenesen, vagy pláne a Szentszék akarata ellen áll fenn. Lehet-e józan logikával egy intézményt törvényellenesnek mondani, amely, ha az 4867. évi jóváhagyást vesz- szük, már 64 éve, ha pedig régi múltját tekintjük, már 30U esztendeje áll fenn? — Megtévesztésre szánt, komikus állítás, hogy a Szentszék a Státus ellen van. Pacelli bíboros-államtitkár aláírásával a Szentséges Atya a legutóbbi Státusgyülésre is meleg szavakban küldte áldását, azelőtt pedig évtizedeken keresztül hasonlóan a többi pápák. Jozan- eszü ember elhilieti-e, hogy az egyház fejei oiy egyházi gyűlésre adják áldásukat, amelynek az egyház törvényei szerint törvényességéhez a legkisebb kétely férhet? — De fölösleges dolog s nem is lehet a g5’ü- lölettel vitába bocsátkozni. Az a pár emberből álló komplott, amely a Státus ellen tör, _ugy- látszik cl régi r6C6pt szerint dolgoziiv, „rágni- mazni merészen, valami mindig rátapad a rágalmazódra**; jelen esetben: támadni vakmerőén, hátha valami sikerül. — Nem is a Státus törvényessége az igazi inditó oka ennek a hadjáratnak. Az igazi ok egészen máshol keresendő. Erről azonban egyelőre nem beszélünk. — Hogy Bukarestben mit végzett főpasz- torunk, vagy mit nem végzett, arról senkinek pontos tudomása nem lehet, tehát minden közlemény csak önkényes feltevéseken alapul. A Státusra nézve nem döntő a szabályzat kérdése. Akár veszi tudomásul a Iorga-kormány a szabályzatot, akár nem, a Státus ősi jogon s a konkordátum alapján törvényesen működhetik tovább szabályzat nélkül is. Egy mindenesetre bizonyos, t. i., hogy az apostoli Szentszéket írem lehet belevonni a Státus elleni támadásba, Ezt csak támadóink szeretnék. Ám az apostoli Szentszék nincs a támadókkal, sőt ellenkezőleg éppen azért nem sikerülhet támadóink leg- hőbb vágya, mert az apostoli Szentszék védelme alatt állunk. Az apostoli Szentszék soha se fog^ahhoz hozzájárulni, erre semmiféle kétszinü játékkal reávehető nem lesz, hogy a ka tolikus vagyont egyszerűen csak átengedje az államnak. Az erdélyi római katolikus Státus által kezelt alapok az egész erdélyi püspöki megyéé, közel 400.00« hívőé, a katolikus iskoláké, a tanuló ifjúságé, a gyermekeké, a katolikus tanároké, tanítóké, a katolikus templomoké. Százezrek£1 nek egy egész püspöki megyének jogos tulajdonára kezet tenni csak azért, mert néhány úriember ezt nagyon szeretné, nem lehet. Ennek visszhangja nemcsak az apostoli Szentszékig jutna el, hanem a megbotránkozás felzúdulását váltaná ki az “egész katolikus világban, nemcsak, hanem az egész müveit világ jóér- zésü részében. Érdeke-e a lorga-kormánynak, a sok benső baj mellett, még ezzel is tetézni az ország haját? Alig hisszük. Néhány embernek örömet szerezne talán, de meg vagyunk győződve, hogy az ország józan közvéleményében is a legmélyebb ellenszenvet váltaná ki az erdélyi kisebbségi katolicizmusnak ily jogtalan, mélyen sértő üldözése. Azért szilárdan bízunk a józan ész, a jog és igazság diadalában. Moldovan Valér nyilatkozik. A fennti problémával kapcsolatosan ellátogattunk á legilletékesebb személyhez, dr. Mol- dovmi Valér, volt kultuszminiszteri államtitkár, erdélyi miniszter és a kolozsvári tudományegyetem egyházjogi katedrájának a tanárához. Majális uccai lakásán találtunk rá. Sejtette, milyen ügyben kerestük fel. — Ugye a Státus? — jegyezte meg mosolyogva. A következő pillanatban már könyvszekrényében kutat. Az asztalt telerakta törvénykönyvekkel. — Kérem, jegyezze szószerint. Majd igy folytatta: — A kérdésnek két oldala van. Az egyik politikai s ehhez természetesen nem szólok hozzá. Ami azonban az ügy jogi részét illeti, ki kell hangsulyozjnom, hogy a kormány közbelépése nélkülözi a legelemibb jogi alapot. Ugyanis a kultusztörvény tizenkettedik paragrafusa világosan és érthetően kimondja, hogy az összes úgynevezett történelmi vallások autonómiával rendelkeznek. Vagyis jogukban áll saját ügyeiket saját érdekeikhez híven intézni. Ez a törvény arravonatkozólag is rendelkezéseket tartalmaz, hogy az összes egyházak az orthodoxon kívül kötelesek szervezeti szabályzatukat a kultuszminisztériumnak bemutatni, — annak a ténynek a megállapítása végett, hogy nem-e tartalmaznak-e valamilyen törvény ellenes'intézkedést. A törvény azonban azt is kimondja, hogy a szabályzat benyújtása a törvény végrehajtási utasítása megjelenésétől számított egy éven belül esedékes. Minthogy ez ideig a végrehajtási utasítást még csak meg sem fogalmazták, nemhogy életbeléptették volna, úgy egyetlen íelekezet sem köteles azt benyújtani. Addig is, mig ez az aktus bekövetkezik, az ösz- szes egyházak a régi szabáiyzatuk szerint működhetnek. Az erdélyi római katholikus egyház, illetve a Státus, a magyar éra alatt elismert szervezeti szabályzatának az alapján. A jogi személyiség ü""ét három egyezmény, illetve törvény éspedig a konkordátum, a kultusz és az orthodox egyház szervezéséről szóló törvény is szabályozza. Mindhárom a következő intézkedéseket tartalmazza: Azok a történelmi egyházak, amelyek a szervezkedési rendszerük alapján jöttek létre és működnek, jogi személyiségek. A törvény aztán idézi: jogi személyiség: az egyházközség, az esperesség és a püspökség. — Ami a római katholikus Státust illeti, tulajdonképpen nem más, mint a gyula- fehérvári római katholikus autonóm egyház véleményező szerve, mely a közgyűlésen kívül az igazgatósággal is rendelkezik. Tehát nem külön, önálló intézmény, hanem az egyház szerves része s mint ilyen szintén jogi személyiség. A Státus intézi az adminisztratív és az iskolafenntartással járó ügyeket. Egyébként a görög keleti egyháznak is ugyanilyen a szervezete. Ott is meg van a státus, amit azonban jelen esetben adunare-nak neveztek el. Természetesen ennek a szervnek nincesn szüksége külön jogi személyiségre, mivel az a püspökség szerves része. — Csak azon csodálkozom, — fejezte be nyilatkozatát Moldovan Vaier dr. — hogy milyen jogcímen avatkozik bele a román kormány egy autonómegyház belügyeibe? Amennyiben mindenáron foglalkozni óhajt ilyen kérdésekkel, pé’dónak okáért külön jogi személyiséggel ajándékozhatja meg a Státust is. Erre azonban igazán semmi szükség. Erdély a felekezeti egyetértés klasszikus hazája s nem tartom helyesnek, hogy ilyen hatalmi kilengésekkel megzavarják ezt az évszázados bekét. (d. b.)
