Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-29 / 274. szám
« BSEBSB& jmw*»■...' uw.il wasa—i UglţB „akármilyen“ feifájás RC elleni por, hanem egy Tabletta, melyet az egész világ orvosai rheumatismus, meghűléses betegségei', fejfájás és más fájdalmak esetén ajánlanak mint ártalmatlan gyógyszert. Val idiságuk biztos ismertető jele a BAYER-kereszt, mely minden csomagon és minden tablettán látható. » iicmfeh,-jííeii>ív> Jticiuó « PHARMAZEUTISCHE VERKAUFS ZENTRALE Ml.FARBENINDUSTRIE AIffiENGESEUSCHA« - LEVERKUSEN 9-Rh. ASPIRIN (Neme gesetzlich geschützt) Hop csalja áí magához a szovjet Amerikából a technikai szakembereket Tudja Ön, mi az Aspirin ? Newyork, november hó. Ma már nemcsak Európa, hanem a naiv Amerika is tisztában van vele, hogy az egész szovjetrendszer, de különösen az ötéves terv mindjárt a kezdet legkezdetén megbukott volna, ha a szovjet magára marad és önerejéből kell neki megvalósítania tagadhatatlanul nagyszabású terveit. Jól tudja ezt a szovjet Is, hisz a cári rezsim tehnikai intelligenciája az uj rendszer elöl kimenekült az országból s neki még nem voltak megfelelő szakemberei. Mi sem természetesebb tehát, minthogy nehéz helyzetében a külföld, különösen pedig a tehnikai felkészültségben magas fokon álló Amerika felé fordult a szovjet szeme s azon volt, hogy hatalmas terveit az innen importált szakemberek segítségével valósítsa még. A szovjetnek ebben a dologban nagyon kezére járt az a körülmény, hogy a munka mind Európában, mind pedig Amerikában egyre kevesbedett, egyre-másra szüntették be üzemüket a legvirágzóbb gyárak, ipartelepek stb. s ennek következtében egyre több szakember vált munkanélkülivé, akiknek nem is kellett olyan nagyon fényes ajánlatokat tennie, hogy átvándoroljanak Szovjetoroszországba. Hogy dolgozik a szovjetügynök? Magamnak is bőven volt alkalmam meggyőződni arról, hogy dolgoznak Amerikában a szovjet kiküldött emberei, hogy fogják meg a szakembereket, hogy ámit- ják-széditik őket mindaddig, mig csak kötélnek nem Olcsóbban és jobban világit, mint a villany, a tökéletes DlSm tr lámpa »NOVALUX« óránként 50 bániért 300 gyertyatény. Ismertetést nyújt: „Hova“, Timişoara, III. Jósika u. 3. Telefon: 543. Izzótestek, stb. az összes petróleumlámpákhoz. — Viszonteladók kerepelnek. állnak és alá nem írják a szerződést, amely aztán esztendőkig Oroszországhoz köti őket. Hogy milyen pontos körültekintéssel dolgoznak a cseka szakemberekre vadászó ügynökei, akkor tapasztaltam, mikor az Edi- son-müvek beszüntették a munkát s mi, a telep mérnökei is állás nélkül voltunk. Az ügynökök azonnal mogkörnyékeztek bennünket. Ezekne«. ugyanis pontos értesüléseik vannak mindenről, ami az amerikai gyárakban történik, listát vezetnek a tehetségesebb mérnökökről és speciálisan képzett szakemberekről s mikor valaki kilép az állásából, azonnal megkörnyékezik. így tettek velem és több társammal is. Az ügynöknek, aki kivetette valakire a hálóját, természetesen első dolga, hogy az áldozattal megismerkedjék. Ez a megismerkedés azonban nem lehet feltűnő, nehogy gyanút keltsen az illető maga ellen, igy aztán a legfurfangosabb módokat találják ki céljaik elérésére. Ha például a kiszemelt áldozat bélyegeket gyűjt, akkor az ügynök mint szenvedélyes bélyeggyűjtő látogat el hozzá s cserére ajánlja fel saját gyűjteményét, ha halászni jár a folyóhoz, vagy a tengerpartra, az ügynök is mellette dobja be horgát a vizbe és mint szenvedélyes halász kezd beszélgetést, ha sakkozó, sakkpartit ajánl fel neki s igy aztán feltűnés nélkül megvan a barátságos ismeretség. De ekkor még nem lép igazán akcióba a cseka ügynöke. Egy-két hétig csak melegíti és mélyiti a barátságot s kedélyes horgászás vagy sakkozás közben csak azután kezdi el, mintha puszta véletlenség volna, feszegetni a rossz amerikai viszonyokat, majd rátér az orosz viszonyokra s hovatovább olyan ragyogó képet fest az áldozat elé Oroszországból, mintha a mai dolgozók, tudósok, alkotók és feltalálók egyedül csak ott találhatnák meg a munka és a kereset egymással egyensúlyban álló paradicsomát. Látogatás egy propagandaestélyen. Mindezt magam is átéltem és végighallgattam. Végtelenül kiváncsi voltam ezekre az emberekre s bár akkor már hazakészülödtem Magyarországba, úgy tettem, mintha minden vágyam az lenne, hogy én is elXIV. ÉVF. 274. SZÁM. juthassak a vörös paradicsomba s igy aztán elkerültem a cseka egyik ügynökével a második megdolgozó szervhez: egy szovjet propagandaestélyre. Newyorkban ért ez a szerencse, a 87-ik uccában, ott tart fenn ugyanis a szovjet egy nagyszabású propagandaközpontot. Az előadóterem valami munkásotthonféle s teljesen úgy van berendezve, mint egy színház. Érdekes, hogy ezeket a' propagandaelőadásokat az amerikai rendőrség is ellenőrzi, mindenik kiküld egy-egy detektívet és noha ezek a propaganda-előadások igen sok tehnikai szakemberét csábítják át Oroszországba, érthetetlenül semmit sem tesz ellenük. Erre az előadásra teljesen megtelt a terem s csengőjelre kilépett a szónok a színpad függönye elé. Alacsony, nagy szóképességü, eleven kis emberke volt, Dailynek hívták s elmondotta ott nekünk, hogy az ötesztendős terv nagyon szépen halad a megvalósulás felé. Természetesen, mint minden kezdő államban, itt is vannak kisebb nehézségek, igy például érezhető valami kis lakáshiány, valami kis zavar az élelmezés terén (egész apró kis bajok, ugyebár?), hanem hát a rendszer egyre jobban és jobban fejlődik s a zavarok ezzel a fejlődéssel parallel egyre inkább múlnak el. Oroszország — mondta — ma a dolgozók és az érvényesülni akarók hazája. Jegyezzünk dollárokat. Csakhogy! Csakhogy még egy, de igazán csak egyetlenegy kis baj van most Oroszországban, ami a munkát egy kissé hátráltatja s egy kevés zökkenést idézett elő az ötéves terv nyugodt előrehaladásában. Ez az aprócska baj mindössze csak az, hogy Oroszországnak nincsen valutája. Ugyanannyira nincsen, hogy a kivándorolni és ott dolgozni akaró mérnököknek se tudja már többé az útiköltségét előteremteni, tehát, akik menni akarnak, azok csak a saját költségükön utazhatnak, nem tud továbbá újabb gépeket sem vásárolni, mert ez a piszkosan kapitalista Amerika csak dollárért hajlana» szállítani a traktorokat és az ipari gépeket. Nincs más mód ezeknek a nehézségeknek áthidalására, minthogy az oda menni akaró mérnökökben nemcsak munka-, hanem töketársat is lásson s igy a szovjet arra kéri fel a hozzá kivándorolni akaró amerikai mérnököket, hogy egyes megnevezett ipari üzemek részvényeiből jegyezzenek néhány darabot. Szóval legyenek ezeknek az orosz Ipari üzemeknek részvényesei. A jutalom nem marad el, osztalékra bőven számíthatnak, Oroszország minden összeget garantál, csak egyet köt ki: hogy étik a részvényjegyzések kizárólag dollárban történjenek. Ahogy idáig ért az előadó mondókájával, természetesen, mosolyra húzódott a szájam, mert nem igen tudtam elképzelni, hogy akad a hallgatók közül olyan, aki nehéz munkával szerzett dollárjait a szovjetrendszer rendelkezésére bocsássa. Hanem erről is gondoskodott a propagandaosztály. Még pedig nagyon ravaszul és célszerűen. A hallgatók között ugyanis szétültette egy pár ügynökét, akik mihelyest a félszobás elhangzott rögtön felugráltak a helyeikről: — Mekkora összeget lehet jegyezni? így az egyik. S rá a másik: — Huszonötezer dollárral is be lehet lépni az üzletbe? Ez a nagyobbpénzü embereknek szólott csalétekül. — Két-háromezer dollár nem kevés? Ez viszont a kisebbpénzü embereknek volt bátorítás. Nagy zsivajgás keletkezett természetesen. Közben levetítettek egy Hollywoodban készült filmet, mely Ke- renszki lemondásától kezdve bemutatja â gyönyörű oroszországi állapotokat egész Lenin forradalmi győzelméig és a szovjettermelés ragyogó eredményéig. A szovjetklakkörök tapsorkánt rögtönöztek s az emelkedett hangulatban szétosztották az összegyűltek között a részvényjegyzési iveket. Mindenki kapott egyet-egyet, persze nem üresen, mert előzőleg már a soros szovjetügynök valami nem létező amerikai mérnök nevében tiz-tizenötezer dollárt jegyzett rajta. A résztvevők, persze, a nagy számok láttára maguk is bedőltek s bizony sokan voltak, akik jelentős összegekkel Írták az iv alá a nevüket s egyeztek bele, hogy még az útiköltségüket is maguk fizetik, csakhogy eljuthassanak az orosz Eldorádóba. Mindenféle emberek voltak ezek között, mérnökök és szakmunkások egyaránt, huszonöttől hatvanéves korig, mert ez az a korhatár, ameddig a szovjet munkára alkalmasnak tartja áz embereket. Ring ráfi. Csalijó muzsikát hoz a Moravetz -Bárd és Nádor karácsonyi album. Kérje minden könyvárusnál v. Moravetztől, Temesvár
