Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-26 / 271. szám
XIV. ÉVF. 271. SZÁM. 3 KE&gfreUf&jtG SEi»aa Románia pénzügyi helyzetének keresztmetszete Több mint háromilliád lejes deficitet jelez az állam folyó évi külkereskedelmi mérlege Négymilliárd lejjel kevesebb egyenes adót hajtottak be, mint a mult évben — A nyugdíjasok is elkészülhetnek a legnagyobb meglepetésekre — A szeszmonopólíum bevezetésétől milliárdos jövedelmet várnak II. (Bukarest, november 24.) Pereg a költség- vetés filmje, a nyugdíjasok halálos ítéletét szép szavak vezetik be, a miniszter véleménye szerint mindössze arról van szó, hogy egy kicsit igazságosabb rendszert inauguráljunk. Nem lehet elvitatni a pénzügyminiszter ur tárgyi igazságát, hiszen az ország közvéleménye előtt zajlik le a nyugdíjasok tragédiája. Olyan igazságtalanság történt velük, amilyent csak nagyritkán jegyez fel a történelem. A miniszterelnökhelyettes azonban úgy látja, hogy az igazságtalanságot csakis újabb balkezes rendelkezésekkel lehet megszüntetni. Ijesztő számként közli az alábbi adatokat: A nyugdíjpénztár a következő összegeket fizeti: 1926- ban 1.364.971.700 1927- ben 2.258.401.000 1928- ban 3.170.565.000 3929-ben 3.415.881.500 1930- ban 4.862.705.363 1931- ben 5.027.901.898 Az idézett összegből egy és félmilliárd lej a katonai nyugdíjasok követeléseit teszi ki. A kormány a fennti adatok nyilvánosságraho- zatalával akarja megpuhitani a honatyák szivét. Horribilis összeg s bizony a mai körülmények között nehéz előteremteni. Arról természetesen megfeledkeznek, hogy a nyiigdijasok évtizedes fáradságos és hűséges munkán kívül az állampénztárba befizetett járulékokkal is meglaemáék.jLioyal - -hpev. gref i napjaikra ne kerüljenek az uccara. « Üzenet a nyugdíjasoknak. Azok a statisztikai táblázatok, amelyek a fizetések és a nyugdijak közötti aránytalanságot mutatják fel, mintegy sejtetni engedik, hogy itt is nagyobb redukció készül. Akárcsak a tisztviselőknél a redukció csak 1932-re szól, — nyugtat meg a pénzügyminiszter, a nemzeti parasztpárti kabinet a mult évben szintén azt Ígérte, hogy mindössze egy évről van szó. Az év leteltével azonban az áldozati adó kétszeresére emelkedett. Hogy a nyugdijakat milyen mértékben akarja a kormány leszállítani, a költségvetésből még nem derül ki. Az adóknak még a fele sem folyt be. Most derül ki, hogy a múltban csak fiktiv számokkal dolgoztak. Megállapították a budget- ek végösszegét, ennyi a bevétel és ennyi a kiadás. Az adófizetők pedig abban a boldog hitben ringatták önmagukat, hogy ez a tényleges helyzet. Pedig csak most derült ki, hogy a letűnt rezsimek milyen fiktiv adatokkal spékel ték tele a költségvetést. Épületes például, ideírunk néhány adatot. Az 1931. évi előirányzat. Ezzel szemben befolyt: Egyenes adók 9.310.000.000 lej, 5.810.681.311 lej, Vámok 4.575.000.000 „ 1.913.965.460 „ Szeszadók 1.727.000.000 „ 733.364.369 „ Fogyasztási cikkek adója 2.112.960.546 „ 1.592.872.743 „ Forgalmi adó 2.000.000.000 ., 1.032.248.976 „ Színházi adó 100.000.000 „ 53.577.224 „ Bélyegilleték 4.150.000.000 „ 2.208.507.074 „ A vámbevételek hárommilliárd deficitje. A fennti számokból kitűnik, hogy a vámbevételek közel hárommilliárdos deficitet jeleznek. . Nem is szólva a szeszadók egymilliárdos veszteségéről. Természetes., hogy a vámbevételek csökkentek és természetes, hogy tovább is csökkenni fognak, a leszegényedett román társadalom a külföldi árut nem tudja megvenni. De nemcsak külföldi árut nem tudunk vásárolni, nem tudjuk a belföldi ipar termelését sem megfizetni. A lecsökkent kereseti lehetőségek miatt aa ipart, mezőgazdaságot és kereskedelmet épp azért kell az adótermektől amennyire lehet mentesíteni, hogy az árak olcsóbbodását ezen az utón is elő lehessen segíteni, ezzel szemben a termelésnek egyre nagyobb közterhekkel kell számolnia. Összehasonlítás végett közöljük az egyenesadók hétéves alakulását: Előirányoztak: 1.577.000. 000 2.990.000. 000 3.498.000. 000 4.454.500.000 6.407.000. 000 7.282.000. 000 7.762.000. 000 9.487.000. 000 9.310.000. 000 Befolyt: 2.235.511.896 3.206.926.101 4.223.923.506 4.900.940.452 7.499.758.615 7.553.612.181 8.884.666.940 9.078.464.961 5.858.482.507 1923- ban 1924- ben 1925- ben 1926- ban 1927- ben 1928- ban 1929- ben 1930- ban 1931- ben Az állampolgárok teherbiróképességének csökkenésével egyidejűleg évről-évre emelik az adókat. A legkatasztrófálisabb számokat azért mégis csak a mai helyzet mutatja fel, ameny- nyiben csak az egyenesadóknál közel 1négymilliárdos a deficit. Ezen a helyen kellene megemlékeznünk a fe- keíeszeszüzelmekről is. A szeszadóból befolyó nevetségesen csekély bevétel a hibás politikán kívül a bete.g közszellemre vet szomorú világot. Kellemetlen szájízt és szagot a pompásan üdítő Chlorodont fogpép azonnal megszüntet. A próba meg fogja győzni. Egy tubus ára 32 és 20 lei. Az év tavaszán a lapok valóságos irtóhadjáratot indítottak a kincstár pénzügyi egyensúlyát fenyegető feketeszeszüzelmek ellen. Az igazságügy is beleszólt a dologba, de mind a mai napig még semmi gyökeres intézkedés sem történt. Az italmérési taxák lényeges felemelésével ugyancsak jövedelemgyarapodást vártak. Az eredmény pedig: az engedély tulajdonosok több, mint harminc százaléka lemondott jogáról, a megmaradt korcsmák és vendéglők viszont a csőd szélére jutottak. A nemzeti parasztpárti rezsim idejében szavazták meg az álláshalmozás megszüntetését célzó törvényjavaslatot. Ezzel a szociális jelentőségű lépéssel a jövedelmek igazságos elosztódá- sát akarták megvalósítani. Sajnos, azonban a törvényt nem léptették életbe. Argetoianu költségvetési tervezete általános feltűnést keltve, szintén bejelenti, hogy a letűnt rezsim álláshalmozási törvénye nem alkalmazható. Az indokolás hiányzik. Elvégre ez nem is olyan fontos, hiszen a kormány politikai érdekei igy kívánják meg. A szeszmonopólium. Jön a szeszmonopóliumról szóló törvény — jelenti be a költségvetés. 1927-ben a desztillált alkohol utáni adók pontosan 1.850,042.000 lejt tettek ki. Az 1931 ben viszont kilenc hónap alatt mindössze 199 millió folyt be. Optimista számítások szerint a monopólium újból helyreállítja a régi mérleget. (Folytatás a következő számban.) A vagyon eredetének bebizonyítására kényszerítik a tisztviselőket Szigorú bírói vizsgálatok — Uj igazságügyi törvényjavaslatok (Bukarest, november 24.) Hamangiu igazságügyminiszter nyilatkozott a sajtónak azokról a törvényjavaslatokról, amelyeket a jelenlegi ülésszakban szándékszik a parlament elé terjeszteni. Egyik törvényjavaslat a bírói kar megszervezésére vonatkozik. A javaslat szerint a bírói karba való felvétel előtt szigorú vizsgát kell kiállania az illetőnek és ezt háromévi működés után egy második véglegesítő vizsga követi a bírói kar tagjaiból és egyetemi tanárokból ösz- szeállitott bizottság előtt. A táblához való kinevezését újabb vizsga előzi meg, mig a semmitőszékhez az ilyen vizsgát letett bírák közül kooptálással nevezik ki a ta szép Pixavon-haj olérhetó most tnţtccn fi G-% 4J *1'. , ár t Teljesen mentes a szódától. *E:gy kis csomag 2 mosásra el ég csak 10 LeL gokat. Hamangiu egy másik törvényjavaslata a semmitőszék szervezetére vonatkozik. Felállítja a semmitőszék negyedik szekcióját s ehhez utalja át a kereskedelmi ügyeket a harmadik szekciótól és mindazokat a polgári ügyeket, amelyek eddig a második szekció hatáskörébe tartoztak, mig a második szekció hatáskörében csak a bűnügyek és a vámbírságok elleni fellebbezések maradnak. Hamangiu javaslatot fog beterjeszteni a ml niszteri felelősségről is, mivel a jelenlegi e tárgyra vonatkozó törvény nem felel meg a követelményeknek. Az uj javaslat pontosan felsorolja, hogy melyek azok a deliktumok, amelyekkel a miniszterek vádolhatok. Egyik ilyen pont például a költségvetési előirányzaton felüli, vagy a törvények elleni pénzkiutalás. Újból megjelenik a törvényjavaslatok között a köztisztviselők vagyonának ellenőrzéséről szóló. A javaslat kötelezi a köztisztviselőket a minisztertől kezdve a legalsóbb fokozatig, vagyona nagyságának és a szerzési módnak a bevallására. Ennek a megtételére nemcsak a jelenlegi, hanem a volt tisztviselők is kötelesek. Ha egy vagyon eredetét nem tudják igazolni, úgy az az államra száll, vagy arra az intézményre, amelynél az illető szerezte. Az igazságügyminiszter ezenkívül egy másik törvényjavaslatban megállapítja a mezőgazdáknak azt a vagyonminimumát, amelyet az illetőtől nem árverezhetnek el, de annak eladása, vagy kölcsönnel való megterhelése is csak bizonyos feltételek mellett lehetséges. Ehhez a vagyonhoz tartozik a falusi gazda háza, kertje, gazdasági szerszámai és állatai, valamint egyhektáros művelhető terület. Tervbe van véve a bírósági tisztviselők és bírákat segítő hitel és takarékpénztárak felállítása is. Végül a törvényegységesitő javaslatról is beszélt Hamangiu, kijelentette, hogy ez a javaslat jelenleg egy bizottság előtt van, de arról, hogy a jelenlegi ülésszakban a parlament elé keriil, vagy sem, nem nyilatkozott.
