Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-25 / 270. szám
2 KuxrtUfSßiG XIV. ÉVF. 270. SZÁM. JÖN!!! JÖN!!, TRADER HORN a legszebb dzsungel-film a SELECT mozgóban (Tudósításunk eleje az első oldalon Iorga válaszol a hadüzenetre Iorga azonnal szólásra emelkedik. Legelőször is arra hivatkozik, hogy őt és kormányát valóban a király egyenes kívánsága — mondhatni parancsa — hozta hatalomra. Fegyvertársul a liberálisokat vette maga mellé s együtt vivták meg a választási harcot. Liberális közbeszólások: Ebből csak önnek volt haszna. — Most nem ez a vita tárgya — folytatta Iorga — és az sem, hogy Önök ma nyiltan hadat üzentek nekem. A hadüzenetnek azonban formaságai vannak és ezeket Önök nem tartották be. Én két nappal ezelőtt még a legszivé- lyesebben tárgyaltam Dúcával az együttműködés feltételeiről. — Szándékom volt és szándékom ma is, hogy látogatást tegyek az összes ellenzéki pártvezéreknél, hogy megnyerjem őket az együttes és harmonikus munkára. Meg akartam látogatni Averescu marsaik is, aki azonban egyszerűen nem fogadott. ami kínosan lepett meg. Rosszul esett, de elkönyveltem a többi politikai kellemetlenségek közé. Csodálkozom, hogy az Önök pártelnöke, Duca nincs jelen az ülésen. A liberálisok: Beteg. Azért nem jöhetett el. Az uralkodóról. — Kívánok neki minél előbbi felgyógyulást és remélem, hogy az ő felfogása nem mindenben fedi az Önök mai eljárását. Tudomásul veszem mindenesetre, hogy a liberális párt ellenzékbe ment, de tiltakozom az ellen a vád ellen, hogy mi az uralkodó személyére hivatkoznánk intézkedéseinknél. — A kormány intézkedéseit a legjobb lelkiismerettel teszi meg és a haza érdeke iránti legtisztább meggyőződésből. Sem a liberális párt, sem más pártok nem jogosultak annak megállapítására, hogy a kormány meddig maradhat hatalmon és mikor érkezett el távozásának ideje. Ezeknél sokkal magasabb erők és tényezők döntik el a kormány sorsát. Mindenkor hűséges voltam a király iránt és atyai szeretettel csüngök a jelenlegi uralkodón is. Iorga ezután tiltakozik az ellen a vád ellen, mintha ő nem igyekezne a liberálisokkal jó kapcsolatban élni. Ellenkezőleg, amikor hívei és a liberálisok között ellentétek voltak, ő mindig liberális döntőbirákat kért. Aki miniszterséget kért. Xeni liberális közbeszól és arra hivatkozik, hogy Iorga egy egész népgyülésen nem teljes tisztelettel beszélt a király egyik intézkedéséről — ön hallgasson, — szólt rá Iorga, — mert ön arra kért engem, hogy nevezzem ki igazságügyminiszternek. Xéni szót kér és kijelenti, hogy soha sem kérte az igazságügyi tárcát Iorgától. Az igazság az, hogy ő Stelian Popescuval együtt járt Iorgánál és akkor Stelian Popescu kérte az igazságügyi tárcát a maga számára és ajánlotta, hogy Xenit is vigyék be a kormányba. Iorga beismeri, hogy a beszélgetés valóban igy folyt le és ezzel kijavítja előbbi vádját. A kormány híveit a lehető legkellemetlenebbül lepte meg a liberálisok hadüzenete, amely a kormány sorsát, tekintettel arra, hogy az ösz- szes pártok a leghatározottabban ellene vannak, rendkívül kritikussá tette. Nem lehet tudni, hogy az uralkodó részéről a bizalom, amelyre Iorga nyilt ülésen hivatkozott, meddig terjed és ezzel kapcsolatban politikai körök a legélénkebben tárgyalják azt a tényt, hogy Presan marsallt az uralkodó szombaton délután Szina- jában sürgős kihallgatáson fogadta és hogy a marsall hétfőn délután újból kihallgatáson jelent meg a királynál, ez alkalommal már Bukarestben, mivel az udvartartás a fővárosba költözött. Presan tábornok kihallgatásáról legkülönbözőbb kombinációk forognak. Az egyik szerint koncentrációs kormány gondolatáról lenne szó a marsall elnöklete alatt. Állítólag azonban Pro- san kijelentette volna, hogy a jelenlegi kormány olyan helyzetet teremtett, hogy ő annak átvételét semmiféle formában sem vállalhatja, akár széles, akár sziikkörü koncentrációval sem. Argetoianu feltétlen keresztülviszi az uj adót. Argetoianu makacsul ragaszkodik a magán- tisztviselők fizetésére kivetendő kivételes adójavaslathoz. A pénzügyminiszter az egyik érdeklődő újságíró előtt a következő kijelentést tette: — Világos volt előttem kezdettől, hogy a magántisztviselők fizetésére kivetendő adót be kell vezetnem. Éppen úgy számitottam arra is, hog bármilyen kicsi is legyen ez az adó, nagy tiltakozást fog kiváltani. Ezért engedtem meg a javaslatot előkészítő bizottságnak, hogy magas kvótát állítson be, amiből azután az agitáció hatása alatt legyen miből engedményeket tenni. — A törvényjavaslatot azonban keresztülviszem, mert szükségem van a bevételekre. Argetoianu e kijelentéséről azt hiszik, hogy ravaszul hangoztatja az alkuké^zségét, a felháborodás lecsillapítása végett, de jelentős engedményt tenni nem akar. # Miklós herceg kéth ónapi szabadságon. Presan marsallon kívül.--szombat délután audiencián voltak az uralkodónál Iorga miniszterelnök, Argetoianu pénzügyminiszter, Radian földmivelésügyi államtitkár,, Someriu belügyi vezértitkár és Marinescu a főváros prefektusa. Presan tábornok hosszabb kihallgatáson volt Miklós hercegnél is. A hadsereg felügyelő tanácsa ma egyébként ülést tartott és a költségvetéssel kapcsolatos kérdések voltak napirenden. A Curentul értesülése szerint Miklós herceg az uralkodótól kéthónapi szabadságot kapott s közelebbről külföldre utazik. Befejezte tanácskozásait a ref. egyházkerületi közgyűlés (Kolozsvár, november 23.) Az erdélyi református egyházkerület közgyűléséről vasárnapi számunkban beszámoltunk. Vasárnap reggel a folytatólagos közgyűlés Vásárhelyi János főjegyzőnek azzal a bejelentésével kezdődött, hogy az ünnepélyes istentisztelet keretében 41 lelkészt fognak pappá szentelni. Az uj lelkészek az elnöki emelvény elé járultak és Makkai Sándor püspök intézett hozzájuk nagyhatású beszédet. Ezután a közgyűlés tagjai átvonultak a református templomba, ahol Vásárhelyi János főjegyző könyörgése és Makkai püspök egyházi beszéde után, az egyház legöregebb esperesei megáldották a legszebb hivatás uj harcosai!. Délután a református férfiszövetség megalakítása történt meg a közgyűlésen és ezzel a református egyház egy lelkes, tetterős tábort kapott, amely a Nőszövetség hivatásszerű munkája mellett szociális kérdések megoldásán fog fáradozni. A különböző jelentések meghallgatása után Ugróin István főgondnok szép szavakkal zárta be a közgyűlést. * III. IV. V. A ledegredálf Hankó Elemér súlyos bünlajstroma Ernszt népjóléti miniszter Dréhr Imre államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert Dréhr hatalmazta fel Hankót a szabálytalanságokra (Budapest, november 23.) A népjóléti minisztériumban lefolytatott fegyelmi a mult héten hozott ítéletet Hankó Elemér és Angyal Kálmán miniszteri tanácsosok tizenegy hónap óta húzódó ügyében. UW Hankó, mint Angyal felsőbb utasitásra követték el a vizsgálat során bebizonyult súlyos szabálytalanságaikat és vétkes mulasztásaikat. Az ítéletnek ebből az indokolásából széles körökben arra következtettek, hogy a népjóléti vizsgálat az Ítélettel nem zárult le és annak még következményei lesznek. Az események Ernszt következtetésének adtak igazat. A népjóléti miniszter a mult hét közepén a házelnökhöz átiratot intézett, amelyben Dréhr Imre országgyűlési képviselő, volt államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Mint ismeretes, Hankó Elemér miniszteri tanácsost, a népjóléti miniszter áthelyezésre és az V. fizetési osztály helyett a VI. fizetési osztály 1. fokozatába való degradálásra Ítélte. Az ítélet az itt következő ténymegállapításokon alapszik: „I. Hankó miniszteri tanácsos a temetkezési segélyeknél % 1600 pengővel kevesebbet fizetett ki az érdekelteknek, mint amit azok nyugtattak és ezeket a valótlan adatokat tartalmazó nyugtákat hivatalos számadásoknak födözeti okmányaiul használta föl. Az eljárás során egyébként az 1600 pengőből 1500 pengő megtérült. Ezenfelül az 1929. évi karácsonyi jutalmazásoknál általa készített 7 nyugtára összesen 665 pengőt olyanok részére fizetett ki, akiknek kiléte nem volt megállapítható. II. Az Országos Ruházati Intézettől a házipénztárba utalt 21.000 pengő elszámolását az eredeti napló, illetve elszámolás megsemmisité- sével teljesen átdolgozta és újat készített. Az összeget eredetileg bonokra vette föl a házipénztárból, majd a bonokat elismervényekkel cserélte ki, amelyeket megsemmisített és átszövegez- ve újakkal pótolt. Az eredeti elismervényeken a keltezéseket későbbi időpontra javította ki. III. Kétszer 1000 pengős tételnek födözeti okmányaként olyan nyugtákat használt föl, amely nyugták más forrásból, jelesül a menekültügyi hitelből kuidott tételekre vonatkoznak. Egyébként hivatalos iratokba tudva valótlan adatokat vett föl. IV. A menekültügyi hitelből dr. Éltes János, illetve Horváth Antal. hamisított aláírásával ellátott kérvényekre 600, illetve 700 pengőt utalt ki és az ügyiratokra a valóságnak meg nem felelően rávezette, hogy „a félnek szóló II. kiadványok kegyelmes ur által aláirt példánya a félnek kiadatott.“ Ezenfelül özv. Komzsik Jánosné hamisított aláírásával ellátott kérvény alapján is kiutalt 150 pengőt és bár özv. Komzsik Jánosné személyazonosságát nem ismerte, azt hamis nyugtán igazolta. Eként hivatalos okiratokba valótlan adatokat vétetett fel. A kiutalt összegek egyébként a miniszeriumi tisztviselők jutalmazására használtattak föl. V. A menekült-segélyek kiutalásával kapcsolatban az úgynevezett környezettanulmányokba valótlan adatokat vett föl, illetőleg kirendelt tisztviselőivel valótlan adatokat igazoltatott és a segélyek utalványozására vonatkozó ügyiratokban olyan utasításokat tartalmazó bélyegzőt használt, amelyről jóelőre tudta, hogy azt nem lehet foganatosítani. Nevezetesen a miniszter aláírásával bélyegzőt használt. Hamis adatokat vett fel hivatalos iratokba és ugyanigy járt el 1930 julius 25-én, régi keltezéssel (1929) 60 darab környezettanulmányi blankettát készíttetett és azt utólagos igazolásra használta föl.“ E ténymegállapításokat követő Ítélet szerint általában felsőbb utasításokra követte el ezeket a vétségeket és ezt a büntetés kiszabásánál ejnyhitő körülménynek kellett betudni Ez az oka annak, hogy Dréhr Imre ellen maga Ernszt miniszter tett jelentést a magyar képviselőháznak, kérve mentelmi jogának felfüggesztését.
