Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-25 / 270. szám
XIY. ÉVF. 270. SZÁM. 3 iOavmtFíSjfG Románia pénzügyi helyzetének keresztmetszete 4.990.232.398 lej áldozatot követel az ország tisztviselői karától a nyomor költségvetése 1929-ben ötmilliárd lej volt a deficit — A második stabilizációs kölcsönt és a Nemzeti Banktól kapott kétmilliárd lejt a folyó kiadások fedezésére fordították — Mennyi fizetést kap a feláldozott tisztviselő? I. (Bukarest, november 23.) Előttünk fekszik Románia jövő évi költségvetésének tervezete. Hatalmas munka. Felöleli az ország összes időszerű pénzügyi kérdéseit s ezenkívül belepillan- tást enged Románia pénzügyi életének titkaiba. A kormány felkészült a legvehemensebb ellenzéki támadásokra is. Legalább is erre a tényre enged következtetni az a részletes bevezető, mely mintegy igazolni akarja a pénzügyi intézkedéseket. Már megszoktuk: minden évben újból megkeresztelik a költségvetést. A liberális rezsim büdzséit fiktíveknek, a nemzeti parasztpárti kormányét áldozatinak és ezt pedig alkalmaz- kodónak hívják. Az természetesen, más lapra tartozik, hogy a tervezet vájjon tényleg alkalmazkodik-e a lakosság teherbíró képességéhez? Hová fordították a második kölcsönt? A bevezető sorok között olvassuk: Deflációs korszakot élünk. Egy agrárállam mezőgazda- sági termékeinek értékesítése utján ellensúlyozza költségvetését. A defláció viszont elsősorban a íöldmiveléssel foglalkozó országok lakosságát sújtotta. Argetoianu szerint ezen a téren Románia az első áldozat. Az 1928-as költségvetés végrehajtása már nagyobb nehézségekbe ütközik s ebben az időpontban bár nyilvánvalóvá vált a kritikus helyzet tarthatatlansága. Ennek ellenére az 1929-es költségvetés lényegében az előző évinek a lemásolása volt. Az eredmény: ötmilliárd lej deficit. A folyó évi büdzsé korántsem végzett császármetszést, pedig a deficitek eltüntetésének e^az egyedüli útja. A nemzeti parasztpárti kormány pénzügyi célkitűzései között a külföldi kölcsönszerzés is tekintélyes helyet foglalt el. Csakhogy az 1.800 milliós kölcsönt az állami adósságok törlesztésére fordították. Popovici pénzügyminiszter aláírta a második kölcsönszerződést is. Újabb egymilliárd lej- nyi francia tőkét vettek igénybe. Ez az összeg azonban a Nemzeti Bank által folyósított kétmilliárdos gyorssegéllyel mégsem pótolhatta a behajthatatlan adókat. A költségvetés a romániai bankrönt sem hallgatja el. A „normális“ költségvetés. A humor határát súrolja az alábbi megállapítás* Ez az első normális költségvetés. Több mint valószínű, a pénzügyminiszter átértékelte a normális szó jelentőségét. Az is vitán felül áll, hogy az egész országban nem találni olyan embert, aki az idézett megállapítást magáévá tenné. 60 ezer felesleges tisztviselő. Sok a tisztviselő. Az állam gépezete 190 ezer emberi munkaerőt igényel és ezzel szemben igy fest a tényleges helyzet: 1924- ben volt 223.164 tisztviselő 1925- ben „ 230.867 1926- ban „ 225.841 1927- ben „ 236.604 1928- ban „ 240.784 1929- ben „ 241.388 1930- ban „ 246.060 1931- ben „ 247.087 „ A Iorga-kormány véleménye szerint hatvanezer felesleges hivatalnok van. Most azonban — Írja, — amikor az elkeseredés és a baloldali mozgalmakba való belekapcsolódás nap- ról-napra nagyobb méreteket ölt — el kellett állani az elbocsájtás gondolatától s helyette a fizetésredukcióhoz folyamodni. A mivel a pénzügyminiszter vigasztal A pénzügyminiszter hosszabb tanulmány kpvptóVipn vn7.nlifl a kiilállarrmk anvaffi hplvzetét. Nemcsak mi, hanem a többi európai államok is kénytelenek bonckés után nyúlni. A német márka stabilizálása után az ország nagyipara 11 milliárd márka rövidlejáratu külföldi kölcsönt vett igénybe. A bankpánik következményeképpen hárommilliárdot azonnal kivontak a német piacról. A Hoover javaslat és a költségvetésnek kétmilliárddal való csökkentése azonban mégis csak részbeni eredményhez vezetett. Anglia sem áll különbül. A folyó évi költségvetés 60.7 milliárd lejes deficitet tüntet fel. Éppen erre való tekintettel, keresztülvitték a takarékossági javaslatot és a redukált kiadástételek 90 százalékát a hivatalnoki kar járandóságainak a megrövidítése volt. Jugoszlávia sem marad hátra a többi pénzügyi zavarokkal küzdő államok mögött. A Hoover javaslat nyilvánosságra hozatala alkalmával hétszázmillió dinár hiányt jelzett az állam büdzséje. A javaslat elfogadása után viszont újabb 800 milliós jövedelemcsökkenésről számoltak be. Lengyelország 1931. első felében 2 milliárd 325 millió hiányzó összegről tesz említést. Senki sem vitathatja el, hogy a felsorakoztatott érvek elég hatásosak. Mindezek ellenére mindez mégsem igazolhatja a mindenkori kormányok részbeni balkezes pénzügyi politikáját. Rendes és rendkívüli költségvetés. Vagyis két büdzsével rendelkezünk. Argetoianu mindkettőnek pénzügyi meghatározást ad. Az első az állam gépezetének fentaítására szükséges tételeket foglalja magában, mig a második az 1931. december 31-én passzív összeget jelentő követelések és adósságok gyűjteménye. Az ellenzéki képviselők véleménye szerint az autonóm intézmények rengeteg pénzt emésztettek fel. Annakidején Argetoianu pénzügyminiszter is elismerte a kritika komoly voltát. A tervezet viszont a közvélemény legnagyobb meglepetésére csak egyes autonom testületek halálos Ítéletét írja alá. A posta, vasút, monopol stb. megmarad a nemzeti parasztpárt által elkészített köntösben. ODOt - íoqpep a legnagyobb îisfcîiîo erővel bir es a íog románcát buíosan A pénzügyminiszter hosszabb tanulmány keretében vázolja a külállamok anyagi helyzenem támadja meg. .............................................................................nmoiimiin A folvó évi költségvetéshez viszonyítva, 12,973.085.597 lejnyi megtakarított összeggel találkozunk. A feláldozott tisztviselők. A költségvetés indokolása azt is feljegyzi, hogy melyik reszortok hoztak nagyobb áldozatokat. A hadügy és a közoktatásügy az évi kiadások ötven százalékáról kellett lemondjanak. Máskülönben a megspórolt összegből 4.990,232.398 lejt a tisztviselői kar izzadt ki. A dologi tételekből viszont összesen 7 mii liárd 982,853.199 lejt töröltek. 1932-re 6.767,984.703 lej külföldi adósság törlesztése esedékes. A nyomor költségvetésének legsiralmasabb fejezetét a nyugdíjasokkal és a tisztviselőkkel foglalkozó részek teszik ki. Hosszú lamentáció beszéli el: Mi szociális felfogású kormányférfiak vagyunk. Mi biztosítjuk a létminimumot. Mi vigyázunk arra is, hogy az ipari árak is a fizetés színvonalán mozogjanak. Arról szinte felesleges megemlékeznünk, hogy mindez puszta szemfényvesztés, mert amit a tisztviselői fizetések körül végeztek, az az ország történetének egyik legkatasztrófálisabb mértföldjelzője. Természetesen a nyugdíjasokat sem kímélték meg. Pedig ők igazán nem szolgáltak rá erre a tragikus helyzetre. Beszéljen a hivatalos táblázat. Akik 1931-ben kaptak 3.800 eljt 4.400 lejt 4.700 lejt 7.850 lejt 9.100 lejt 11.150 lejt 13.100 lejt 14.500 lejt 16.000 lejt 19.750 lejt 22.550 lejt 24.350 lejt 27.250 lejt 29.200 lejt 33.900 lejt 37.500 lejt 41.200 lejt 46.850 lejt (Folytatás a 1932-ben kapnak 2.610 lejt 2.880 lejt 3.060 lejt 4.905 lejt 5.670 lejt 6.795 lejt 8.010 lejt 8.865 lejt 9.630 lejt 11.925 lejt 13.455 lejt 14.490 lejt 16.200 lejt 17.415 lejt 19.935 lejt 22.050 lejt 24.255 lejt 27.585 lejt ő számban.) Önmagának életjáradekot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyházak biztositó- társulatánál, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ ; RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Ferencz József ut) 37. Telefon 12—57.
