Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-25 / 270. szám

TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR Wo. 3435»—927. Cltkj-Kolozsvár, 1931 november 25. Szerda ELŐFIZETŐS ULVSUMN: 1 évre 1200 lej, ffltorO KHJfl. upul érre *00 UJ, •gj bin » 14 Egyes Mám X« 1 b}, ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) A Telefon: 6-08, 6-04. XIV. évfolyam, 270.-ik szám. ELŐFIZETŐS MAÖT ABOBSZAOOIf I 1 évre 66 pengő, félévre 39 pengő, negyedévre 16 pengő. Egye* szám ára 21 fillér. Ha sovány a kenyerünk, abból is adjunk az egyetemi ifjak megmentésére A beköszöntött keményebb hidegben nem szabad elfeledkezni arról, hogy az uj magyar nemzedék intelligenciájának, a magyarság jö­vendő vezéreinek, vezetőinek az a része, amely most készül fel az egyetemen az életpályára, fázik és nyomorog. A magyarság sorsára, jö­vendő életére van kihatással az, hogy a rideg téli időben aszkétaságra kényszerült főiskolai ifjúságunk meg tud-e küzdeni azokkal a nehéz­ségekkel, pénzbeli akadályokkal, amelyek tanulmányaiknak a befejezését gátolják. A magvar lelkiismeret nem haladhat el észrevétlenül ifjainknak a nyomora előtt, amit nem szabad sem leplezni, sem letagadni. A magyar lolkiismeretnek számolnia kell azzal a felelősséggel, amivel a jövendő nemzedék sorsáért tartozik. Mindezt nem kellene talán ennyiszer és ilyen leplezetlenül kihangsúlyozni, ha nem él­nők a végletekig elkeserítő gazdasági krizis szomorú időszakát. Könnyű életmód, virágos jólét, boldog bőség napjain nem teher ez az ag­godalom és nem kell ilyen nagy erőfeszítés a Diáksegélyző akciónak a fenntartásához, fej­lesztéséhez. Jobb időknek diáksegélyezése nem erőpróbája a magyarság életrevalóságának. Amikor minden erőnket és minden idegszálun­kat igénybeveszi az életfenntartás kegyetlen szigora, akkor válhatik csak kérdésessé, hogy mire vagyunk képesek. Hogy milyen létjogosultságunk van ezen a földön. A gyökérszálakat akkor kell megerősíteni, ha vihar kezdi szaggatni. Az ifjúságunk sorsa ak­kor kiált segítségért, amikor nagy a veszély. Ha sovány lett kenyerünk, abból adjon az, akinek van még falnivalója. Van még családi otthon, van még meleg szoba és adott az Isten sok családnak jóebédeket is a megnövekedett gondok mellé. A fütött szobában, meleg ételek asztala mellett jusson eszébe a jóléleknek az, hogy az egyetem magyar diákjai a legártat- lanabbul, a legkegyetlenebb csapását szenvedik annak a sovány esztendőnek, aminek mindnyá­jan szenvedői vagyunk. Vörösre fázott kezekben remeg a tankönyv, feltürt galléru télikabátban is tanulni akar az ifjú, mert tudja, hogy akar­nia kell és akar. De ha még meleg leveshez sem tudjuk segíteni, kidől itt a kolozsvári uccán az életsorból s az ő ártatlanságának tragédiája kiáltó szemre­hányás azok felé, akiknek volt még kenyerük és nem adtak belőle. A diáksegélyző mozgalom erre a felelős ségre hivja fel a figyelmet és megindítani igyek­szik a jósziveket. A szegény jószivü ember bol­dog szokott lenni, ha adakozni tud. A szegény­ségnek e világában várja az adományokat és segélyeket a segélyező bizottság (Monostori-ut 18., I. em.). A liberális párt a parlament nyílt ülésén bejelentette a hadüzenetet a kormánynak A kormánynak engedélyezett hat hónap lejárt, követelik a távozást — Jorga válaszában mentegetőzik és Dúcával sze­retne békülni — Presfan tábornok missziója — Averescu nem fogadta a miniszterelnök látogatását (Bukarest, november 23.) A magánalkalma-exportkereskedők vágják zsebre. Iorgának az a zottak tegnap több gyűlést tartottak a főváros­ban, mindenütt tiltakwzva a rendkívüli adó el­len. A gyűlések végeztével az alkalmazottak az ellenzéki lapok szerkesztőségei előtt szimpátia­tüntetést rendeztek. A tüntetéseket rendőrség­gel zavarták szét. A parlament hétfői ülése iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Elterjedt a hire annak, hogy Tatarescu, a liberális párt ne­vében be fogja jelenteni a pártnak a kormány­nyal való szakítását. A karzatok zsúfolásig megteltek és a képviselők is majdnem teljes számban jelentek meg. Az ülést fél négykor nyitotta meg Pompei elnök. Elsőnek Dimitriu averescánus a minisz­terelnökhöz intéz interpellációt és kifogásolja, hogy Tecuciban miért --et* ^zt nevezték ki igaz­gatónak, akit a tanári ka> javasolt. Ghiaţa li­berális képviselő Argetoianu belügyminiszter­hez intéz kérdést arról, hogy miért nem engedélyezte a magántisztvi­selők gyűlését és hogy azt a körülbelül háromszáz főnyi ma­gántisztviselőkből álló tömeget, amely az Ade- verul, a Lupta és az Universul előtt szimpátia­tüntetést rendezett, miért oszlatták fel olyan durván a rendőrök. Mirescu szociáldemokrata a gyülekezési szabadság korlátozása ellen tilta­kozik. A kamara ezután a Neamtu megyei kép­viselőválasztással foglalkozott és validálta Ze- lea Codreanu mandátumát. Lejárt a hat hónap. Nagy csend közepette Tatarescu liberális, volt belügyi államtitkár, emelkedett szólásra és körülbelül két és félórás beszédben fejtette ki a párt álláspontját s ezzel a beszéddel nyi­totta meg a felirati vitát. Az ország gazdasági helyzete tényleg ko­moly megítélést kíván — mondotta — s ezért vizsgálat alá kell venni a kormány megoldást Ígérő javaslatait. A politikai pártok több mint hathónapi időt adtak az úgynevezett szakértő­kormánynak a munkára és ezalatt az idő alatt csak csöndes szemlélői voltak az eseményeknek. Most azonban, ha megvizsgálják a kormány ed­digi intézkedéseit meg kell állapitaniok, hogy a kísérlet nem sikerült és csődöt mondott a politikai pártok nél­küli kormányzás módszere. A kormány a belföldön nem tudta a nyugalmat megerősíteni, egyetlen politikai és gazdasági kérdést nem juttatott megoldásra és a külföld bizalmát is nemhogy fokozta volna, hanem el­lenkezőleg egyenesen veszélyeztette. A Iorga- féle kormány nem kapta meg a külföld bizalmát és olyan légkört teremtett az ország körül, mintha itt bent állandó nyugtalanság ' volna. Az uralmat a kabinet egy feltételezett szakér­tői tekintélyre építette, amely nem igazolódott be. A megalkotott néhány törvény, például a gabonaértékesitési, nem járt a kívánt eredmény­nyel, mert hiszen a gabona ára a termel es szem­pontjából nem emelkedett s a privilégiumot az véleménye, hogy a politikai pártokra az or­szágnak nincsen szüksége. Iorga: Szükség van rájuk, ha az ország ér­dekében való politikát csinálnak. — De nincs szükség olyan szakértői kor­mányra, — felelt Tatarescu, — amely csak erő­szakot tud alkalmazni, mert az erőszak nem szerez jogosultságot egyetlen kormánynak sem. A pártokkal való kormányzás rendszere Romá­niában, ha nem is alkotmányban lefektetett tör­vény, de kijegecesedett és tradíción alapuló gyakorlat. A jelenlegi kormány ezt a tradíciót szüntette meg. Sötét gondolatok a háttérben. Megkérdi Iorgától, hogy milyen formában és milyen gyűlésen nyilvánult meg olyan köz­hangulat, amely szerint a pártok többé nem jö­hetnek kormányra. Vigyáznia kell Iorgának és Argetoianunak, mert az általuk létrehozott re­akció esetleges súlyos következményekkel jár­hat. Nagyon rosszul választották meg azt a pil­lanatot, amikor a pártok nélküli kormányzás rendszerét mejg akarták honosítani az ország életében. Úgy látszik, hogy a kormányt sötét gondolatok vezetik, pedig tudhatná, hogy sötét gondolatokkal nem lehet sokáig ha­talmon lenni. A jelenlegi politikai rendszert semmiféle erő­szakkal, bajonettel sem tarthatják fenn hosszú ideig. Argetoianu, a volt liberális. Azok a törvényjavaslatok, amelyeket a kor­mány bejelentett a trónbeszédben, például a mezőgazdasági adósságok rendezéséről szóló, nem a kormány sajátjai, azokat mások pro­gramjából sajátították ki. Radian államtitkár: Önöknek milyen pro­gramjuk van? Tatarescu: A mi programunkat ismeri jól az ország és azt, hogy mit tettünk a mezőgaz­dák érdekében, kérdezze Ön meg Argetoianu- tól, a pénzügyminiszter úrtól, aki annakidején a mi kormányunkban volt földmivelésügyi mi­niszter. Bejelenti a szembefordulást. Tatarescu tiltakozik az ellen, hogy a kor­mány rendkívüli és erőszakos intézkedései in­dokolásánál a király személyére hivatkozzék és mintegy azt sejtesse, mintha intézkedései a ki­rály kívánságai lennének. Ezután emelt hangon és ünnepélyesen beje­lenti, hogy a liberális párt a jelen perctől ■kezdve, miután a Iorga—Argetoianu-féle kor­mányzási rendszer az ország érdekeit súlyosan veszélyezteti, a legélesebb ellenzékbe megy, követeli a kormány azonnali eltávolítását és a trónbeszédre adandó válaszfeliratot nem szavazza meg. Az ellenzéki padok hosszú ideig tapsolják Tatarescut és a kormánypártiakon látszik, hogy a liberálisok nyilt hadüzenete meglepte őket. (Tudósításunk folytatása a második oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents