Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-23 / 269. szám

14 XIV. ÉVF. 269. SZÁM. KM&mtfrsfâ imVM'lEgi tUMMS 25.429.406.038 lej a rendes és 11.169.439.521 lej a rendkívüli költségvetés összege Hárommilliárd 800 millió lej értékű uj ércpénzt bocsátanak ki Nem töltik be a megüresedett tisztviselői állásokat — A tan­ügyi személyzet ötven százalékát a községekre hárítják (Bukarest, november 21.) Több hónapi szakadat­lan munka után végre elkészült az állam jövő évi költ­ségvetés tervezete. Csak most derült ki, hogy a pénz­ügyminiszter tényleg takarékoskodott. Olyan pénzügyi érvágást végzett, melynek következményeiről egyelőre még naivság lenne beszélni. Annyit azonban már most megállapíthatunk: közel huszonötszázalékos a redukció. A tervezet egyik legérdekesebb pontja azonban mégis csak a hadügyi büdzsé, ahol hatmilliárd lejes megtakarítást végeztek. A költségvetés végrehajtása számos uj törvényja­vaslat megszavazásától függ. A kormány ugyanis azon fáradozik, hogy még az alkotmányellenes intézkedések­nek is meg legyen a törvényesség látszata. A nyilvánosságra hozott költségvetési előirányzat, végösszegét 25 milliárd 429,406.038 lejben állapították meg. Bevételek: Egyenes adó — — — — — — 7.300,000.000 lej Vámok _______ 3.100,000.000 “ Szeszadó _______ 1.830,000.000 “ Fogyasztási cikkek adója — — — 2.150,000.000 “ Forgalmi adó — — — — — — 1.200,000.000 “ Színházi adó — — — — — — 80,000.000 “ Bélyegilleték ______ 3.100,000.000 “ Multévi felesleg — — _ — — 4.637,856.000 “ Pénzügyi bevételek — — — — 1.297,835.038 “ Belügyi bevételek — — — — 25,900.000 “ Igazságügyi bevételek — — — — 103,420.000 “ Külügyi bevételek — — — — t 56,000.000 “ Földmivelésügyi bevételek — — — 132,400.000 “ Egészségügyi bevételek — — — 20,250.000 “ Kereskedelmi és ip. bevételek — — 158,300.000 “ Hadügyi bevételek — _ _ _ 202,700.000 “ Közmunkaügyi bevételek — — — — 9,420.000 “ Közoktatásügyi bevételek — — — 25,325.000 “ Összesen: — — — — — —" 25.429,406.038 “ Kiadások: Pénzügyi tárca — — — — — 12.370,615.557 lej Belügyi tárca '— — — —■ — 1.576,287.785 “ Igazságügyi tárca — — — — 904,471.200 “ Külügyi tárca — — — — — 293,407.000 “ Földmivelésügyi tárca •— — — — 449,064.713 “ Hadügyi tárca — — — — — 4.357,648.848 “ Egészség és népjól. tárca — — — 1.220,837.329 “ Kereskedelmi tárca — — — — 203,636.900 “ Közlekedésügyi tárca — — — 72,102.990 “ Elnökség — — — — — — 20,975.000 “ Közoktatásügyi tárca — — — — 3.460,358.716 “ összesen: — — — — — — — 24.929,406.038 “ A fenti tételhez még hozzájárul a rendkívüli hitelek alapja — — — — — — — 500,000.000 “ Összesen: — — — — — — — 25.429,406.038 lej A rendkívüli előirányzat. A fenti költségvetést egy rendkívüli előirányzat egészíti ki. 3.089,380.000 lej erejéig. A kiadási tételeket viszont rendkívüli tételek alakjában három kategóriára osztják és pedig a), b) és c) alapra. Az a) alap — — — — — 6.014,357.716 lej b) alap — — — — — 6.014,357.716 “ c) alap _____ 3.357,438.185 “ A rendkívüli hitelek költségvetési összege: — — — 11.169,439.521 lej A törvényjavaslatok serege. Amint említettük, a tervezettel egyidejűleg számos törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament plénuma elé. Es pedig: 1. Az amortizációs pénzintézet felállí­tása. 2. Az 1932. éves költségvetés bevételeinek behajtása és a kiadási tételek rendezése. 3. Az uj pénzügyminisz­teri vezérfelügyelő kinevezése. 4. A magántisztviselők áldozati adója és a tantiémek csökkentése a kincstár javára. 5. A mezőgazdasági adósságok konvertálása. 6. A bankforgalom korlátozása. 7. A közigazgatási törvény 161. az iskolaszékek hatáskörét szabályozó törvény 13. és 16., továbbá a mezőgazdasági kamarák működésével foglalkozó törvény 82. szakaszának a módosítása. 8. Az 1929 február 7-iki stabilizációs törvény ötödik pa­ragrafusának módosítása. 9. A román ipari vállalatok jelzálog kötvényeinek az állam részéről történő garan­cia ügye. 10. A mezőgazdasági Földhitelintézet felállí­tásáról szóló törvény. 11. A tisztviselői kinevezések és előléptetések szabályozása. A közeljövőben bekövetkező egyik jelentő­ségteljes pénzügyi eseménye az uj ércpénzek kibocsájtása lesz. Az erről szóló törvényterve­zet első paragrafusa módositja a stabilizációs törvényt és pedig olyan formán, hogy uj 1, 2, 5, 10 és 20 tejeseket vernek aluminium- és nik­kelből. Ezenkívül 100 lejes ezüstpénzt is gyár­tanak. A javaslat szerint az uj pénznem semmiképpen sem haladhatja meg a há- rommilliárdnyolcszázezer lejt. A Földhitelintézet megkezdi működését. Az uj mezőgazdasági bank alapitásáról szóló híradások nem kis meglepetést eredmé­nyeztek. Hiszen az utóbbi tiz évben kormányra- került politikai pártok első teendője a hitelkér­dés megoldása volt. Ennek ellenére azonban még egyetlen olyan lépés sem történt, amely a kérdés komoly likvidálásához vezetne. A nem­zeti parasztpárti parlament törvényt hozott a Földhitelintézet működéséről. Meg is választot­ták a nagy javadalmazásban részesülő igazga­tóságot, a bank azonban nem kezdhette meg te vékenységet, mivel a hatszázötvenmillió lej alaptőkét kölcsönadták az államnak. Erre való tekintettel a Jorga-kormány az alaptőkét százmillió lejre akarja leszállítani, ami­ből hetvenet az állam jegyezne. Az intézetet újból megkeresztelték. Most a mezőgazdasági adósságok konvertálásának az intézete lesz, mely a címben foglalt problémák megoldásán kivül a mezőgazdasági rentabili­tásának fejlesztése és a hosszú lejáratú olcsó hi­telek folyósítása is a célkitűzések között sze­repel. Uj állásokat nem kreálnak, uj kine­vezések nem lesznek. A kormány azt is elhatározta, hogy legalábt. is hosszú időre megakadályoz minden újabb tisztviselői kinevezést. Sőt, az állásban maradt hivatalnoki kar is csak alaposan megnyirbált fizetést kaphat. Mielőtt a törvénytervezetet megszavazták volna, már ki is adták azt a ren­deletet, amelynek értelmében úgy a megyyei, valamint a tisztviselői kartól újabb tizenöt százalékos áldozati adót követelnek. Sőt, egyelőre törvénytelenül utasítják a me­gyék és városok vezetőségeit, hogy a jövő évi költségvetést ilyen szellemben tákolják össze. A második paragrafus értelmében az 1932- ben megüresedett állami, megyei és községi ál­lásokat nem tölthetik be. Legfeljebb előlépte­tésről lehetne beszélni, de a magasabb pozíció­hoz jutott hivatalnok csak régi fizetését kapja. Épen erre való tekintettel, az úgynevezett képe­sítő vizsgákat is egyelőre beszüntetik. A tanítók fizetését felerészben az állam, felerészben a községek fizetik. Sajnos, valónak bizonyult az a bukaresti rémhirnek keresztelt verzió, hogy az elemi ok­tatással foglalkozó törvény módositásával egy­idejűleg a tanítói kar fizetését is a községek és a városok kell, hogy kiutalják. Az állam mind­össze öt ven százalékkal járul hozzá a személyi kiadások fedezéséhez. Arról természetesen hall­gat a javaslat, hogy azt az egy és félmilliárd lejt honnan teremtik elő az anyagi tönk szé­lére jutott falvak. Újabb inspektorokat neveznek ki. A pénzügyminiszteri kabinet mellé három elsőosztályu vezérfelügyelőt, négy másodosztá­lyú és négy harmadosztályú vezérfelügyelőt osztottak be. A tisztviselők feladata ellenőrizni a közpénzek kezelését, mint repülőbizottságok be fogják járni az egész országot és jegyző könyvbe foglalják tapasztalataikat. Az uj in spektoroknak vizsgát kell letenniük. A kormány arról sem feledkezett meg, hogy az inspektorok még a tervezet megszavazása előtt elfoglalhassák állásaikat. Munkát szereztek a nagy­bányai munkanélkülieknek (Nagybánya, november 21.) A nagybányai tanács nagy ígérgetések és várakozások helyett praktikus akciót kezdett a munkanélküliség le­küzdésére. A bányatársulattal egyezséget kötött a tanács, amelynek értelmében a város minden elhelyezett munkanélküliért havonként három mázsa tűzifát ad a bányának, ez az akció 250 munkanélkülit juttatott munkához. Ezenkívül még 140 ember van munkanélkiil, akik termé­szetbeni adományokban részesülnek. Nagybá­nya társadalma felekezeti különbség nélkül meghozza áldozatát a munkanélküliek támoga­tására. Magyarországon a 300 pengő­nél kisebb összegű valutát is be kell szolgáltatni (Budapest, november 21.) A harminchármas; bizottság szombaton újból a külkereskedelmet megszigorító intézkedésekről tárgyalt. A javas­lat szerint, amely a bizottság elé került, ezután a háromszáz pengőnél kisebb összegű exportva­lutát is be kell szolgáltatni. Azok, akik a valu­tát nem szolgáltatják be, kötbér címén az áru értékének ötven százalékát kell befizessék, ez azonban nşm mentesiti őket a valutabeszolgál­tatástól és a megállapított büntetéstől. A ma­gyar Nemzeti Banknak jogában áll, hogy az exportőröktől minden felvilágosítást beszerez­zen és könyveiket felülvizsgálhassa. A vita során Szterényi báró súlyos aggodal­mát fejezte ki arról, hogy a valutáris helyzet a jövőben javulni fog, mivel az eddigi intézke­dések csupán annak még erősebb komplikáció­ját idézték elő. Rassay Károly tiltakozott az ötven százalé­kos kötbér ellen és javasolta, hogy az ország legkiválóbb szakértőiből állítsanak össze és küldjenek ki bizottságot a valltáris kérdés meg­vizsgálására. A tárgyalást ‘ hétfőn folytatják. A petróleum exportdijak leszállítását kérik. A petróleumtermelők szövetségének egy kül­döttsége jelent meg a pénzügyminiszternél, aki­től a petróleumtermékek kiviteli illetékeinek eltörlését kérték, mert a mai körülmények kö­zött a román petróleum a külföldi piacokon nem versenyképes. A Lakók Szövetsége az igazságügyminisz­ternél. Hamangiu igazságügyminiszter fogadta a Lakók Szövetségének küldöttségét és meg­ígérte, hogy az átadott memorandumot tanul­mányozza és érdemben fog válaszolni a szövet­ségnek. Egyébként az igazságügyminiszter tör­vényjavaslatot készít a köztisztviselők vagyon- reviziójáról, amelyet decemberben a parlament elé terjeszt. A jegybank ismét vállalja az inkasszós megbízásokat. A jegybank igazgatótanácsa a tegnap ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a mezőgazdasági adósságok ügy élten me­morandummal fordulnak a pénzügyminiszter­hez, ugyanakkor elhatározták azt is, hogy az inkasszós megbizások vállalását ismét beveze­tik, egyelőre 22 fióknál kezdődik meg az in­kasszós forgalom. Belföldi kölcsön ügyében tárgyal a pénz­ügyminiszter. Bukarestből érkezett jelentések szerint Argetoianu pénzügyminiszter nagyobb belföldi kölcsönt akar igénybe venni. Erre az összegre azért lenne szükség, mivel a kincstár még a mai napig sem fizette vissza a Nemzeti Bank által folyósított gyorssegélyt. Az ezer- nyolcszázmillió lej tartozás, december végére esedékes. * Egészséges hitelélet állandó ellenőrzést igényel. A gazdasági élet jelenlegi labilis álla­potában elengedhetetlenül szükséges a hitelélet szakszerű, tárgyilagos és állandó ellenőrzése. Ezt a célt szolgálja, a hitelezők, a pénzintéze­tek, a kereskedelmi és iparvállalatok, a bizto­sítótársaságok érdekeit védi a kolozsvári Cre­dit Informátor Rt. nemzetközi hiteltudósitó iroda, amely hetenként rendszeres „Hitelellen­őrző“ lapot ad ki, amely városok szerint alfa­betikus sorrendben sorolja fel mindazokat a cégeket, amelyeknek vagyoni helyzetében, sze­mélyi összetételében, üzletkörében valamely változás állott be. A „Hitelellenőrző“ lap elő­fizetői 30 lejért részletes információkat kap­hatnak ezekről a cégekről a Creditül Informá­tor kolozsvári központjától és a vállalatnak Bu­karestben, Nagyváradon és Temesváron működőd fiókjaitól. _ i - - - ■

Next

/
Thumbnails
Contents