Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-16 / 263. szám
XIV. ÉVF. 263. SZÁM. 7 Majsnnjrsafy E '23 Uj világi elnököt és alelnököt választ a november 19-én összeülő Státusgyüiés Csak három főgimnáziumot fog fenntartani a Státus — Még mindig szedi áldozatait a névvegyelemzés (Kolozsvár, november 12.) Az Erdélyi Kómái Katholikus Státus évi jelentése a legmesz- szebbmenő érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak a Státus életében egy év alatt előfordult iskolai és gazdasági eseményekről kapunk benne kimerítő tájékoztatást, hanem belepillantást nyújt az erdélyi magyarság életébe is. A jelentés hátterében tulajdonképpen magyarságunk kulturális és gazdasági élete húzódik meg, s mindjárt a vezető sorok élénken mutatnak rá a gazdasági élet jelenségeire. Ez a Státust nem hagyhatta érintetlenül, hisz jövedelmének jórészét megmaradt birtokainak roncsaiból és, házaiból kapja. ‘Ezekből tartja fenn tan- és nevelőintézeteit. Már pedig ott tartunk ma, hogy a terményeket még potom áron sem lehet értékesíteni. A házbérek pedig az általános szegénység mellett nagy mértékben esnek s ami megmarad, az is részben behajthatatlan. A jelentésnek nagyobb részét az iskolai ügyek foglalják el. A másik része viszont túlnyomóan gazdasági problémákkal foglalkozik. Az iskolákat illetőleg megtudjuk, hogy a Státusnak még mindig hat főgimnáziuma és egy gimnáziuma van. Ezeket a társadalom némi támogatása mellett a Státus tartotta fenn saját alapjaiból. A főgimnáziumokkal kapcsolatosan a fiunevelőintézetekről is meg kell emlékezni, ahol a tanuló ifjúság igen jutányosán kap ellátást. A jelentés kénytelen azonban megállapítani, hogy ennyi intézet fenntartása a jövőre lehetetlenség. Hiányzik az anyagi bázis, a társadalmi segély null-fokra szállott alá. Ilyen körülményekre ezidőszerint egyetlen intézmény fennálá- sát sem lehet garantálni. A Státus kifejezetten csak három tanintézet fentartását vállalja. Ezek lennének a kolozsvári és Csíkszeredái főgimnázium, a harmadikra vonatkozólag pedig az igazgatótanács a döntést a státusgyiilésre bízza. Udvarhelyről és Gyulafehérvárról van szó. Ezek között a gyűlés tagjainak kell válasz- taniok. Az ülés ezek matt a szempontok miatt is igen érdekfeszitőnek Ígérkezik. A jelentés a népiskolákról sem feledkezik meg. Megtudjuk, hogy több népiskolának még nincsen meg a nyilvánossági joga. Még mindig kell küzdenünk az úgynevezett névelemzéssel. Idegen nevű tanulókat nem egy helyen távolítanak el az iskolákból, mert a nevük nem magyar hangzású, vagy az állami közeg azt hiszi, hogy az illető nem magyar eredetű, habár a szülők magyaroknak vallják magukat és magyarul beszélnek. A népiskolák fenntartásának nehészégeit sem hallgatja el az igazgattóanács. Bár a tanulók száma gyarapszik, az iskolák létszáma egyáltalán nem emelkedik, sőt az elmúlt tanévben is két pogári iskolát (ma gimnázium a neve) kellett bezárni. Összesen kétszázhét népiskola és ovóda, négyszáznegyvenhét tanerővel és 22.224 iskolásgyermek van az erdélyi püspöki megyében. A jelentés gazdasági része élénk világot vet a Státus takarékos gazdálkodására. A birtokokról szóló beszámoló ugyan kevés birtokról tehet emlitést, hiszen a kisajátítás rendjén a Státus összes mezőgazdasági birtokait kisajátították, csupán mntegy hatvan holdat hagyva meg. Az erdőknek szintén csak kisebb része maradt meg. Nagy erőfeszítés mellett el tudott érni any- nyit az igazgatótanács, hogy hét főgimnázium tanerőit pontosan fizesse és sok tanulóifjut neveltetett kedvezményes körülmények között fiu- nevelőintézetében, sőt még népiskoláit is segélyezte. A birtokokat megszemlélő bizottságok jelentése elsősorbap a radnóti bizottság jelentése, rámutat a megmaradt kisbirtokon folyó igen belterjes gazdálkodásra. Hatvan katasztrális hold szántón és kaszálón s a feltőrt belsőségek területén cukorrépa, burgonya, mák, dinnye, dohány, kender, csicsóka, takarmányrépa, csa- lamádé és lucerna termett, őszibuzán és árpán kívül. A radnóti uradalom sertéstenyészete ma is tekintélyes. A jelentés 648 drb. sertésről számol be. Ezenkívül intenziv szöllőmivelés folyik az általános gazdasági depresszió mai keserves napjaiban, szinte jólesik az embernek ezeket a\ számokat és adatokat olvasni. A státusgyüiés napját a püspöki meghívó november 19-re tűzte ki."Ha az idő kedvez, előreláthatólag igen látogatott lesz a gyűlés. Az évi jelentés anyagának letárgyalása lesz az ülés A hideg északi szél sárga lombot permetez a Vá- fad-uccai temető felé. Fent a magasban fehér hófel- hők szegik be a sötétkék eget. Olyan a mennybolt, mintha a régi kettes huszárok mentéivel volna kitapétázva. Id. Magyary Imre sírját, volt kettes huszártisztek veszik körül. Gömöri Havass Gábor ny. ezredes kezében koszorú. Tekintetét a sírra szegezi és elfogódva beszél: — Mond meg kegyelmes gazdádnak: gróf Tisza Istvánnak, akinek nótáiddal annyi gyönyörű pillanatot szereztél, hogy a volt kettes huszárok tudnak emlékezni... A koszorú lehull a sírra, aztán csend lesz. Nesztelenül perdülnek a falevelek, a fehér hófelhők a sir fölé tornyosulnak és a nagy csendben felsír ifj. Magyary Imre hegedűje: „Cserebogár, sárga cserebogár“... A könnyes szemekben felcsillan az elsüllyedt mult, egy pillanatra felzokognak a régi vágyak és a hegedő halkuló szavával lassan megint elmerül. Ifj. Magyary Imre tokba teszi a hegedűjét, szétmorzsolja a könnyeit, néhány pillanatig némán mered a sírra, majd halkan oda szól Pintér István ny. ezredeshez: — Szegény jó apám! — Ez volt a kegkedvesebb nótája... Fél órával később szemben ülünk egymással as Angol Királynő éttermében. Csak most veszem észre, hogy amióta utoljára láttam ifj. Magyari Imrét, bizony nagyon megváltozott. Kicsit kövérebb lett, a haja meg- öszült, fekete szemei maradtak meg élénkeknek. Szemeiben talán épen annyi kifejező erő van, mint a hegedűjében. Megkérdezem, hogy körülbelül hány magyar nótát Ismer. A száj kellemetlen illata visszataszitőlag hat. Csúnya színű fogak a legszebb arcot is eléktelenitik. Mindkét szépséghibát néha már egyszeri használat ntán eltünteti a csodásán üdítő izü CMorodont-fogpép. A fogak már rövid használat ntán elefántcsont fényt nyernek. Próbálja meg először egy tubussal. Kis tubus ára 20 Lei. nagy tubusé 82 Lei Mindenütt kapható. i/WVWWWWS^WWWWWWWVA/W» legfőbb tárgya. A választás szokta azonban leginkább érdekelni ez embereket. Az idei gyűlés fontos választásokra készül, világi elnököt és alelnököt szemelnek ki. Ritkán voltak státusgyiilések életében hasonló érdekes esetek, hogy egyszerre választottak volna világi elnököt és alelnököt. Kombinációkról hallottunk, pozitiv megállapodásról azonban még nincs tudomásunk. A legszélesebb rétegekben az elnöki méltóságra Gyárfás Elemért halljuk emlegetni. Igazgatótanácsosok választására is sor ke,- rül, de ez minden évben előfordul. A huszonnégy tagú igazgatótanácsból minden évben bizonyos számú vezetőember kiválik, mert lejár a mandátuma, ezek helyett választanak, vagy a régieket bizzák meg újból. A státusgyüiés előkészitésével különben bizottságok foglalkoznak. Mint rendesen a szám- vizsgáló és tanügyi és a tizenötös bizottság. Működésüket már 16-án és 17-én megkezdik. Mosolyog és kérdéssel válaszol: — Hány magyar nóta van? — Nem tudom. Talán két-háromezer, vagy még ennél is több. — Akkor annyit ismerek — adja meg a választ. Azonkívül rengeteg idegen dalt és klasszikus szerzeményt tudok. — Ezeket is kotta nélkül? Bólint, hogy igen. — Csak ritkán játszom kottából, — épen ha muszáj. A dzsesszről kérek tőle véleményt: Megfér-e egymás mellett a cigány muzsika és a dzsessz? Sokat jelentőén legyint. — En már csak megmaradok a magyar nóta mellett. Az egész világon nincsen párja a magyar nótának. Ezt még azok is elismerik, akik először tőlem hallottak magyar nótát. Nem játszottam én Párizsban, Londonban, Berlinben, Münchenben, Luzernben, Bécs- ben se mást, mint a pesti Hungáriában vagy a debreceni Angol Királynőben. Talán a hegedűm is meghasadna, ha szükségtelenül idegen nótára fognám. Elmondja, hogy a súlyos gazdasági viszonyok elsősorban a cigányzenészek egzisztenciáját fenyegetik. Nagyon jó napjuk van azoknak a cigányzenészeknek, akik egy-egy este 3—4 pengőt keresnek. Vége a régi, hires mulatásoknak, amikor 100 koronás bankókkal bélelték ki a hegedűt. Ma már jó vendégnek számit a» is, aki 5 pengőt ad. Olyan embert, aki az elmúlt egy esztendő leforgása alatt 100 pengőst dobott volna a cigánynak, nem ismer. Bezzeg régen még 1000 koronát is adtak. Emlékszik rá, hogy a háború előtt, gróf Thurn Taxis tizenegy darab 100 koronást adott nekik égy nótáért. Ha ma az emberek 10 pengőt adnak, az egész éjszakát végig muzsikáltatnák velük... Fűrészpor kályhával szabadalmazott szerkezetben a legolcsóbb a fűtés. Bármilyen nagyságú helyiségek biztosan ki- füthetők. Mélyen leszállított árak. Markó V. mérnök Kolozsvár, Str. N. Jorga 11. Telefon 453. Beszélgetés ifj. Magyari Imrével gróf Tisza István cigányprímásának fiával, aki minden magyar nótát ismer Átmeneti kabát . . Lei 1700 és feljebb Raglan I-aFlausch Lei 3000 és feljebb M Neumann Ruhaáruház Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 14.
