Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-15 / 262. szám
4 3££3£ftSÍÍÍ&Ki* XIV. ÉVF. 262. SZÁM. Mit tett a Magyar Párt a székelyföldi közbirtokosságok szanálása érdekében A közbirtokosságok egyhangú lelkesedéssel hozott határozataikkal csatlakoznak a szindikálizálási indítványhoz (Csíkszereda, november 13.) A közbirtokosságok égetően sürgős és fontos problémáinak megvitatása már a múltban is a Magyar Párt vezetőségének állandó és gondos tanulmányozását képezte. így többek között Csiby Andor dr. volt az aki 1928-ban a székelyudvarhelyi, Kováts Károly dr. az 1930-iki szatmári közgazdasági szakosztályüléseken, Pál Gábor dr. pedig az 1929. december elseji első, valamint a most október 18-án tartott második közbirtokossági közös értekezleteken foglalkoztak a kérdéssel és egyhangúan arra a megállapodásra jutottak, hogy a közbirtokosságok mai szervezeteikben feltétlen reorganizációra szolaltnak. Csiby dr.-nak az volt az indítványa, hogy a birtokosságok közös érdekeinek úgy a hatóságok, mint a végrehajtási szervek előtt való megvédése, valamint egységes ügy- és vagyonkezelés melletti irányítása és ellenőrzése céljából, az összes közbirtokosságok tömörüljenek szindikátusba olyan formán, hogy az egységes vezetés és az irányítás a szindikátus kezében legyen összpontosítva, azonban a birtokosságok autonóm jogköre tovább is sértetlenül fenntártassék, de a birtokossági vagyonok kommerciálizáltassanak. Az errevónatkozó indítványt aztán a Magyar Párt országos nagygyűlése 1928-ban elvben elfogadta s az előkészítő módozatok és lépések megtételére bizottságot küldött ki, mely bizottság feladata végrehajtása Céljából felhívta az összes közbirtokosságokat, hogy a szervezés megindításához szükséges áttekintő adatkimutatásaikat záros határidő alatt küldjék be. Amint köztudomású, Csikmegye 52 közbirtokossága közül e felhívásnak csak 4—5 felelt meg, ami természetesen teljesen megakasztotta a bizottságot munkájában. A Pál Gábor dr. által 1929. december elsejére ösz- szehivott nagyhatású első közös értekezlet aztán újólag foglalkozott a szmdikalizálás gondolatával, azonban végleges határozatot ott sem hoztak és egyelőre kidolgozott tervezet hiányában azzal vették le az indítványt napirendről, hogy a szindikátusba való tömörülés nagyon költséges, ami nyilvánvalóan arra engedett következtetni, hogy a szindikalizálásra vonatkozólag nem volt tervezet kidolgozva, amely zsinórmértékül szolgálhatott volna a további tárgyalásokat illetőleg. Ettől eltérő és valószínű indoka pedig az volt, hogy az akkori kedvezőbb gazdasági viszonyok között nagyobb vagyonnal rendelkező közbirtokosságok lenézték a szegényebb testvérbirtokossá- gokat, egyszóval a kedvezőbb atmoszféra még nem érlelte meg á helyzetet arra, hogy a szövetségbe való tömörülés gondolatával komolyan foglalkozzanak és tekintélyes vagyonukkal szeparáltságukból kilépjenek. Azonban a pénzügyi helyzet változott és a mindent elseprő gazdasági krízis megállított minden kereskedelmi életet. Pang a faüzlet, mely az azelőtti konjunktúrák idején olyan hatalmas összegeket hozott a birtokosságoknak és a nyomasztó közterhek miatt a birtokossági költségvetések Ijesztő deficitet mutatnak, mert vágterületük értékesítéséből az egyharmadra leesett faárakból megfelelő jövedelem nem foly be és ezzel szemben az évekkel ezelőtt, a kedvező fakonjunktura. Idején is aránytalanul magasan megállapított adóalapot a pénzügyigazgatóság nemhogy leszállította volna az üzleti fa forgalmához, hanem még jobban felemelte, legjobb esetben a tavalyi tulmagas adóalapot meghagyta és minden tiltakozás hiába volt abban a te— HA BÚTOR, Segyen Bútorgyárából I HÜKCSVftS&KHaV feUX&KES? BRASSÓ NAGYŞZE31ÎI Moíío : .elsőkézből — a legjobbat — legolcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel. kintetben, hogy az adóalapot ne kalkulálják bele a közbirtokosság fenntartásához feltétlen szükséges kiadási tételeket is jövedelem címén. Az ilyen adóalapok alapján kivetett horribilis adóösszegek aztán csoda-e, ha a csőd szélére kergették a sok oldalról igénybevett birtokosságokat, amelyeket az is hátrányosan befolyásolt, hogy abszolút rendszertelenül, minden egységes rendszer és gyakorlat nélkül működnek, amely körülmény rengeteg sok fölösleges munkával terheli a közbirtokosságokat és kizárja vagyonkezelésük eredményes ellenőrzését is. Ilyen komoly és súlyos helyzetnek kellett elkövetkeznie, hogy a szindikátusi terv most már a közvélemény és a szükségszerű önvédelem keresés következtében újólag napirendre kerüljön és a birtokosságok általános és majdnem egyforma leszegényedése miatt minden féltékenykedés és skrupulózitás nélkül belássák, hogy vagyonuk további megmentése érdekében egyetlen mentsváruk: a közbirtokosságok szövetségének azonnali megalakítása, amelyet olyan impozáns egységgel és lelkesedéssel mondott ki az október- második! közös értekezlet és ítélte el azt, aki még a közös vagyonok- felosztásának a gondolatát is fel meri vetni. Illesse köszönet Pál Gábor dr. orsz. képviselőt, aki még alkalmas időben ragadta meg az örvény szélére sodródott székelység sülyedő hajójának kormányát, hogy lelkes munkatársaival, akik közül Kováts Ká- roly dr., Pittner Árpád dr. és Gál József dr.-t kell megemlítenünk, de felsorolhatnék az egész csíkmegyei ügyvédi kart, amely átérzésével a sorsdöntő óráknak, áll komoly felkészültségével és buzditó lelkesedésével a birtokosságok megszervezése nehéz munkája mellett. Most már a közbirtokosságokon van a sor, hogy , méltóak legyenek az önzetlen és nemes kezdeményezésre és félretéve minden kicsinyes érdeket, mielőbb tárgyalásra tűzzék ki a szindikátusba való belépés eszméjét és a hozott határozatot késedelem nélkül juttassák el az előkészítő bizottsághoz, amely aztán azok beérkezése után kitűzi az alakuló közgyűlés napját. Ezzel fogja megmutatni a székelység azt, hogy joga van sorsának maga által való intézéséhez, amely hivatva lesz a birtokosságok életébe egy jobb jövö kiépítését célozni. Albert István. A renegát Hü portré egy székely falu diktátoráról, aki sikkasztó, denunciáns és ínterimárbízottsági elsők egy személybe» (Csíkszereda, november 13.) Az impérium átvétele utáni időkben, amikor a magyarság mindenünnen és mindinkább kezdett leszo- rnlní a közfunkciók kisajátított’ területéről, a mindezek ellenére még élénken fennforgó okvetlen éryényesülési, hatalmi és közszereplési vágy mindén faluban talált olyan kevésszámú renegátot. Csikszentimre községnek is meg volt ez az embere, Demes Elqk (Alexa, ahogyan ő irta) személyében, aki igen jö székely családi eredete és jómódja ellenére, csupán a hatalomvágy belső ösztönzéséből, a községi bírói rangért, mindenre kapható embere lett a mindenkori kormányoknak, amelyek valósággal örökölték ezt az embert, akire különösen a választások idején igen nagy szükségük volt. A helyzet úgy alakult, hogy mintegy tiz év óta minden elképzelhető formában a kormányzat jóvoltából uralja a községet, amely pedig valósággal utálja ezt a képmutató, farizeus falusi potentátot, akit rengeteg sulyok szabálytalanságai miatt tett feljelentésekkel, deputá- lásokkal sem tudnak eltávolítani a község éléről a falu jobbérzésü lakosai. Az alábbiakban módunkban van nevezett ur ellen folyamatba tett büniigy és fegyelmi vizsgálat adataiból néhányat ismertetni. Demes ínterimárbízottsági elnök ur volt, akinek mesteri gazdálkodása alatt három év alatt a község költségvetésében kétszázezer lej hiteltullépés jelentkezett, amelyet felsőbb hatóságai terhére visszafizetési kötelezettséggel meg is állapítottak. Demes ur volt az, aki a községet illető és az adóhivataltól felvett aditionáléból 57.000 lejt apránkint elsikkasztott, amiért a Csíkszeredái ügyészségnél büniigyi eljárás is folyik ellene, ami ugylátszik nem zárja ki azt, (hogy valaki közhivatalnok legyen. Ezt a két vádpontot már hivatalosan is konstatálta a vizsgálat és ezen az alapon az egész tanácsot fel is oszlatták, azonban éppen a vagyonkezelési szabálytalanságokért elsősorban felelős birót meghagyták, illetve csak átkeresztelték interimáris elnöknek és minden maradt a régiben. Egészen modern gyümölcsöztető eljárással is operál Demes ur. 23.000 lejt, amit a közbirtokosság fizetett kezeihez a Csíkszeredái központi adóhivatalhoz való beszállítás végett, hat hónapig kosztoltatta magánál. Mint husvizsgálóbiztös könnyűszerrel és lelkiismerettel egyezett ki a mészárosokkal s a levágott állatokból csak mutatóba vezetett be párat a lajstromba. Mint a községnek korlátlan hatalmú ura, a csikszentsimoni égés alkalmával, gőgösen megtagadta a vizfecskendő kiadását, amikor privát célokra, kuttakaritásokra komájának és cimboráinak készséggel odaadta. Annyira mániákus feljelentő és denunciáns, jiogy a község lakóinak felét jelentette fel eddig mindenféle alaptalan vádakkal, aminek következtében a falu valósággal lázong el- jene. Hivatalos túlbuzgóságában annyira megy, hogy a leltározást már akkor elvégzi, amikor még az elhalt eltemetve sincs és kegyeletsértő osztozkodásokat provokál a halottas háznál. Tiz év leforgása alatt nem kevesebb, mint hét jegyzőt intrikált ki a faluból. Haragosainak csupa bosszúból megtagadja a községi bizonyítványok kiszolgáltatását és legutóbb el- vakultságában odáig ment, hogy a jegyző által kiállított községi bizonyítványt, amelynek aláírását saját alispánja is elrendelte, nem irta alá és az emiatt a prefektushoz tett panasz alapján két hétben kapott orvoslási határidő már öt héttel elmúlt és máig sincs semmi változás, úgyhogy egy fontos ügyben a bizonyító eljárás^ megakasztotta. Magától értetődő, hogy Demes ur volt az, aki a választások alkalmával saját bírói kezeivel mérte a lakásán a „kortesbort“ híveinek, nem emlitjíik meg azt sem, hogy ő volt az, aki a választásokkor a Magyar Párt 14 emberét lefogatta, letartóztatásba helyeztette, azt a vádat emelve ellenük, hogy kommunisták... Reméljük, hogy ez a pár jellemző adat elég lesz ahhoz, hogy Csikszentimre községét a vármegye prefektusa ígérete szerint megszabadítsa ettől a birói tisztségre és interimár- bizottsági elnökségre egyformán méltatlan embertől. LAPUNK MINDEN OLYAN VÁSÁRLÓJA, ki 25 darab folytatólagos lapfejet alanti cimre beküld, 10 tiottát kap ingyen a temesvári Moravetz zenemű- kereskedéstől. A Moravetz cég Románia legnagyobb zenemű- kereskedése, árai pedig a legolcsóbbak. — Jegyzéket bárkinek ingyen küld. — .r*?>
