Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-13 / 260. szám

10 XTV. ÉVF. 260. SZÁM. A Creditul Industrial nem tud az iparnak segítséget nyújtani, mert az erre a célra előirányzott 600 milliót másra használták tel Bukarestből jelentik: Az az iparügyi bizott­ság, amely az iparnak hitelekkel való ellátása kérdésének tanulmányozására kapott megbí­zást, Budeanu ipari vezértitkár elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen részt vettek Motiou Ad­rian, a Nemzeti Bank cenzora, Dimitriu, a Cre­ditül Industrial igazgatója, Bujoiu, a petrozsé- nyi szénbányák vezérigazgatója, lovag An­hauch, csernovici nagyiparos és Farkas Mózes dr., a Renner-bőrgyár vezérigazgatója, az Ugir erdélyi kerületének elnöke. Popescu, a Creditul Industrial igazgatója bejelentette, hogy az Ipari Hitelintézet jelenleg nem tud semmiféle tekintetben segítséget nyúj­tani. Az értekezleten az ipar képviselői előterjesztet­ték kívánságaikat a következőkben: Az Ipari Hitelintézet feltétlenül mérsékelje az általa nyújtott hitelekért számított kamatot; a hitel- intézet interveniáljon a Nemzeti Banknál, hogy az iparvállalatok réescompt váltóinál elégedje­nek meg két aláírással, a kibocsátó vállalat aláírásával és a Creditul Industrial girójávai, mivel egy harmadik aláiró megszerzése a mai viszonyok között majdnem teljesen lehetetlen; az Ipari Hitelintézet összes jelenlegi rövidlejá- ratu hiteleit alakítsa át husz-huszonötéves hosszúlejáratú hitelekké és történjék aziránt is intervenció, hogy az ipar részére szükséges hitelösszeget, amely 7Ü0 millió — egymilliárd lejt tesz ki, az Ipari Hitelintézet utján azon­nal bocsássák rendelkezésre. Az értekezleten külön bizottságot küldtek ki az ipari termelés hitelszükségletének összeállítására. Ezt a táb­lázatot a legközelebbi ülésen veszik tárgyalás alá. A mostani megbeszélésen az ipar képvise­lői megdöbbenéssel állapították meg, hogy az Ipari Hitelintézet azért nem tud egyetlen ipari hitelt sem folyósítani, mert az erre a célra elő­irányzott hatszázmilliót más célokra használ­ták fel. Az amerikai gabonatőzsdéken és ezek nyo­mán szerte a világon emelkedőben van a buza s általában a gabonanemüek ára. Augusztus­ban és szeptemberben még negyvenhat cent volt a buza és 33 cent az árpa árfolyama Csiká- góban s akkor igazán senki sem akadt volna, aki vállalkozott volna arra a jóslásra, hogy rö­vid idő múlva már hetven centre, illetve az árpánál ötvennégy centre fog emelkedni az ár­folyamjegyzés. Az első lendületet ehhez az emelkedéshez a dollártól való menekülés hangulata adta meg, erre pedig a dollár elleni francia támadás adta ki a jelszót. A spekuláció emberei azonnal egy­másra találtak és a gabonaárak emelkedése mind mostani g tart. Egy másik ok az, hogy a bankjegyforgalom az Unióban lényegesen emelkedett s végül talán egyike a legfontosab­baknak az is, hogy az orosz buza majdnem tel­jesen eltűnt a piacról. A szovjetállam területé­ről érkező hirek rossz termésről beszélnek, az orosz lakosság igényeit is jobban ki kell elégí­teni, ennélfogva lényeges orosz kinálattal aligha kell a közeljövőben számítani. Az orosz hivatalos körök most is azt állítják ugyan, hogy a gabonaexport szünetelése csak ideigle­nes és az orosz közlekedő eszközök túlterhelt­sége miatt nem tudnak szállítani. Bárhogy áll­jon is az orosz gabonafelesleg kérdése, annyi egyelőre bizonyosnak látszik, hogy orosz ver­sennyel a tavaszig alig kell számolni. Az amerikai jelentések nyomán az egész világon emelkedtek a gabonaárak. Nem emelik az alkalmazottak adóját. A kormány cáfolja azt a hirt, hogy a magántiszt­viselők és munkások 4.4 és 8.8%-os adóját fel akarná emelni. Újabb kényszeregyezségek Bukarestben. Bukarestben újból két bank kért kényszer­egyezséget. Az egyik a Banca Carpatilor nevű pénzintézet, amelynek aktívái 67,966.000 lejt tesznek ki a 49,908.000 lejes passzívákkal szem­ben. Hitelezőinek három év alatti százszázalé­kos kiegyenlítést ajánl fel, 20, 30 és 50 száza­lékos évi részletekben. A másik kényszeregyez­séget kérő bank a Banca Brosteni, egy kisebb pénzintézet, amelynél 15,000.000 aktívával 13 millió passzíva áll szemben. A bank három év alatt kamatmentesen százszázalékos visszafize­tést igér, 25—25 és 50 százalékos részletekben. A vámtörvény és a közlegelőtörvény mó­dosítása. A pénzügyminisztériumban tanulmá­nyozzák a vámtörvény olyan jellegű átalakítá­sát, hogy az a megváltozott viszonyoknak job­ban megfeleljen és lehetővé tegye a vámössze­gek biztosabb realizálását a kincstár szempont­jából. A földművelésügyi minisztériumban vi­szont a közlegelői törvény módosításán dolgoz­nak. A minisztériumnak az a szándéka, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a helyi viszo­nyoknak és a tradícióknak megfelelően rendezze a közlegelők ügyét. Remélhető, hogy ezzel kap­csolatban mód nyílik a kolozsvári hóstáti gaz­dák súlyos legelősérelmének orvoslására is. A jegybank nagyobb hitelt nyújt az erdélyi és bánsági pénzintézeteknek A Nemzeti Bank igazgatósága keddi ülésén részletes tárgyalás alá vette azt a memorandu­mot, amelyet a három erdélyi Bankszindikátus nyújtott be és amelyben az erdélyi pénzintéze­tek részére adott visszleszámitolási hitelek fel­emelését kérték. Az igazgatóság beható és rész­letes vita után arra való tekintettel és hivatko­zással, hogy a visszleszámitolási tárca rendkí­vül igénybe van véve, egyelőre csak az Albina Bank részére szavazott meg újabb 13 millió lejes visszleszámitolási hitelt. Ä többi erdélyi pénzintézetek hitelkérését a Nemzeti Bank igazgatósága a jövő heti ülésén tárgyalja le. £ A hunyadmegyei keres­kedők gyűlése (Déva, november 11.) A dévai Kereskedő Tanács vasárnap gyűlésre hivta össze hunyad­megyei tagjait. A gyűlést a dévai kereskedelmi és iparkamara nagytermében tartották meg Gróza Péter, volt miniszter elnökletével, aki megnyitó beszédében éles kritikát mondott a kormány gazdasági politikájáról. Kifogásolta, hogy a kormány csak a földmivesek adóssá­gaira akar moratóriumot adni, amivel az ipart és kereskedelmet megoldhatatlan problémák elé állitja. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely tiltakozik az egyoldalú moratórium ellen és ha ily intézkedésre mégis sor kerülne, kéri annak általánossá tételét. Ezüst pénz kerül a forgalomba. Bukarest­ből jelentik: A Nemzeti Bankkal történt meg­egyezés alapján a pénzügyminisztérium tör- vénytérvezeten dolgozik, amelynek értelmében rövidesen ötven és száz lejes ezüst váltópénze­ket bocsátanak ki. A terv szerint összesen két­százmillió lej értékben történik a kibocsátás és ennél mintegy négyszázmilliós nyereséget ér­nek el. Az intézkedéssel egyidejűleg a Nemzeti Bank be fogja vonni az összes 100 lejes papir- bankjegyeket, ami azonban nem jelenti a bank­jegyállomány csökkentését, mivel a bevont bankjegyekkel egyenlő értékben ötszáz lejese- ket bocsátanak ki. Az ezüstpénz forgalomba- hozatalánál mutatkozó négyszázmillió lejes hasznot a stabilizációs törvény értelmében az állam arra fogja felhasználni, hogy visszavásá­rolja a Creditul Industrial imobilizált váltó­tárcaanyagát. Svédország nagyobb mennyiségű román petróleumot vásárolt. Bukarestből jelentik: A romániai petróleumipar nehéz helyzetére való tekintettel, az ipar és kereskedelemügyi mi­nisztérium elhatározta, hogy külföldre adja el azt a petróleummennyiséget, amelyet a petró-' leumtársaságok a törvényes rendelkezések értel­mében az államnak tartoznak átengedni. Mivel ezek a petróleümmennyiségek az általános pet- róleumkrizis miatt a mai napig nem voltak érr tékesithetők és itthon sem tudták őket felhasz­nálni, ott hevernek a vállalatok petróleumtar­tályaiban. Vasilescu Carpen iparügyi miniszter már el is fogadta a Nöbel francia-svéd társaság ajánlatát és a szerződést a petrőleumeladásról a napokban aláírják. Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság = Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 7. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehu l-Silvaniei- Szilágycseh, Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Aüiliált intézetek : A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T; Alud-Nagy enged és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. SAJÁT TŐKÉK: 60.000.000 lief« Foglalkozik a bankihlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizahely! = =­Eladó nyomdai és könyvkötészeti gépek Egy drb. amerikai tégelynyomó 30 x 40 cm. nyomófelülettel. Egy drb. komplett stereotypla. Egy drb. kerékhajtásos papirvágógép 50 cm. vágószélességgel. Egy drb. lemezvágó olló 100 cm. szélességgel teljesen vas­ból és acélból, keskenyvágóval Egy drb. aranyozóprés Krause-gyártmány, 2 oszlopos. Egy drb. tűzőgép Brehmer-gyártmány, kéz- és lábhajtásra. Bettiszekrények, szekrényállványok, könyvkötőprések, stb. helyszűke miatt, jutányos ár­ban eladók. Az összes gépek teljesen kifogástalan, üzemkén pes állapotban vannak. CIH A KIADÓHIVATALBAN. Nyomatott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ R.-T. nyomdájában Cluj-Kolozspár, Str. Baron L. Pop (Brossai u.) 5. Telefon 694, 508. Cv, ^ Emelkednek a gabonaarak a világtőzsdéken

Next

/
Thumbnails
Contents