Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-13 / 260. szám

«QsrüWlRMfg ■Hsaami Rabbijelölt volt az ügyvéd, aki a vasgárdisták csütörtöki tárgyalásán a védelmet ellátja (Nagyvárad, november 11.) A borsai isme­retes per fellebbviteli tárgyalását a nagyváradi táblán csütörtökön tartják meg. Ezzel kapcso­latban, amint megirtuk, a vasgárdisták is or­szágos kongresszust akartak rendezni, amit azonban a hatóságok nem engedélyeztek. Nagy­várad város közönsége ennek ellenére még élén­ken emlékezik az 1927. évi decemberi napokra és a legnagyobb aggodalommal nézett a meg­hirdetett, de nem engedélyezett kongresszus napja elé. A hatóságok vezetői a legmesszebb- menően megnyugtatták a közönséget és csü­törtökre meg is tették az óvintézkedéseket. Szerdán este arról terjedtek el ellenőrizhetetlen hirek, hogy ötszáz diák érkezett, illtve fog ér­kezni Nagyváradra. Tény az, hogy a vasgár­disták nem engedélyezett kongresszusukat most december 12-ére halasztották. A csütörtöki tár­gyalásnak mindössze négy vádlottja van: Be­rindei lelkész és felesége, Constantin Danila és Dumitrescu. Ezek közül csak Dumitrescu vas­gárdista, mig Berindei és Danila a nemzeti pa­rasztpárt tagjai. Érdekes, hogy a csütörtöki fő­tárgyaláson közvédőnek dr. Pollák Kálmán ügyvédet delegálták, aki fiatal korában rabbi­nak készült. Megbízható helyről kapott értesü­lésünk szerint a táblai főtárgyalást csütörtökön nem is fogják megtartani, mert a vádat kép­viselő főügyészhelyettes beteg. A vasgárdisták különben nyilatkozatot tettek közzé, amelyben hangoztatják, hogy a nagyváradi Zelei Cod- reanu-párt vezetősége, amely nyolcvan száza­lékban nyugdíjas katonatisztekből és altisztek­ből áll, minden tekintetben garantálja a rendet és teljes mértékben megnyugtatja a közönséget. Hangoztatják azt is, hogy a párt nevében csakis a párt vezetősége jogosult nyilatkozatot tenni. Halott töldbirtokoünő a felgyújtott kastélyban Vadállatias kegyetlenséggel meggyilkolták Seprősön Csiky Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár leányát A rablógyilkosok nem jutottak hozzá a képzelt milliókhoz és ékszerekhez (Arad, november 11.) Páratlan kegyet­lenséggel végrehajtott rablógyilkosság tör­tént az aradmegytl Sepxős községben, amely­nek áldozata Csiky Alexandrina, hatvan éves földbirtoké snő, aki a seprősi Czáránokkal áll közeli rokonságban. Csiky Alexandrina Csiky Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár leánya, családi kastélyában lakott, amelynek egy ré­szét azonban a forradalom alatt tönkretették. Rendkívül takarékos életet élt, csupán a leg­szükségesebb személyzetet tartotta, maga kö­rül azrnban senkit sem tűrt meg. A községben általában úgy ismerték, mint aki hatalmas vagyon felett rendelkezik, azon­kívül nagyértékü ékszerei is vannak. A falu­siak tudni vélték azt is, hogy a visszavonult életet élő urinő úgy a készpénzét, mint az ék­szereit otthon tartja, mert attól félt, hogy a jelenlegi gazdasági válságban tőkéje könnyen elveszhet. A seprősiek fantáziáját hihetetlen módon felcsigázta Csiky Alexandrina félig rombadölt kastélyának sejtett gazdagsága és amig az urinő a nyári hónapokban távol volt Seprőstől, két Ízben is hetörtek lakásába, 'ahon­nan különböző értékeket vittek el, azonban a keresett pénzt és ékszereket nem találták meg. Csiky Alexandrinának ugyanis valóban volt vagyona, többmillió lejt kitevő betétjei voltak, aradi pénzintézeteknél elhelyezve. Ugyancsak aradi safékban voltak elhelyezve vagyont érő ékszerei is. Az égő kastély. A félig rombadölt kastély egyik kijavított szárnyában volt Csiky Alexandrina lakása, amelynek ablakai uccára néztek. Csiky Alexán drina napjainak legnagyobb részét lakásában töltötte s csak néha érintkezett testvérével, Csiky János seprősi földbirtokossal és a Czá- ráw-család Seprősön tartózkodó tagjaival. Ál­talában a falubeliek hozzá voltak szokva ahhoz hogy a földbirtokosnőt ritkán lehetett látni, lakásának ajtaja és az ablakok állandóan zár­va voltak. Tegnap a késő esti órákban az ab­lakrepedések között az arra haladó falusiak Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biz­tosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- u!) 37. Telefon 12-75. füstöt láttak kiszivárogni. A tüzesetek a köz­ségben elég gyakoriak voltak s mivel a füst jelenlétéből arra következtettek, hogy talán Csiky Alexandrina távollétében a kályhából kipattanó szikrától tüzet foghatott a berende­zés, értesítették a tűzoltóságot, amely csakha­mar megjelent a helyszínen. A borzalmas gyilkosság. A szoba padíőjáii ott feküdt Csiky Alexan­drina hátrakötözött kezekkel, betömött szájjal, holtan. A tűzoltó nyomban értesítette társait, akik viszont a liMásági közegeket hívták á helyszínre, mert ttiár az első percben megálla­pítható volt, hogy vadállatias kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosság történt és a ma­gányosan élő urinő gyilkosai, hogy borzalmas tettüket eltüntessék, távozásuk alkalmával fel­gyújtották a szobát. A helyszíni nyomozás nagyjából rekonstruálni tudta a gyilkosság fázisait. A délutáni5 órákban Csiky Alexandri­na lakásában tartózkodott, A kastélynak a pin­céből egy rejtett kijárata van és a helyzettel ismerős rablógyilkosok észrevétlenül ezen ha­tolhattak be a pincébe és onnan a házba. Az özvegy a fenyegető veszedelmet csak későn vehette észre, valószínűleg sikoltozni kezdett, mire a rablók leteperték, kezeit hátracsavarva összekötözték, száját betömték. Azután hozzá­kezdhettek a lakás átkutatásához, összedobál­ták annak berendezését, pénz és ékszerek után kutatva. Munkájuk természetesen meddő maradt, mert a lakásban sem pénzt, sem ékszereket nem találtak. A sikertelen kutatás minden bi­zonnyal felingerelte a házba behatolt gonosz­tevőket, akik most már vadállati dühükben az összekötözött, magával tehetetlen urinőnek es­tek neki. Valami nehéz tárggyal több ütést mértek fejére, úgy hogy a koponyaesontot tel­jesen széttörték és szerencsétlen áldozatuknak agyveleje is kiloccsant. Azonkívül a földön heverő áldozatukba késsel többször is beleszur- tak. Azután pedig felgyújtották a lakást és a pincéből kivezető rejtekuton keresztül eltá­voztak. A bevezetett csendőrségi nyomozás folya­mán két seprősi lakost tartóztattak le, akik közül az egyik egy seprősi birtokos fia. A szemtanuk állítása szerint azonban a birtokos­nak a fia önfeláldozókig segédkezett a tűz ol­tásánál és nagyrésze van abban, hogy a tüzet sikerült eloltani és az egész kastély nem égett porrá. A csendőrség valószínűnek tartja, hogy a gyilkosok értékeket vittek el a teljesen fel­dúlt lakásból. XIV. ÉVF. 260. SZÁM. ISMERI ÖN A a KINCSESTÁR sorozat az ismeretek minden ágából rövid ismeretterjesztő áttekintéseket nyújt, de nem száraz tankönyvet, vezérfonalat, vagy ala­csony rendű népszerűsítést. A legműveltebb ember is tanulsággal ol­vashatja e kitűnő szakemberek tollábóleredő és népszerű gondolatkeltő bevezetéseket. A KINCSESTÁR önálló köteteket ad, de a kötetek összessége idővel zárt enciklopédiát fog alkotni. A mű­velt magyar ember házából éppoly kevéssé fog hiány ózhatni, mint a jó lexikon. — (Gyüjtötokok fogják megkönnyíteni a kis kötetek csoportosítását és védelmét). A Kincsestár hallatlanul olcsó s 30 lel 48 lei füzetenként karton borítékban ............ füzetenként vászon' kötésben ................ EDDIG MEGJELENTEK: Szinnyei József: A magyar nyelv. Weis István: A magyar falu. Kmoskó Mihály: Az Iszlám. Bállá Antal: Az utolsó száz év története Török Pál: A francia forradalom. Vernon Duckwort Barker: Az angol civilizáció (Mult és jelen). Gratz Gusztáv: Európai külpolitika. Bajza József: Jugoszlávia. Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre. Várady Imre: Az olasz irodalom kis tükre. Pukánszky Béla: A német irodalom kis tükre. Babits Mihály: Dante. Kállay Miklós: A legújabb lira a világ- irodalomban. Zimmermann Ágoston: Fejlődéstan. Bartucz Lajos: Mikép fedezte fel az em­ber önmagát (Kis antropológia). Schenk Jakab: Madarak. Fitz József: A könyv története. Haraszti Emil: Zenei formák és műfajok. Luttor Ferenc; Róma (A város a törté­nelem tükrében.) Glatz Károly: Velence múltja és művészete Czettler Jenő: Agrárpolitika. Ihrig Károly: Szövetkezetek. Szabó Vendel: Katholicizmus. Révész Imre : A reformáció története. Szabó Vendel: A pápaság. Nagy József: A filozófia nagy rendszerei. Steiner Lajos: Időjárás. Lassovszky Károly: Világrendszerek. Nyirő Gyula: Psychoanalysis. Mosonyi János: Az emberi idegrendszer. Burger Károly; Az egészséges nő. Szöllősy Lajos: A táplálkozás. Sík Sándor: A cserkészet. Lakács Károly: A Balaton. A pénz előzetes beküldésére vidékre is portőmentesen küldi a MINERVA KÖNYVKERESKEDÉS Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1 szám.

Next

/
Thumbnails
Contents