Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-13 / 260. szám

XIV. ÉVF. 260. SZÁM. KtuEttWmrfa 3 VIM úr egy-kettőre tisztára mos minden lábast, fazekat...I A konyhában mindig akad va» lami lisztítanivaló. Es ép a kony­hában kell ragyogó liszlaságnak uralkodnia állandóan. Nélkülöz» heteden segítő társa itt a gaz- dasszonynak a VIM. Hisz a VIM játszva old (el minden zsírlera» kodást s így ragyogó tiszta tőle minden lábas és (azék. A VIM azonkívül savmentes, teljesen szag­talan, nem karcol, kíméli a ke- zet s így ideális tisztítószer a konyha és a ház számára. VIM MINDENT TISZTÍT! VA»-3 Katasztrofális anyagi helyzetbe került a papság is A mult évi államsegélynek 42 százalékát veszíti el — A kongrua- csökkentést visszamenőleg is levonják, de még az igy megmaradt minimális összeget se kapják junius ófa (Bukarest, november 11.) A gazdasági krí­zis és a kormány súlyos intézkedései a többi ka­tegóriák mellett a papságot is olyan válságba döntötték, amelyhez hasonlóban sohasem volt. Ma már az a helyzet, hogy a lelkészek egy jó részének valósággal vegetativ gondjai vannak és a mindennapi kenyér miatt kell komolyan aggódniok különösen ott, ahol népe, vagy más szolgálmányok révén a község nem siet segít­ségére. Ismerünk papi házakat, ahol heteken keresztül egyetlen lej bevétel sincs. Arról a legtöbb helyen alig lehet szó, hogy gyermekeiket taníttathassák. Az első hónapok­ban még sikerül ez hitelben, de igen sokan arra kényszerülnek, hogy gyermekeiket kivegyék az iskolából. Ha pedig elgondoljuk, hogy minden téren a kultúra legfőbb támaszai a papok, leg­alább részben fogalmat alkothatunk róla, hogy milyen pótolhatatlan veszteséget és romboló károkat okoz a papság elszegényedése, ami az u. n. kongnia, államsegély révén érte elsősor­ban természetesen a kisebbségi papságot. Az államsegély ügye egyik legmegdöbben­tőbb bizonyitéka a mai képtelen és tarthatat­lan helyzetnek. Ismeretes, hogy az eredetileg katasztrofális kongrua-redukciót a Maniu-kor- mány utolsó parlamenti ülésében megváltoz­tatta és némileg enyhített az egyházak hely­zetén. > Ezt a módosító törvényt a Iorga-kor- mány hatályon kivül helyezte és 132897—1931. számú rendeletével úgy intéz­kedett, hogy minden lelkésznél és egyházi tiszt­viselőnél a multévi állami fizetésből vonassék le annak 23%-a, az igy megmaradt összegre al­kalmaztassák az áldozati adó, ami 15—22% közt mozog. A rendelkezés tehát azt jelenti, hogy az egyháziak a multévi államsegélynek 42%-át veszitik el 1931. év folyamán. De ez még nem minden. A rendelkezés tovább is megy és úgy intézkedik, hogy mivel a jelen­legi év első hat hónapjában a papok csak aa áldozati adót fizették, de fizetésükből nem vo­natott le a 23%-os csökkentés, ez a 23%-os csök­kentés megtérítendő az államnak és julius 1-től kezdve minden hónapban a már 23%, plusz ál­dozati adóval csökkentett fizetésből még levo­nandó egy-egy havi 23%-os megtérítés. Gyakor­latban ez azt jelenti, hogy az államsegélyt élvező papok és egyházi tisztviselők multévi állami fizetésüknek mindössze 23%-át, vagyis egyharmadát fogják kapni. [ Fogják kapni, de mikori Ma ugyanis az a helyzet, hogy a papság május, illetve junius óta még a lecsökkenteti kongruából se kapott semmit és a legelviselhetetlenebb helyzetbe került. Eltekintve attól, hogy a szinte hihetetlenül nagymérvű csökkentés nehéz millióktól fosztja meg az egyházat akkor, amikor lehetőségük is alig van, hogy a papság fenntartásáról gondos­kodhassanak; még azt se lehet tudni, hogy mi a kormánynak további célja a kongruát illető­leg s még súlyosabb meglepetések sincsenek ki­zárva. Az intézkedés óriási megdöbbenést okozott az összes egyházaknál, amelyeknek vezetősége egy­más után tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy a lehetetlen rendeletet a kormány helyezze hatályon kivül. Mondanunk sem kell, hogy ez- időszerint kedvező döntésről nem számolhatunk (London, november 11.) A Times szóvá tette angol gazdasági köröknek azt a kíván­ságát, hogy minél előbb hívjanak össze nem­zetközi konferenciát a bimetallizmus rendsze­rére, vagyis a kettős valutára való átmeneti visszatérés megvitatására. A lap hangoztatja, hogy az a program, mely szerint a jegybankok ércfedezetük bizonyos százalékát ezüstben tarthatnák, nyomós érvekre támaszkodik. Az az előnye mindenesetre meg volna, hogy Kina és India fogyasztóinak vásárló erejét a bimetallizmus növelné. Ezenkívül más gyakorlati előnyök is származnának abból, ha az ezüstöt elismernék a nemzetközi adósságok lerovására alkalmas másodlagos fizetési eszköznek. Ma közzé tették az eddig nyilvánosságra nem hozott miniszteri és államtitkári kineve­zéseket. 32 miniszter és államtitkár közül, 18 konzervatív, 8 liberális és 6 nemzeti szocialista. Lord Parmoor egészségi okokból visszalépett be és ez a kormány nem sok liajlandósmágot mutat rá. A helyzet tarthatatlanságára nem is kell különösképpen rámutatnunk. A kongruát még az agrárreform előtt, tehát az egyházi birtokok elvétele előtt, azok jövedelmének beszámításá­val állapították meg. Ismert tény, hogy a kisa­játítások rendjén a kisebbségi egyházak, az utolsó egyházközségig katasztrofális károkat szenvedtek, mondhatni anyagilag megbénítot­ták. őket. így teljes mértékben rá voltak kény­szerítve az amugyis minimális államsegélyre, amelyet most mondhatni majdnem egészen el­vesznek. A papság tehát sem az egyházi birto­kokra nem támaszkodhatik, sem az amúgy is végvonaglással küzdő, anyagilag túlterhelt, 'el­adósodott, leszegényedett hivekre. Produktív lehetőségei sincsenek különösen falun, ha erre volna is ideje. Kilátásaik tehát a legsötétebbek. Az egyházaknak kell valamikép a segítés mód­ját megtalálniok; azoknak az egyházaknak, amelyek az impérium átvétele óta magukra hagyatva csodálatos erőfeszítéssel vállalták az iskolafenntartás és tanitószemélyzet fenntartá­sának anyagi gondjait. Ez a feladat a mai gaz­dasági helyzet mellett mondhatni a lehetetlen­séggel határos, bár az egyes egyházak vezetősé­gei minden tőlük telhetőt megtettek és meg­tesznek. Az állam részéről nem sok kilátásuk mutatkozik, bár állítólag a nagymértékű levo­násokért egy állítólag megszavazott hetven­nyolcmilliós rendkívüli hitelből az évvégén némi kárpótlást kapnának az egyházak is. En­nek a halvány reménységnek azonban kevés a reális értéke. Az állami tisztviselők most terve­zett^ „fizetésrendezése“, újabb fizetésredukciója, ha ilyen minőségben nem is érinti a papságot, nincs kizárva, hogy ennek révén az egyházi államsegély is újabb konszideráció tárgyává tétetik. Már ebből, a csak főbb vonásaiban ismerte­tett intézkedésből is látható, hogy a papságot a kormány lehetetlen anyagi helyzetbe juttatta. Azt a papságot, amely legfőbb támasza az or­szág biztonságának, legfőbb akadálya és kivé­dő je a felforgató tanoknak, a nép erkölcsi egyensúlyának védelmezője, amely belső egyen­súly pedig az állam legfőbb érdeke, mert eb­ben van a teljes konszolidáció titka. Erre olyan féltő gonddal kellene vigyáznia minden kor­mánynak, mint bármely más főbenjáró állam­érdekre. Az anyagilag ruinált és nehéz gon­dok elé állított lelkészkedő papság azonban képtelen az ehhez szükséges kulturális és szo­ciális munkát százszázalékosan végezni. A kor­mánynak tehát éppen az állam érdekében vég­zendő sürgős kötelessége volna a papság nehéz helyzetén segitve biztosítani a lelkészi munka akadálytalanságát. a felsőházi ellenzék vezéri tisztétől. Baldwin az alsóház ülése után értekezlet­re hívta össze a konzervatív párt újdonsült képviselő tagjait, számszerint mintegy két­százat s felhívta őket beszédében a kormány iránti szolidaritásra és a pártfegyelem tiszte­letben tartására. Sir John Simon angol külügyminiszter személyesen fogja képviselni Angliát a hétfőn Párizsban kezdődő újabb rendkívüli népszövetségi tanácson. Thomas, a dominionok minisztere köze­lebbről végiglátogatja a dominionokat, hogy személyes érintkezést keressen kormányaikkal és előkészítse a jövő év júliusában Kanadá­ban tartandó angol világbirodalmi gazdasági kon­ferenciát. A miniszter a több mint három hónapra ter­jedő utón Délafrikát, Ausztráliát, Ujzélandot, Ujfundlandot és Kanadát látogatja meg s azután visszatér Angliába. Angol gazdasági körök mozgalmat indítottak a kettős valuta nemzetközi bevezetésére Harminckét tagja van az angol kormánynak, kik közül tizennyolc liberális

Next

/
Thumbnails
Contents