Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-11 / 232. szám

VDuJtnOMb XIV. ÉVF. 232. SZÁM. Rapid interjú Kocsis Antal * olimpiai világbajnokkal Hogyan lesz egy sáppadt gilisztából boxvilágbajnok. aki háromszáznegyvenhat meccsből csak hetet vészit el, knokau- tolta Black Bili néger világbajnokot és vasárnap Kolozsváron mérkőzik Nelu Oprescu román bajnokkal (Kolozsvár, október 9.) Este hat óra 10 perc­kor, midőn a szerkesztőségi zaj és lárma tető­pontját érte, az asztalom előtt megjelent egy fiatalember és annyi öntudattal csapta össze bokáját, hogy felfigyeltem. — Kocsis Antal, olimpiai világbajnok va­gyok! A szerkesztőségben ritkán fordulnak meg vi­lágbajnokok, tehát felálltam és hellyel kínál­tam meg. Persze interjúról van szó. Világbaj­nok házhoz, illetve szerkesztőséghez szállítva, nem rossz, tehát azonnal hozzáfogtunk a rapid intervjuhoz. — Hol született? — Budapesten. Nem látszik rajtam? — je­gyezte meg sajátságos mosollyal az arcán. Alaposabban szemügyre veszem. Sápadt, ala­csony, tömpeorru, csillogó feketeszem ii fiatal­ember. A hangja, a fellépése és ahogy amerikai módra rágja a gununit, habár a felöltőjén lát­szik, hogy a Rákóczi-uton vásárolta, csak bu­dapesti, százszázalékosan pesti bajnok lehet Ko­csis Antal. Kedves pukedlit vág, mint egy pri­madonna és az önguny szatirikus hangján ha­darva mondja tovább: — Huszonöt éves vagyok, eddig három- száznegyvenhatszor mérkőztem, abból hét mécs­esét vesztettem el, huszonnégy Ízben magyar vá­logatott voltam és egy kicsit olimpiai világ­bajnok . . . — Állj! — vezényeltem, mintha a Ring- ben volnánk és nem a szerkesztőségben. Elhallgatott és várta az újabb kérdéseket.-— Hogyan jött rá, hogy ön boxolózseni? —- Asztalossegéd voltam, szüleim pedig sze­gény emberek, de ambícióim már akkor gazda­gon szárnyaltak. Úszó akartam lenni. Úszni az árral, a hírnév és a dicsőség felé . . . Trenirozás közben az úszómesterem azt mondotta: Mit akar maga beteges giliszta, válasszon magának köny- nyebb sportot! . . . — És ön mit csinált? — A szemeimből meleg könnycsepp bugy- gyant ki. Ez volt az első knokaut, ami a legjob­ban fájt. Erre elkezdtem birkózni és boxolni. Én, a sápadt giliszta, irtózatos munkával, erőfe­szítéssel és tréninggel csakhamar a legelsők közé küzdöttem fel magamat. Közben az orrom össze­törték, több fogam beverték, többször vért hány­tam, de megmutattam annak a fránya úszó­mesternek, hogy valami lett belőlem. — Beszéljen valamit az olimpiai győzelmé­ről, — szövögettem tovább az intervjut. — Ne­héz volt? — Minden meccs nehéz. Az olimpiai volt ta­lán a legkönnyebb. Öt ellenféllel állottam szem­ben. Öt napig minden nap el kellett egyet fo­gyasztanom. Az első nap egy mexikóit dobtam ki a Ringből, azután a spanyolt püföltem el, a németet sem kíméltem, hogy az olaszt annál ala­posabban megverhessem. És végül szemben áll­tam a francia bajnokkal, Apel Armand-dal. Szé­pen. szabályosan indult a meccs. Három menet. Csak az első volt nehéz, mert a második rneuet­SÉGÜNK FENNÁlLÁSaNAK 35 ÉVES JUBILEUMA alkalmával vevőinknek ebben az évben az eddiginél is nagyobb kedvezményeket nyújtunk. SZEKELYésRETI ERDÉLYRÉSZl BÚTORGYÁR RT. TÂRGU-MUREŞ. Fiókok: Bukaresti Brassó, Nagyszeben. Kedvező fizetési feltételek! Garantált minőség! Szenzációs árak! ben már éreztem, hogy kitartóbb és fürgébb va­gyok. Ha egy pillanatra elszédültem, forgott velem a világ, Magyarországra gondoltam és édesanyámra, aki odahaza imádkozik, hogy fiát baj ne érje. A harmadik menetben az orromra egy irtózatos csapást kaptam. Egy kissé meg­szédültem, a szemeim szikrákat szórtak, de eb­ben a pillanatban édesanyám tekintetét éreztem magamon és győztem. Magam sem hittem, hogy olimpiai világbajnok lett belőlem. A küzdelem pillanatában az ember nem tudja, csak később ébred annak a tudatára, hogy mit jelent az olim­piai bajnokság. — Melyik volt életének a legnehezebb mécs­ese? — Egy évvel ezelőtt Newyorkban, Black Bili kubai néger bajnokkal, illetve volt világbajnok­kal állottam szemben. Előzőleg három hónapig betegeskedtem és ez volt az első meccsem Ame­rikában. Irtózatosan drukkoltam. Húszezer em­ber szorongott a stadionban. Először éreztem százszázalékosan, hogy magyar vagyok. Meg akartam mutatni az amerikaiaknak, hogy a ma­gyar olimpiai bajnok nem fél a fekete világ­bajnoktól. A négernek irtózatos ökle volt és sok­kal erősebb fizikuma. Vadul csapkodott és azt hittem, hogy minden csontom izzé-porrá törik. Először csak védekeztem és arra vigyáztam, hogy egy veszedelmes horogütést ne fogjak ki. A néger vad ösztöne azonban gyorsan kiégett. Lassankint fölénybe kerültem és a végén, már az egész közönség az én technikai tudásomnak és ügyességemnek tapsolt, mely megszerezte nekem itt is a győzelmet. Az utolsó menetben villámgyors knokauttal terítettem le Black Bili t. Ez volt életemnek legnehezebb és legszebb küzdelme. — Most kaptam meghívást Párizsba, ahol Franc Genaro világbajnokkal, esetleg Ynng Pe­rez francia bajnokkal fogok küzdeni. — És a kolozsvári meccs? — Kolozsvárra a legnagyobb örömmel jöt­tem. Most vagyok először Erdélyben. Győzelmi akaratom most sem csökkent és remélem, hogy Nelu Oprescu román bajnokkal szemben is olyan boxteljesitményt produkálok, ami nem válhatik szégyenére a magyar olimpiai bajnoknak. A vi­szontlátásra vasárnap délelőtt a magyar szin- ház pódiumán, a — Ringben! . „ . Olajos Domokos. Egyszerre két helyen kíséreltek meg vasúti merényletet Az egyiket Arad, a másikat Bukarest közelében (Bukarest, október 9.) A CFR távirati jelen­tése szerint az Arad—-Szentanna-i vasútvonalon merényletet kíséreltek meg a vasút ellen. Egy vasoszlopot, eddig ismeretlen tettesek, kiástak a földből és a sínekre íefktettek, úgy, hogy a kö­zeledő vonat az oszlopra szaladjon. A 371. számú személyvonat vezetője szerencsére észrevette az akadályt és sikerült a katasztrófát elhárítania. Bukaresttől délre, a Filaret— giurgiui vo­nalon, Jilava közelében köveket gördítettek a pályatestre. Itt a pályaőr ébersége akadályozta meg a szerencsétlenséget. Az 50.321-es fogoly mm Az Emberi Jogok LIg-áfa megmozdult egy az Ördög- szigetre száműzött német kalandor érdekében (Párizs, október 9.) A francia bűnösök inter­nálóhelyén, az úgynevezett Ördögszigeteken senyved egy fogoly, akinek épugy nincs neve, mint az ördögszigetek többi lakójának. Az el­ítéltek. akik odakerülnek, csak számot kapnak, melyet egész életükön át viselnek. A fogoly, akinek az érdekében most megmozdul az Em­beri Jogok Ligája, az 50.321-es számot viseli. Az Ördögszigetek foglya Düsseldorfból in­dult el kalandos pályájára, Klemm Józsefnek hívják s most 38 éves. Az iskolái elvégzése után Írnok lett egy ügyvédi irodában, majd húszéves korában bevonult. Közben kitört a háború és Klemm József családja éveken át nem kapott hirt a hadbavonult fiúról. Csak sokkal később tudták meg, hogy Klemm József megszökött a német had­seregből, de soha nem derült ki, hogy mi volt ennek a szökésnek az oka. A háború befejezése után a Düsseldorfban lakó szülei levelet kaptak a szö­kevénytől, melyben bejelenti, hogy belépett a francia idegenlégióba, ahol megtalálta a boldo­gulását, elismerték bátorságát és nemcsak ser- geantnak léptették elő, hanem többizben kitün­tetést is kapott. Klemm később az idegenlégióból is megszö­kött és egyenesen Abd el Krim táborába ment. A német fiatalember először Abd el Krim sofőr­je lett és bár az volt a vágya, hogy visszatérjen hazájába, Németországba és bizonyára ezért is szökött meg a légióból, ott kellett maradnia Abd el Krim táborában. Itt csakhamar karriert csinált. A riffkabilok nemcsak a bátorságáért becsülték meg, hanem felismerték szervező ké­pességét s Klemm a soffőrségből gyorsan avan­zsált, Először személyi adjutánsa lett Abd el Krímnek, majd vezérkari főnök és tüzérségi főpa­rancsnok lett. Emellett volt azonban pilóta és tolmács is. Ö tárgyalt azokkal a külföldi fegyverszáUitókkai, akik puskát, ágyút, gépfegyvert adtak el a riff- kabiloknak. Érdemei elismeréséül Abd el Krim, ahi nem szokott kitüntetéseket és érdemrendeket adni, kedvenc feleségét ajándékozta Klemmnek, aki közben áttért a mohamedán hitre. Abd el Krim és a riffkabilok napja azon­ban csakhamar leáldozott, a franciák bekerítet­ték és elfogták a kabilok hadseregét. Klemm József elmenekült a hegyek közé, azonban a franciák nagy váltságdíjat tűztek ki és az éhség és árulás végre is a franciák kezébe adta a. né­met kalandort. A francia haditörvényszék Klemmet halál­ra ítélte. A fogságból többször irt Klemm Düs­seldorfban lakó édesanyjának és az anyja ak­ciót indított szabadonbocsátása érdekében. A német követség közbenjárására a halálos Ítéle­tet életfogytiglani íegyházra változtatták és Klemm Józsefet Cayennébe, az Ördögszigetekre deportálták s itt éli az 50.321. számú fogoly egy­hangú, szomorú életét. Az Emberi Jogok Ligája most magáévá tette Klemm édesanyjának kérését és több száz aláírással kérvényt nyújtott be a francia kor­mányhoz, amelyben arra hivatkozik, hogy Klemm becsületes harcos ellenfél volt és kérte, hogy bocsássák fogságából szabadon. AisgnagjfszerSbb A legizgalmasabb lelki élmény! oiwasraánv! olvasmány! IT ALO BALBO olasz légügyi miniszter könyve: liGPtLÓBAJOKKAL AZ ÓCEAHOSI ÁT. 65 képpel, 1 térképpel. — Az olasz repülőflotta útja Brazíliába. — Ára kötve 340 lej. — A pénz előzetes beküldésére portámentesen küldi a »MINERVA« KOiOKSVÁR, STR. REGINA MARIA (DEÁK FERENC U.) 1 SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents