Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-11 / 232. szám
XJF. EVF. .232. SZÁM. 3 Szterényi József a két ország közös nagy érdekeiről A bukaresti konferencián szerzett benyomásairól nyilatkozik az interparlamentáris unió gazdasági előadója — Románia és Magyarország közösen kereshetik a válságból kivezető utat (Bukarest, október 9.) Az interparlamentáris konferencia befejezése alkalmával munkatársunk kérdést intézett báró Szterényi Józsefhez, hogy milyen impressziókat szerzett a bukaresti tanácskozásokon és a lefolyt vita alapján milyen gyakorlati intézkedéseket tartana szükségesnek .Románia és Magyarország gazdasági együttműködésének megteremtésére. Báró Szterényi .József a kérdésnek igen nagy felkészültségit, elméleti és gyakrlati szakértője, amit bizonyít az is, hogy kormányférfiui működése idejében számos törvényjavaslatát más államok is átvették. — Az interparlamentáris unió hivatása — mondotta — parlamentileg megérleltetni nagy közérdekű kérdéseket és a parlamentek révén gyakorolni befolyást azok megoldása érdekében a kormányokra. Az interparlamentáris unió ezt a feladatot sok nagy kérdésben eddig is sikerrel oldotta meg. Az utóbbi évekből utalok e tekintetben a nagy fontosságú jóvátételi kérdésekre, amelyeket elsőnek nemzetközi fórumon már 1924-ben az Unió vetett fel, éppen az én előterjesztésem alapján. Azóta érik ez a kérdés és tudvalevőleg a világgazdasági rendszernek egyik alaptételévé fejlődött. —• Ugyancsak az interparlamentáris unió vetette fel az 1920—21, majd az 1923—24 években a nemzetek közötti gazdasági szolidaritás sürgős helyreállításának szükségét, amely ha nem következik be, úgy a világ általános gazdasági helyzete összeomlás előtt áll. Véletlenül ennek a kérdésnek is én voltam az elpadója. — A harmadik nagy kérdés volt — a kartellek és trösztök kérdése, amit az 1930. évi londoni konferencia intézett el, ismét az én előterjesztésem alapján és amely azóta bevonult" a különböző országok törvényhozó házaiba. A bukaresti interparlamentáris konferencián az agrárkérdés került sorra, amit nemzetközi vonatkozásában már bárom éve elsőnek az interparlamentáris unió vetett fel és amely kérdés ma dominálja a gazdasági helyzetet. Ez volt az egyik domináló kérdés a bukaresti tanácskozásokon is, amelyről benyomásaim a lehető legjobbak. A lefolyt vita objektiv volt az egész vonalon. Csak egy hiányzott nekem a bukaresti tanácskozásokon: az ipari országok meglehetős szerény részvétele a vitában. Németország és Franciaország, valamint Csehszlovákia delegátusai kifejtették véleményeiket, de nem ölelték fel a kérdés teljes komplexumát hozzászólásukban, hanem annak csak egyes részeit. Ellenben igen jó benyomást szereztem Románia képviselőinek a. vitában való részvételéről. Élénk visszhangja volt annak a il MINDENÜTT BESZÉLNEK az előkelő Bristol szálló olcsó árairól. • m «> Szobák (a fekvéstől függően) kitűnő napi ellátással, már 12 pengőtől kaphatók. e e » Dunai szobák, kilátással a gyönyörű budai hegyvidékre méltányos áron. o <a » Bristol menü 2 pengő 40 fillér. Mindennap ötórai tea és tánc. Kávéházi árak. Vacsora rendes polgári lírakon. Tánc. Hosszabb tartózkodás esetén további engedmények. Ibistől szálló •UDAPIST-DVUMPMT súlyos helyzetnek, amely e kérdés tekintetében az egész gazdasági életre rányomja a maga bélyegét. Ez az a pont, amelyen a leggyorsabban találkozhatunk, amit semmiféle politikai szempont nem zavarna, csak komolyan kellene az illetékes köröknek vele foglalkozniok. — Egy ilyen jellegű közeledésnek Magyar- ország és Románia közt annál inkább örvéndek, mert hiszen akkor emeltem már szót a kölcsönös megértés érdekében — a fennálló nagy politikai kérdések érintetlenül hagyásával —- amikor ez még nem volt népszerű, sem nálunk Magyarországon, sem itt Romániában. Az igazi politikus és politika azonban nem keresi, hogy népszerű-e az igazság vagy nem. E tekintetben — minden aktuális politikai vonatkozás nélkül — emlékeztetek Románia nagy királyának, 1, Károlynak, aki kitüntetett nagy kegyével és akivel egy napon öt óránál hosszabb ideig voltam együtt Szi uajában, 1910. év májusában előttem tett emlé AZ ÖN EMÉSZTÉSE ÉRDEKÉBEN Hogyha gyomomyomásban és savanyu felböfö- gésben, gyomorégésben, emésztési zavarokban, stb. szenved és hogyha a gyomra kimerült, úgy könnyen helyreállíthatja egy fél kávéskanál Magnesia Bisurata étkezés utáni bevétele által. Az emésztési zavarok mindig gyomorsav tulten- gésből erednek és a Magnesia Bisurata semlegesíti ezt a tultetígést, csillapítja a gyomorfaiak izgalmát és biztosítja az emésztési szervek rendes működését. — A Magnesia Bisurata kapható minden gyógyszertárban és Örogüériában. kezetes kijelentésére, amely a Magyarország és Románia közti vonatkozások tekintetében arra utalt, hogy meg kell értenünk jobban egymást, mert Romániának és Magyarországnak a jövő fennmaradása érdekében közös védelmi vonalon kell elhelyezkednie, mintán mindkét ország közös ellenséggel áll szemben: a szlávsággal. — Az akkori igazság a változott körülmények ellenére is változatlanul igazság maradt, amelynek megvalósítása megérdemelné mindkét részről az áldozatot — fejezte be érdekes nyilatkozatát báró Szterényi József. Karádi Nagy, Lajos. öaianu esperest és Bontsa ionéit, § Nemzeti Bank igazgatóját hallgatták ki az Egyesült Közgazdasági Bank hUnperében (Kolozsvár, október 9.) Négy tárgyalási nap után, pénteken a törvényszék megkezdte az Egyesült Közgazdasági Bank bünpere tanúinak kihallgatását. A tanuk száma kétszáz felé jár s kihallgatásuk közel két hétre nyújtja meg még a tárgyalást. A vádlottak kihallgatása alatt az egész ügy mintegy leegyszerűsödni látszott, mivel minden vádpontra kielégi tő válaszokat adtak, a tanuk azonban már más atmoszférát hoznak s hogy velük az ügyész is aktívan belekapcsolódik a tárgyalásba, négy nap után a vád szempontjai is kezdenek kidomborodni. A tanuk közül elsőnek Daianu, görög katolikus esperest hallgatják ki, aki tagja volt a bank igazgatóságának. Daianu esperes előadja, hogy 1926 júniusában került összeköttetésbe az Egyesült Bankkal és dr. Hirsch Gyula igazgató információi után lépett be a részvényesek közé s jegyzett le egy bizonyos részvénymennyiséget. . — A bank ügyeinek valódi állásáról — mondotta Daianu esperes, — csak a fizetésképtelenség után szereztem tudomást. Ekkor egy terv vetődött fel, amely szerint a bankhoz közelállók szanálnák a vállalatot, hogy az tovább tudja folytatni működését. Tízmillióról volt szó a szanálási akcióval kapcsolatban s ebből én ötszázezer lejt magamra vállaltam. Azonban nem lett semmi a felvetett gondolatból. A következő tanú Comsa .Tonei, a Nemzeti Bank kolozsvári fiókjának igazgatója, aki szakértői minőségben tesz vallomást a bank ügyeiről. Először az alaptőkeemelés ügyéről kérdezik meg. — Az 1926. évi mérlegből megállapítható, hogy a tízmillió lejre felemelt alaptőkéből effektive nyolcmillió volt befizetve. A mérlegen meglátszott az, hogy valamiképpen ki akarják tüntetni a be nem fizetett alaptőkerészt, azon- 'ban ez nagyon zavarosan volt végrehajtva. A bank igazgatói magyarázták azután meg nekem, hogyan áll a helyzet. Kedvező a,tanú szakértői véleménye arra a vádpontra nézve is, amely szerint a deviza- osztály nyereségét a kétes követelések'számlájára írták át. Comsa igazgató szerint ez megszokott dolog bankügyletekben s egyáltalában nem lehet kifogást emelni ez ellen. A fedezetlen csekkek ügyében is a védelmet támogatja a szakértő magyarázata. Ugyan is minden bank részére egy bizonyos postahitel áll fenn, amelynek meg van állapítva a nagysága. A csekkeket csak akkor kell fedezni, ha a hitelkeret teljesen ki van használva. Anastasia kereskedelmi akadémiai tanár az első a vád tanúi közül. —-.Valaki azt ajánlotta nekem, —■ mondotta a tanár —* hogy az Egyesült Bankba helyezzek el betétet, mivel igen előnyös kamatokat fizetnek, 16—17 százalékot, mikor a többi bankok csak 8—9 százalékot adnak. Érintkezésbe léptem a bankkal s az igazgatóktól érdeklődtem a vállalat helyzete felől. Sem- lyén Hugó és Hirsch Gyula kijelentették nekem, hogy a bank nagyon jól megy és minden jel arra mutat, hogy nem lesznek nehézségei. Megkérdeztem azt is, hogy milyen lesz a mérleg, erre Blatt Ignác megnyugtatott, hogy a mérleg fejlődést mutat s nagyobb osztalékot fizetnek, mint a múlt évben. 1927 vége felé történt ez s rövidesen erre bekövetkezett a fizetésképtelenség. — Nem kérdezte meg, hogyan adhatnak olyan magas kamatot! — kérdezi Motoc elnök. Érdeklődtem efelől s azzal feleltek, hogy ők is magas kamatra helyezik ki pénzeiket s így nyújthatnak ilyen kedvező feltételeket betéteseiknek. — 1927 decemberében 17.000 lejt helyeztem el a bankban s mikor pár nap múlva pénzre lévén szükségem, ki akartam valamit venni, már fizetésképtelen volt az intézet. Egyideig, mikor részvényjegyzésen gondolkoztam, többször jártam a bankban s meg akartam vizsgálni ä köny^ vekét, hogy így szerezzek meggyőződést a bank tulajdonképpeni helyzetéről, azonban nem engedték ezt meg nekqm. Anastasia tanár kihallgatása után szombatra halasztották a tárgyalás folytatását. ál feiérdekesfibb, szjgalfnss uti- rg|sokés kalandok gyűjteménye, »VILA© KŐJÉÜL című serezaf könyvei: Haliburton: Üres zsebbel a világ körül. Oftte v Az ismeretlen Szaharában. Johnson: A kannibálok szigetén. S trotil-Baker : Az afgánok fogságában. Johann: 40.000 kilóméter az ismeretlen Ázsián keresztül. Angcbauer: Ovambo, lóévá kofferek között. Kötelenként fűzve 115, kötve 165 leiért szállítja a »Ifc® 3#|g KV A « K OIjOZS V A IS, STR. REGINA MARIA (DEÁK FERENC U.) 1 SZ. « pénz sSőzetes betdifclése- kor a perli nem számi! ! 5
