Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-08 / 229. szám
XIV. ÉVF. 229. SZÁM. ipKj® m rfjuCB ri bukott meg a Közgazdasági Bank! Dr. Hirsch Gyula vallomása töltötte ki a második tárgyalási nap délelőttiét — A vádlott azzal védekezik, hogy a törvényszéki szakértő jóval alacsonyabbra értékelte a bank vagyonát reális értékénél kezelt dollárbetétjük felhasználásával intézzük el a váltó ügyét, ami meg is történt. A céget tehát nem érte semmiféle károsodás. Igen fontos kérdésre térnek most át. Az 1928-os mérleg ügye kerül szőnyegre, amely a törvényszéki szakértő szerint 28 milliós veszteséget leplez. Nemcsak hogy a veszteség van eltüntetve, hanem 1,999.000 lej nyereség van kimutatva a mérleg végösszegeként. Minden esetre tetemes differencia s a vád sze rint ezzel a hamis mérleggel vezették félre a cég hitelezőit, holott tudatában voltak annak, hogy a bankot inár nem lehet megmenteni. Védekezés a hamis mérleg vádja ellen. — Az 1926-os mérleget legjobb tudomásunk szerint készítettük el — adja elő Hirsch Gyula — és mindenki annak tudatában volt, hogy a mérleg megfelel a reális helyzetnek. Hogy mégis akkora differencia mutatkozik a törvény- széki szakértő mérlege és a miénk között, annak egyik legfőbb oka először az, hogy 1928 és 29- ben vizsgálta felül a szakértő a mérleget, ami külön könyvvezetés titka — Mit tud a devizaosztályban történt külön könyvvezetésről? — kérdi ezután az elnök. — 1927-ben valóban külön könyvet fektettünk le a devizaosztíVlynál. Ebbe a könyvbe azok az ügyletek kerültek bele, amelyekét bankokkal kötöttünk. Ugyanis a kormány abban az időben betiltotta a bankköri devizaüzleteket, mivel véleménye szerint ezek okozták a lej nagyarányú esését. Titokban azonban minden bank tovább folytatta az egymásközti idegenvaluta kötéseket, már csak azért is, mert a kormány rendelkezése alapjában elhibázott volt, Hat emberi tartóztatott le a kolozsvári rend- orség, akik hosszabb Ideje lopásból éltek Mcg-taÍálSák a fopot! tárgyak egy részéi kor a viszonyok nagy változásokat szenvedtek s egyáltalában nem lehetett az ekkori pénzügyi helyzetet összehasonlítani a két évvel azelőtti vek Emellett a törvényszéki szakértő mindent jóval valódi értékén alól vett be mérlegébe Unió uccai öt házból álló épület tulajdonunkat mindössze kétmillió lejre becsülte, az ellenőrző szakértők pedig ugyanezen tulajdonmikat tízmillió lejjel vették fel. A bankberendezés egy lejjel szerepel a szakértői mérlegben és a esőd kimondása után, árverésen háromszázezer lejért adták el, pedig köz tudomásu, hogy árveréseken mindent jóval ér téken alól szokás eladni. Ezenkívül a törvény- széki szakértő behajthatatlanoknak minősített olyan követeléseket, amelyek igenis jók voltak. Ilyen okai vannak az általa kimutatott passzív mérlegnek, azt azonban kijelenthetem, hogy az 1926. évi mérleg nem hamis és minden tekintetben megfelelt az akkori viszonyoknak. Mi azt nem tudhattuk akkor, hogy a helyzet még romlani fog. A szamosujvári Meteornak huszonkétmillió lejes tartozásának feltüntetéséről nem tud bővebb felvilágosítást adni, mivel 1926 nagy részében a Jelzálog Banknál dolgozott s nem volt tudomása a Közgazdasági Banknál történtekről. Tudomása szerint azonban semmiféle eltitkolás, vagy hamis könyvelés nem történt. A kétmilliólejes devizaveszteségről Hirsch Gyula ezeket mondja: A veszteségek a Mercur Bankkal történt kölcsönügyletből származnak. A Mereurnak dollárban kellett a kölcsönt kifizessük, mivel na- gyobbösszegü lejt akkor nem lehetett kapni. A Mercur nem fizette pontosan a részieteket s igy történt, hogy a devizákkal járó kamatokat és pönálékat mi kellett kiegyenlítsük. Ez az oka annak a bizonyos veszteségnek. vizaüzletek betiltása járult még jobban hozzá a lej kurzusának csökkenéséhez. Ebben a külön könyvben tehát a nyilvánosságra nem hozható devizaüzleteket jegyeztük fel, azért, hogy a Banca Naţionala ne fedezze fel ezeket az üzleteket. Ezt különben az összes bankok ugyanígy csinálták abban az időben. A főkönyvben azonban szerepeltek ezek a dolgok is, tehát nem lehet azt mondani, hogy ennek következményei lettek volna a mérlegben. Hirsch Gyula kihallgatását kedden nem fejezték be. A tárgyalást szerdán folytatják, A szerdára kitűzött tanuk valószínűleg 19-ike után fognak sorra kerülni. (Kolozsvár, október 6.) A törvényszék kedr den reggel folytatta az Egyesült Közgazdasági Bank bünperének tárgyalását. Az érdeklődés váratlanul csekély, alig néhány hallgató található a tárgyalóterem padsoraiban. Blatt Ignác kihallgatását fejezi be a bíróság s utána Hirsch Gyulát szólítják he a terembe, hogy előadja védekezését az elleue emelt vádpontok ellen. Hirsch Gyula világosan, tisztán magyarázza az egyes vádpontokat s előadása nyomán a bíróság is teljes képet nyer az Egyesült Közgazda- sági Bank ügyeiről. Az első kérdést az alaptőkefelemelésről intézi az elnök a másodrendű vádlotthoz. A vád szerint az alaptőkeemelés fiktiv volt, vagyis nem fizették be. — Az alaptőkeemelés körül minden teljesen jóhiszeműen történt — mondja a vádlott — a nyolcról tízmillióra felemelt alaptőke teljesen le volt jegyezve. Ezt az is bizonyítja, hogy a mérlegben meg volt különböztetve a befizetett és lejegyzett alaptőke. A megállapodások szerint 1926 junius 30-ig kellett teljesen befizetni az eredeti és felemelt alaptőke közötti küiönbözetet s csak ettől a terminustól kezdve számítottunk osztalékot az uj részvények után, amely megállapodás a mérlegben is le volt szegezve. Hogy az alaptőke le volt jegyezve, arra az is bizonyíték, hogy a csőd bekövetkezte után hajtottak be negyvenezer lejt Brücknertől, a Banca Naţionala igazgatójától, aki annak idején jegyzett az uj kibocsátású részvényekből. Többször panaszkodott is nekem erről azután. A vádpontok közé tartozik az is, hogy a Jelzálog Bankkal történt fúzió után nem teljesítették a törvény azon előírását, mely szerint a fuzionáló intézetek két hónapig külön könyveket kötelesek vezetni. Hirsch Gyula szerint négy hónapon keresztül eleget tettek ennek s félreértés lehet az oka, hogy továbbra is nem vezettek külön-külöu könyveket. / Miért ment tönkre a bank? Igen érdekes rész következik most. A Jelzálog Bank tönkremenésének történetét adja elő a vádlott. — A Jelzálog Bank részvényeinek hetvenszázalékos majoritása a budapesti Angol-Magyar Bank kezében volt. Ez azt jelentette, hogy Budapesten egyszerűen a Jelzálog Bank nevében kötött Hajdú igazgató üzleteket s a bankot azután egyszerűen leórtesitette ezekről. így történt, hogy egy nagyobb összegű és hosszúlejáratú fontkölcsönt kötött a bank részére még a háború előtt. A kölcsön kedvező feltételek mellett jött létre. A háború befejeztével a fontnak a lejhez'wiszo- nyitott kurzusa óriási mértékben eltolódott, úgyhogy a bank nem tudott eleget tenni törlesztési kötelezettségeinek. Étre megállapodtak az angliai hitelezővel, hogy egy bizonyos árfolyam középarányos szerint fizetik vissza a kölcsönt. Ez a középarányos is oly magas volt azonban, hogy a bank nem tudta fizetni s ez okozta azután vesztét. A súlyos vádpontok közé tartozik a leszámítolt és idegen kézbe juttatott garancia (fedezeti) váltók ügye. 'Erről kérdezi meg ezután Motoc elnök Hirsch Gyuláit. — A folyószámla megállapodások szerint abban az esetben, ha a számlatulajdonos hitelt .vesz igénybe, bianco váltót helyez el ennek fedezetére. A bank szükség esetén használhatja ezeket a váltókat, azonban minden esetben,, mikor egy-egy ilyen váltót, számítoltunk le, azzal az előzetes feltétellel végeztük, hogy a váltót mi magunk váltjuk vissza a lejáratkor. Közben beütött azonban a csőd s igy maradtak azután idegen kézben hasonló váltók. Az Atlanta vállalatot háromszázezer lejes váltója leszámítolásakor értesítettük erről s a vállalat érintkezésbe is lépett .velünk s arra kért, hogy az általunk (Kolozsvár, október 6.) A nyár folyamán sz/onos betörés történt Kolozsváron. Ă tetteseknek azonban egyszerűen nyoma veszett. A rendőrség bűnügyi osztálya minden lehetőt elkövetett a tolvajok kézrekeritése érdekében. Végre a keddi nap folyamán sikerült letartóztatni hat olyan személyt, akik az utóbbi években fosztogatásból tartották fenn magukat. Marpozan és Florian rendőrtisztek történetesen a Kossuth Lajos ucoában sétáltak, amikor pár lépésnyi távolságban megpillantották Vasin Peter románlekeneei körözött rovott- multu betörőt. Az erélyes fellépés eredményeképpen Vasiut letartóztatták és bekísérték a központi rendőrségre. A kihallgatások során igyekezett tagadni. Közben a konctelepi lakására kiszállott Crai au és Ilotariu detektivpk megtalálták a legtöbb-jogtalanul eltulajdonított tárgyat. A ruhanemnek és más tárgyak értéke negyvenezer lejt tesz ki. Az őrizetbe vett embert átbisérik az ügyészségi fogházba. A fenti eseménnyel egy időben,, a második kerületi rendőrség nyomozó közegei kézrekeri tették Donat József, Cămpian loan, Szőes Péter és még két fiatalembert, akik a jelek szerint, szintén a lopásból éltek. A házkutatások alkalmával számos lopott tárgyat találtak meg. A hatóságok feltevése szerint az öt ifjú jól megszervezett bandának voltak aktiv tagjai. A társaság által ellopott ruhadarabok értéke a nyolcvanezer lejt is meghaladja. Valutapiac 1931. október 6. i Z 1 nyitás | ü t i c h zárlat utó 1 Berlin Pí kares? Budapest Bécs Prágs LeáD 1 Zürich _ i-- i — 8230 3295 11205 13950 1 663 1950 ■j Vewyork .*11 511 1 4213 1S780 57150 71120 33763/! 38325 — , London 1960 1923 : — 1610 660 2185 2715 12875 — — i Paris 2012 2010 ! 1672 657 2251 2SI0 13373 9725 _ I Milánó 2625 2530 í — 2159 bSO 29 3630 17325 7475 _ 1 Prága !512 1512 — 1258 490 1693 2107(2 — 13050 — 1 Budapest 3002 T: , 900T/2 ! 7335— _ — \ 1 Belgrad Odó 900 — 299 1312 — 5985 — — 1 Bukarest 305 305 2555 — 342 4275 I 2Q321/-’ 640 | bécs — 5920 2363 — — — 2575- } \ >. erűn HP/í ita'/i; — I 3970 13595 — 778 1675 _ 1 Száz lej árfolyama; Zürichben 30? Londonban 6*0 Budap83taű 342
