Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-03 / 225. szám
" A szatmármegyei szöllösgazdák iafkióltása Ha a kormány nem segít, tönkremennek az összes szatmármegyei bortermelők (Szatmár, október 1. A Keleti Újság munkatársától.) Elérkezett végre a szüret ideje, de a szatmármegyei gazdák, kik annyi munkát és pénzt fektettek be szöllőikbe, szomorúan látják, hogy nincs és nem lesz ára a bornak. A gyümölcs már nyakukon maradt a gazdáknak s most újabb csapás éri e vidéket, nem kell a bor senkinek sem. A szöllőtermelésben egyébként az utóbbi tiz év alatt reakciós tünet következett be Szatmár- megyében. Részben az elemi csapások, (fagy, jégkár) másrészt a peronospora és egyéb szöl- lőt pusztító betegségek elleni költséges védekezések a szőlősgazdákat teljesen ki meri tették. Az eredmény pedig legjobb esetben is csak a munkáltatás! költségeket fedezte. Ez évben helyenként kivételesen a szöllők nagyobb termést nyújtottak, de ismét előállót! az a lesújtó helyzet, hogy a termelt bort vevői; hiányában literenként legjobb esetben 5—6 lej legmagasabb árban értékesíthetik a gazdák. Eme összegből levonva a fizetendő fogyasztási és forgalmi adót a termelőnek mindössze ÜV2— 4V> lej mutatkozik literenként bevételi ellenértékként, mely bevétellel szemben csak a mun- káltatási kiadásokat számítva — elejtve a föld-, jövedelmi adót, a szürettől-szüretig befektetett tőkét, annak kamatait, valamint a trágyázási költségeket — az ez évi bortermés literje termelési árban minimálisan 5Yz lejbe kerül. Végeredményben világos tehát, hogy a szat mármegyei szöllőmüvelés nagy deficittel zárul és ennek a helyzetnek orvoslására sürgős intézkedésre van szükség. A szatmármegyei gazdák elhatározták tehát, hogy közös érdekeik megvédésére egyesületbe lömöriilnek és rövidesen megtartják alakuló gyűlésüket. A gazdák már ezen alakuló gyűlésen egy memorandumot készitenének a földimA cukor árának csökkenése várható (Bukarest, október 1.) Az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban fontos tanácskozás volt a cukorgyárak és a répatermelők képviselői között. A megbeszéléseken főként a cukor árának leszállításáról esett szó. Az értekezleten Vasilescu Carpen ipar- és kereskedelemügyi mi niszter elnökölt, aki felszólalásában kijelentette, hogy a cukorgyárosok és a répatermelők vegyes konferenciájának főcélja az, hogy a cukor árának leszállításáról tanácskozzék. Hangoztatta, hogy a cukor nálunk más mezőgazdasági államok cukoráraival összehasonlítva na gyón drága és ugyanez a helyzet a cukorrépánál is. Kérte a megjelenteket, hogy a maguk részéről tegyenek oly javaslatokat, amelyek megfelelő áralakulást tesznek lehetővé. A kormány is megteszi a maga kötelességét és le fogja, szállítani a cukqr fogyasztási 'diétákét. \ cukorfogyasztást és ezzel az állam jövedelmét emelni kell, növekednie kell a répatermelésnek is, hogy igy minél több haszna legyen a mezőgazdáknak- Konnerth képviselő a répatermelők nevében szólalt fel. A répa ára mindig viszonyban volt a cukor árával — mondotta — a termelők azonban hajlandók eleget tenni a miniszter kívánságának, az a vélemény azonban, hogy a répatermelők nagyon sokat keresnek, illúzió. Josipovici gyárigazgató a gyárosok nevében válaszolt. A gyárosok még márciusban egyezséget kötöttek gz iparügyi minisztériummal. Ennek értelmében az árakat nem lehetett változtatni, amig a mostani készleteket nem adták el. A cukorgyárak raktáraiban még mindig oly nagy készlet van, amely egy évre fedezi az ország fogyasztását. Ki fogja fizetni a különbözeket ebből a mennyiségből ha a cukor árát leszállítják, hiszen a répa árát a régi kam pápyban még 10700 lejjel számították vagonon kent. Vasilescu Carpen válaszolt. Szerinte az árat meg lehet majd úgy állapítani, hogy az velésügyi miniszterhez, melyben kifejtenék, hogy tekintettel azou körülményre, miszerint agrárállamban élünk, a kormánynak eminens kötelessége a bortemelós értékesítése érdekében segédkezet nyújtani a gazdáknak. A szőlőtermelést elsősorban elnyomoritólag sújtja a földadó, mely a legnagyobb mindég más termelési ágnál. Azután a borfogyasztási adó, mely literenként 1 lej 20 bani és az azt pótló 36 bani forgalmi adó, mely utóbbit hivatalból sokkal nagyobb ár után számítják, mint ahogy a bort ma értékesíteni lehet. Ezenfelül jön még a szőlő jövedelmi adója is. A nyomasztó helyzet szanálása érdekében az államnak kötelessége segítséget nyújtani, hogy a termelők boraikat idegen országokba expor tálhassák egyrészt fuvarkedvezménnyel, másrészt kiviteli prémiumokkal. De le kell szállítani a borfogyasztási forgalmi és jövedelmi adókat és a szőlőkre hosszúlejáratú olcsó kamatú kölcsönöket kell nyújtani. Azon esetben, ha a kormány nem teljesíti a szatmármegyei szőlősgazdák ezen kívánságait,, kénytelenek lesznek szőlőiket a pusztulásnak átengedni és ezzel a fiskus igen sok jó adóalanyát vesztené el. A kormánynak pedig kötelessége gondot fordítani arra, hogy az a nagy tőke, ami a szőlőkbe van befektetve, ne vesz- szen el. Nemcsak a nagybankok megmentésével kell törődnie a kormánynak, hanem a kisemberek megmentésével is. Az árak katasztrofálisan estek, a befektetés nem hoz semmit s a legnagyobb baj ott van, hogy ezt a befektetést a gazdák banki kölcsönből eszközölték. Miből fizessék, rendezzek ezt a tartozást ha a kormány nem segit? Manyik József. középen legyen a raktáron levő cukor ára és az iij répából termelt cukorárak között. A hivatalos tárgyalásokon kiviil a cukor és répatermelők maguk között megbeszélések'.-' folytattak s ezek szerint a répatermelők hajlandók arra, hogy vagononként nyolcezer lejre szállítsák le a répa árát a mult évi 10.700-ról, viszont a termelőterület növelését kívánják- —o— A lakbérek kérdése (Bukarest, október 1.) Az utóbbi időben hírek jártak a sajtóban arról, hogy a kormány olyan lakbértörvényt készít elő, amelynek értelmében a bérlők havonta, fizethetik majd béreiket, a béreket le fogják szállítani és hogy a jelenlegi lakbérszerződések is a bérlők részéről felmondhatok lesznek. Az Argus most hivatalos helyről kapott felhatalmazás alapján cáfolja mindezeket a hirekét. A minisztertanács még nem is vette tárgyalás alá a lakbérek jövendő rendezésének kérdését és az csak esetleg a jövő hét programján fog szerepelni, amikorra Ha- mangiu igazságügyminiszter részletes jelentési fog tenni a bérlők és háztulajdonosok helyzetéről. Az igazságügyminiszterium egyébként gazdag anyagot gyűjtött össze ebben a tekintetben. Ezek szerint a lakbérek a nagylakásoknál esetenként ötven százalékkal is csökkenők, a kislakások azonban még mindig drágák. A nagy lakásoknál az ajánlat, a kicsiknél a kereslet van túlsúlyban. A bérlők általában várják a bérek esését. A szerződésfelmondások különösen nagyszámnak, legtöbbjüknél azonban a felek alacsoyabb bérösszegben újból megegyezést kötöttek. Az üzletbérek is esnek. Még a kimondottan üzleti uccukban is a megszűnt szerződéseket több mint harminc százalékos uj szerződésekkel helyettesítik. A kereskedelmi kamarák interveniáltak a szerződések könnyebb f/Lont- hatósága ügyében és ebből származhattak a szállongó -hírek. Ugyancsak az igazságügyminiszterium értesülései szerint az építkezési kampány most a vége felé lendületet vett. A bankokból való betételvonások stimulálták az épít* kezési kampányt. A beépítendő területek ára emelkedett. Ugyancsak az Árgus hivatalos forrásból azt az információt közli, hogy a lakbérekre vonatkozó elkövetkező törvény el fqgja törölni a kivételes rendelkezéseket és vissza fogja állítani a bérlők és a háztulajdonosok közötti normális viszonyt. IPAROS HÍREK A kézműiparok cégbejegyzési kötelezettsége. A kézmüiparosok cégbejegyzői kötelezettségét oly sokféleképpen magyarázzák, hogy végre a minisztérium is szükségesnek látta a kérdés szabályozását Az ipar- és kereskedelmi minisztérium szeptember 25-én értekezletet tartott a kereskedelmi és iparkamarák szövetségének, az erdélyi ipartestületek képviselőinek és a regáti iparosok képviselőinek bevonásával, melyen az a megállapodás jött létre, hogy azok a kézmüiparosok, akik saját készítményeiken kiviil más termékeket nem árusítanak, mentesítve vannak a cégbejegyzés kötelezettsége alól. Azok a kézmüiparosok pedig, akik cégeiket jegyeztetni kötelesek, ezt a bejegyzést csak az iparigazolvány felmutatása ellenében tehetik meg. Uj iparágak képesítéshez kötése. Az ipartestületek véleményező tanácsa annakidején javasolta a kereskedelmi minisztériumnak, hogy egynéhány ipar legyen képesítéshez kötve, amire az 1884. évi ipartövény a minisztériumnak felhatalmazást adott. Ennek a javaslatnak a minisztérium most eleget is tett és igy újonnan képesítéshez köttettek a következő iparok: cipőfelsőrészkészitő, galvanizátor, fiizőkészitő, kövező, látszerész, mérleg-lakatos, fehérnemü- készitő, himzö, ajurozó. reszelővágó, nyomdász, cinkografus, litográfus, viz- és csatorna szerelő iparosok. A kolozsvári szabóipari szabászati-tanfolyam bezárása. A Mihalkovies szaktanár által a kolozsvári ipartestület helyiségeiben levezetett szabászat! tanfolyam pénteken ér véget. A tanfolyam igen látogatott volt és a látogatók a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoztak az előadott szállási módról. Az erdélyi és bánáti sütőiparosok szövetsége tekintette], hogy több helyről érkeztek panaszok abban az irányban, hogy a bélyegbeszerzés nagy nehézségekbe ütközik, különösen kisebb vidéki helységekben, ahol 20—50 km. távolságról kénytelenek a kenyérbélyeget vásárolni, ami maga is tetemes költséggel jár, azzal a kéréssel járult a fpldmi velésügyi minisztériumhoz, hogy a bélyeg vásárlást könnyítsék: meg az által, hogy ez kapható legyen minden olyan üzletben, ahol menopolcikkeket árusítanak, Egy másik nehézség az, hogy az odahaza készitett kenyérnél, melyet a pék süt ki (ster- kenyér)) nem mindenütt alkalmazzák a bélyeget egységesen, amiből teljes komfuzip támad. A szövetség arra is rámutatott, hogy a bélyegrendszer életbeléptetésével különösen a kisebb vidéki városokban óriási módon elszaporodott a kontárok száma, akik azzal az ürüggyel, hogy a saját maguk részére sütik a kenyeret, azt eladták. A szövetség megkereste a minisztériumot, kérve, hogy az ilyen zugsütödéket a legnagyobb eréllyel kutassa ki és a tulajdonosokat a legszigorúbban büntesse meg. Megkereste továbbá, hogy a maximális árak megállapításánál utasítsa az illető községeket, hogy alapul a lisztárakat, 100 kg liszt után 220—250 lej előállítási költséget és a szükséges bélyegköltsége- \-et hozzászámítva állapítsák meg a kenyér árát. Az előállítási költséget azért kellett alternativ öszegben kérni, mert az az üzem nagyságával, gépberendezéssel, munkaviszonyok szerint változik. No. 8340/1931. Publicaţiunea In ziua de 10 Octomvrie a. c. Va avea loc vânzarea prin licitaţie în localul Casei Cercuale Cluj a următoarelor obiecte: 2 birouri, 1 maşină de scris cu masa ei, 4 îoteliuri de piele şi una Casă de fer cu o uşă, iar la ora 2—5 p. m. in Strada Memorandului No. 8. se va vinde în aceiaşi zi, următoarele obiecte: Una cassă de fer cu 2 uşi, una cassă de tablă cu 2 uşi, 2 maşini de scris cu mesele lor, un diţlap mare de lemn masiv, un birou cu 4 scaune cu rezimătoare. Casa Cercmlă Mediaş.
