Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-30 / 248. szám

Kizárt dolog a külföldi kölcsön, a talpra- állás csal! belföldi erőfeszítéstől várható A pénzügyminiszter „a szegénység költségvetésé“-t a nagy­ipar képviselői elé tárta — A vasút szállítóit a termelés csökkentésére szólították fel, mert a régi szerződéseket sem tartják — Huszonhatmilliárd betét és ötmilliárd eldugott pénz van az országban 2 lüxerrgteifc (Bukarest, október 28.) A kormány a vasút szállítóihoz, az ország nagyiparához olyan fel­hívást intézett a közlekedésügyi minisztérium­ban, amely messzire ki fog hatni a gazdasági éle­tünkre, de amely megmutatja a most következő termelési időszak legközelebbi kilátásait. Az ér­tekezleten a pénzügyminiszter a szegénységi költségvetés irányvonalait: nem lehet számítani külföldi kölcsönre, de eleget kell tenni a kül­földi kötelezettségeknek, a deflációs irányzat szigorú betartásával. A pénzügyminiszter az or­szág erőit bizakodónak és megnyugtatónak tün­teti fel. A nagy szállítók a miniszterek előtt. Tegnap délután értekezletre hívták össze a közlekedésügyi minisztériumba az államvasutak összes nagyszállitóit. Az értekezleten megjelent Argetoianu pénziigyminister, Valcovici közleke­désügyi, Vasilescu Carpen ipar- és kereskede­lemügyi miniszter, Ionescu vasúti vezérigaz­gató, a különböző ipari termelési kategóriák képviseletében ott voltak Busila mérnök, az Ugir elnöke, Orghidan a fémipari szövetség elnöke, Ausnik, a Resica elnöke, Osiceanu, a Petróleum­szövetség elnöke, Sapira, az Astra vagongyár képviseletében, Bujoi mérnök a zsilvölgyi szén­bányák kiküldöttje, Mosoiu tábornok és Bejan mérnök képviselte a többi szénbányákat. Leépíteni a termelést. . Az értekezleten Valcovici közlekedésügyi miniszter bejelentette az ipari termelés külön­böző kategóriáinak képviselői előtt, hogy a vasút ezentúl megrendeléseit lényegesen korlá­tozni kivánja és ezért arra kérte a különböző ipari vállalatokat, hogy ők is rendezkedjenek be a termelés lényeges csökkentésére. A vasút forgalma nagymértékben visszaesett, úgy, hogy lényegesen csökken a szénszükséglet. A személyvonatokat motorvonatokkal fogják helyettesiteni. A vasút szükséglete a jövő év­ben egyes cikkeknél kétszer-háromszor, mások­nál tízszer kevesebb lesz, mint jelenleg és az előző években. Utalt arra a miniszter, hogy a romániai ipar ma inflációs korszakát éli és a termelés nem simul hozzá a fogyasztási szük­séglethez, ami ellentétben van magának a ke­reskedelemnek és iparnak érdekeivel is. A vál­lalatoknál koncentrációra és racionálizálásra van szükség. A vasút bevétele a folyó év első kilenc hónapjában a mult év hasonló időszaká­hoz viszonyítva egymilliárd lejjel esett és az év végéig ez a hiány el fogja érni a másfélmilliárd lejt. így a vasút kénytelen a legerőteljesebb megta­karításokat eszközölni és a megrendeléseket a minimumra korlátozza. Respektálni kívánják a szállítókkal megkötött szerződéseket, de csak a lehetőség határain belül. Épen ezért a szerző­désekben foglalt összegeknek felét a rendes költségvetésbe veszik fel, a másik felét azonban csak az úgynevezett rendkívüli költségvetésbe és ezek csupán a lehetőséghez képest nyer­nek kiutalást. A vasútnak, általában a közlekedésügyi minisz­tériumnak az a leghatározottabb szándéka, hogy semmiféle nyersanyagot, vagy készárut nem vá­sárol külföldön csupán a hadikárpótlás szám­lájára érkező anyagokat veszi át s ezenkivül azt, amit a belföldi termelés nem nyújt. A vasút a jövőben nem köt szerződést egyetlen szállítóval sem, hanem külföldi árajánlatokban feltüntetett árak mellett 'fog ajánlatokat kérni a belföldi ipar­tól az esetleges szállításokra. A nem fizetés következményei. Busila mérnök köszönetét mondott a minisz­ternek a figyelmeztetésért, hogy a megrendelé­seket korlátozni fogják. Reméli, hogy a kormány megfelelő támogatásával az ország ipara na­gyobb vérveszteség nélkül Iából ki a mostani krízisből. Megdöbbenve fogadja azonban azt a bejelentést, hogy a vasút nem tarthatja telje­sen érvényben a jelenlegi szerződéseket. Ez az ország ipari termelésében a legnagyobb zavaro­kat idézheti elő. A vállalatok jelentékeny össze­geket invesztáltak, szerződésik vannak, amelyeknek máról holnapra való megszüntetése nem lehet­séges.' Épen ezért nem fogadhatja el azt a miniszteri bejelentést, hogy az esedékes kififzetéseket csak a lehetőség határain helül teljesiti a vasút, amelynek igazgatósága a maga részéről is su­Argetoianu pénzügyminiszter hosszú expo­zéban válaszolt: — Amikor átvettem a pénzügyminisztérium vezetését — mondotta — az államkincstárban rendkívül szomorú állapotokat találtam. Sem­miféle tartalékkal nem rendelkeztünk, csak az a kétmilliárd lej volt meg, ami a stabilizációs kölcsönből származott és amelyhez nem volt szabad nyúlnom, minden egyéb alap teljesen ki­merült. — Tekintettel arra, hogy a jelenlegi euró­pai gazdasági viszonyok között kizárt dolog, hogy külföldi kölcsönt, vagy segítséget kaphassunk, kénytele­nek vagyunk saját erőnkre támaszkodni és dnnak segítségével megkísérelni a talpraállást. — Az 1932. évi költségvetést a szegénység költségvetésének nevezem. Pontos számítások szerint állapítottam meg, hogy huszonötmilliárd nál több bevételre a jövő évben az államkincs­tár semmi körülmények között nem számithat. Az úgynevezett rendkívüli költségvetés nem trükk és annak felállítása azért vált szükséges­sé, hogy azokat a kiadásokat, amelyek a ren­desbe nem voltak beilleszthetők, itt állítsuk össze. A rendkívüli költségvetés úgyszólván ál­lami kimutatás arról, hogy milyen kiadások volnának még szükségesek. — Meg kell szűnnie egyszersmindenkorra azoknak a szinházi jeleneteknek, amelyek az állami fizetési utalványokkal folynak, amiket a minisztériumok bocsátanak ki és amelyekkel a különböző bankoknál házalnak, hogy leszámí­tolják azokat. A pénzügyminisztériumnak el­tökélt szándéka, hogy lehetőség szerint minden kötelezettségének eleget tesz. — A jelenlegi pénzügyi krízis ellenére a lej szilárdan áll és semmi aggodalomra sincs ok. Az államnak éppen a lej szilárdságának további biztosítása érdekében elengedhetetlen kötelessége, hogy külföldi tartozásainak szelvényeit pontosáéi az esedékesség napján beváltsa. min XIV. ÉVF. 248. SZÁM. A legtöbb fertőzés kapuja a száj és a torok. AZ EGGER-FÉLE ECSGOMINT kellemes cukorka formájában fertőtleníti a szájat és igy megvéd a hüléstől és a torok fertőzésétől. — Az EGGOMINT igen hatásos szer, hogy gyermekeinkéi megvédjük ve­szélyes és fertőző betegségektől. — Minden gyógyszertárban és drogueriában kapható. lyos mulasztást követett el, amikor kellő előrelátás nélkül, a tényleges szük­ségleteket messze meghaladó mértékben kötelezte magát. a gyártmányok átvételére. A kérdés csak köl­csönös jóindulattal oldható meg. Azt ismét ör­vendetes jelenségnek tekinti, hogy külföldön nem akarnak megrendeléseket eszközölni. Argetoianu miniszter közbeszól: Külföldön nem teszünk semmiféle megrendelést, mert ör­vendünk, hogy a külföldi tartozások kuponjait be tudjuk váltani. Oziceanu, a Petróleumtermelők Szövetségé­nek elnöke, feltette a kérdést, hogy mi történik azokkal a tartozásokkal, amelyek az állam ré­széről a petróleumtermelőknél állanak fenn és amelyek szinte 120 millió lejt tesznek ki. Eze­ket a rendes, vagy a rendkívüli költségvetésbe vették-e fel? 3 — Meggyőződésem szerint — folytatta — Romániában elegendő bankjegy és készpénz van. A romápiai pénzintézeteknél a mai napon huszonhatmilliárd lej betétet kezelnek. Ez az összeg természetesen nem mozgatható meg azonnal. Véleményem szerint, mintegy négy-ötmilliárd lej effektiv készpénz fek­szik a különböző széfekben és szalmazsá­kokban eldugva. — Ezt a pénzt csak úgy lehet rejtekhelyéről előcsalogatni és a közgazdasági élet vérkerin­gésébe bekapcsolni, ha az állam uj államkötvé­nyeket bocsát ki nyolc százalékos kamat mel­lett és ezeknek ellenértékével kifizeti az állami szállítók követeléseit. Más megoldási módot a magam részéről nem tudok és nem látok. Ne feledjék el uraim, hogy nálunk a nagy szegénység és súlyos krízis mel­lett még sokkal kedvezőbb a helyzet, mint a többi országokban és a romániai ipar semmi körülmények között sem panaszkodhat, mert a külföldi államok ipari élete a nálunkénál rosszabb viszonyok között van. A fémipari szövetség nevében Marino utalt arra, hogy az állami megrendelések késedelmes kifizetése dezorganizálpi fogja a termelést az egész vonalon, amennyiben a vállalatok kül­földi tartozásai továbbra is kötelezően fennál- lanak. Helyteleníti a szerződések újabb reví­zióját. \ Vasilescu Carpen zárószavában ismét utal a nehéz helyzetre és bejelentette, hogy a vasút és az állam kénytelen a megrendelés-csökken­tést keresztülvinni. A fizetések maximuma. Az uj költségvetésben a pénzügyminiszté­rium' honorálta azt a kívánságot, hogy az ál­lami tisztviselők fizetésének maximumát _ és minimumát állapítsák meg. A minimális fize­tés háromezer lej, a maximális harmincezer lej havonta. Ennél nagyobb fizetése csak a pátriár­kának, a marsalloknak, a miniszterelnöknek és a legfőbb semmitőszék elnökének lehet, de ezek sem haladhatják meg a negyvenezer lejt. ■1 SELECT MOZGÓ Mai kezdettel mutatja be: CONRAD VEIDT legújabb német párbeszédü hangos filmét: Boszporusz! éjszakák hangos dráma Claude Farrere „Ember, aki öli“ c. regénye nyomán. Műsoron kivül hangos pótkép. Monopol Fortunafilm. A pénzügyminiszter a szegénység költségvetéséről Uj kémiai vívmány! Ócska szőrme bundák (bontatlanul) ^ 9 i SMj || A | divatos nutria barnára festhetők vl%*f1w8

Next

/
Thumbnails
Contents