Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-28 / 246. szám

XIV. ÉVF. 246. SZÁM. mmmmsBam Ozv. Szentggörgxl Istvánná nyilatkozik férje utolsó napjairól „Itt maradok, itt fogok meghalni, vigyázok a kis házamra“ — mondja Szentgyörgyi özvegye A házsongárdi temetőben frissen hántolt sir előtt nap-nap utájn nagye,n sokan állnak meg. A társadalom minden rétegéből. Csak áll nak és imádkoznak az emberek,—mintha az el­hunytnak nagy-pagy családja volna. És való­ban a diszsirhely uj lakója a legnagyobb csalá­dot hagyta maga után, az egész magyar társa­dalmat. Szentgyörgyi István, — mert róla van szó, — még a halála után is vonzza magához, illetve a sirhantjához régi, kedvepc közönségét. A régi emberek sirhantja előtt percekig némán állnak és felidézik emlékezetükben a boldog, szép időket, amikor még Szentgyörgyi István megnevettette, vagy megrikatta a színpadon őket. És kijár a sirhantjához minden nap özvegy Szentgyörgyi Istvánjné és két leánya. Fekete gyászruhában borulnak a sirhantjára és sirat­ják a legjobb férjet, a legjobb apát és egyikét a legnagyobb magyar színészeknek. Szeţntgyor- gyi Istvánnal, a művésszel életében is nagyon sokat foglalkoztak az újságok. Mint művésszel és mi|nt emberrel egyformán. Hetven éves szí­nészi pályáján végig kisérte a dicsőség,, a cso­dálat, habár Pista bácsi, az egyszerű, puritán- jellemű ember nem sokat adott arra, hogy mi­ket Írnak róla az újságok. És a nagy ember árnyékában szerényen hú­zódott meg mindig a felesége. Sohasem akart tündökölni a férje dicsőségében és mindig be­érte azzal, hogy mint jó, szorgalmas és takaré­kos feleség, vigyázzon a nagy művészre. Bi­zony keménykötésü és szigorú asszony özvegy Szentgyörgyi Istvánná, sohasem ismerte a tré­fát, ha arról volt szó, hogy a Pista bácsi egész­ségére és idegeire vigyázzon. Pontosan kellett felkelni, pontosan lefeküdni, sohasem volt sza­bad a próbákról elkésni ég a hűséges asszony mindig vigyázott arra, hogy a különben bolióm- hajlandóságu Pista bácsi kedélyes cimborák társaságában ne lépje túl a szigorú házifegyel- met. És ezen a ponton Szentgyörgyi Istvánné, ha közvetve is, de mégis nagy szolgálatot tett a magyar színpadi művészetnek. Vájjon Szent­györgyi István erőben, egészségben, teljes mun- kabirásban teljesíthette volna-e magasztos mű­vészi feladatát, ha (nem egy ilyen gondos, fi­gyelmes asszony az élettársa, aki bizopy szigo­rúan vigyázott a Pista bácsi egészségére. Ferencz József úti lakásán felkerestük az elhunyt nagy művész feleségét és megkértük arra, hogy mondjon el néhájny érdekes dolgot Szentgyörgyi István utolsó napjairól. — Mit mondjak, mit mondhatok én szegény, öreg asszony?! Amióta az öregem elment, nincs az én házamban már semmi, csak szomorúság és nyomorúság. A magas, szikár nő, sáppadt arca alig vál­tozik valamit. Csak két fekete szeme csillog. Könnyek jelennek meg benne. Visszafojtott könnyek ezek. Hatalmas önuralom rejtőzik eb ben az asszonyban. Befele él. Nem szereti, ha mások is tudják, hogy mik a legbensőbb érzé sei és gondolatai. Nem szívesen beszél. — Nyugdij? — Nem kapok én semmit. A férjem a bu­dapesti nyugdijegyesületnek volt a tagja, tehát én miint idegejj állampolgár, onnan nyugdijat nem kaphatok. Itt sem fognak nyugdijat adni Minek is adnának? Nem voltam én színésznő. Majd csak csendesen, összehuzódva megélek igy is. — Itt marad Kolozsváron? — kérdezzük. Szigorúan mér tekintetével végig. Az arcán a sértődöttség árnyalata fut végig. — Hát hova menjek? — Arra gondoltunk, hogy valamelyik lányá­nál, Magyarországon log lakni... Idegesen szakit félbe: — Én, máshová? Nem, az Üregemet kérem, nem hagyom el soha. Itt maradok, itt fogok meghalni, vigyázok a kis házamra, majd meg­segít az Isten engem is valahogy. Annyi időt töltöttünk itt együtt, minden csak reá emlékez­tet, a világ minden kincséért nem hagynám el régi otthonomat. A drága, jó leányaim hívnak és szívesen látnának, de é,n már halálomig a Pistával maradok... Ebben a pillanatban önkéntelenül az üresen maradt karosszékre nézek, ahol a legutolsó lá­togatásom alkalmával Szentgyörgyi István ült. Mintha most is ott ülne, nem változott itt semmi. Minden, ami a Pista bácsié volt, ott ma­radt a helyén. Innen sem költözött el Szentgyör­gyi István, lelkileg most is együtt van özvegy Szentgyörgyi Istvánjiiéval. Midőn arra kérem, hogy betegségének az utolsó idejéről beszéljen, látszik az arcán, hogy ezekről a dolgokról nem szívesen beszél. — Ez belső ügy, családi ügy. Őszintén szól­va, mi sem tudtuk, hogy itt akart hagyni ben­nünket. Többször volt már súlyos beteg és erős szervezete mindig diadalmaskodott. Min­den'nap rendesen evett, pipázott és csendesen borozgatütt. Csak az Fájt neki, hogy nem meh-t ki a szellőjébe, hogy nem nézhet szét a gylimol- esösfái között s hogy a gondolatait ezekről elte­relje, régi Írásait és emlékeit rendezgette, v jri- lis hónapban lett rosszabbul. Ekkor bevittük a Charité szanatóriumba. Április 27-étől ott volt egészen május 26-áig. Itt gqndos ápolásban ré­szesült. Én mindennap meglátogattam. Egy kicsit azonban messze volt és azért hozattuk haza. — Azután jobban lett? — Néha jobban érezte magát, de már a vég- elgyengülés jelei mutatkoztak nála. Halála előtt öt nappal vittük be a zsidó kórházba, de csak azért, mivel az volt hozzánk a legközelebb és minden nap meglátogathattam. Az utolsó órákig szellemi frisseségét megőrizte. Mindig megbeszéltük, hogy másnap mit vigyek ebédre. Halála előtt való nap nagyon jól érezte magát. Délelőtt még tréfálkozott velünk és nem is gon­doltunk arra, hogy másnap hajnalban már meghal. — De nem kell ezekről a dolgokról iinii. Amig élt, én vigyáztam reá és most is minden nap imádkozom, hogy a férjemnek odaát is jó dolga legyen... Mindössze ennyi, amit özvegy Szentgyörgyi Istvánnétól megtudtunk. Nem fog elmenni Ko­lozsvárról és most már két otthona lesz, a P’e- rencz József úti kisház és a házsongárdi teme­tő... Amig ismét összetalálkoznak... (-) Ma kezdődnek meg az angol választások A választási nagy vasárnapon több mint ezer jelölt mondotta el prcgram^&beszédjét A helyes át szép fehér fogak bírására a következő: Nyomjon egy adag Chlorodont-fogpépet a száraz Chlorodont fogkefére (speczidlia kefe fogazott sörtővel), kefélje aztán fogsorait minden oldalon, alulról felfelé is és öblítse ki száját gargalizálás közben Chloro- dont-szájvizzel alaposan. A hatás meglepő lesz! A Chlorodont használata még azáltal is kellemes, hogy nem habzik szappan módjára és hogy pompás borsmenta aromája frissitőleg és fiditőleg hat. Chlorodont-fogpép egy tubus 32.- Lei és 20.— Lei. Chlorodont-fogkefe 42.— Lei, gyermekek számára 30.— Lei. Chlorodont-szájviz, üvegje 98.— Lei és 48.— Lei Mindenütt kapható. Ezen hirdetés beküldése ellenében ingyenesen küld egy próbatubus Chlorodort-fogpépet a Chlorodont Ş, A. R. eztgt-Erasov, C'ocrac 2. (London, október 26.) A keddi választás teg­napi „nagy vasárnapján“ több mint ezer jelölt állott föl a szónoki pódiumra és küzdött a kö­zei 30 millió szavazatért. Tizenöt és félmillió női választója van Angliának és ezek a női szava­zatok teszik voltaképpen bizonytalanná az an­gol választások eredményét. A választási kam­pányba ezúttal uj hang vonult be: Maxtonnak, a szélsőbaloldali szocialisták vezérének hangja. Maxton olyan féktelenül izgat, hogy Anglián kívül bármely más országban már régen a vádlottak padján ülne a felségsértések és lázitások tömegéért. A liberális párt a választások előestéjén há­rom részre szakadt, a szocialisták is három zászló alatt küzdenek egymás ellen és az agitáeiók hetében kiderült, hogy még a megin­gathatatlannak hitt konzervatív párt is arra ébredhet előbb-utóbb, hogy — kettő lett belőle. A pártok és frakciók elkeseredett versenyfutá­sából kimagaslik a két magányos harcos: Mac­Donald és Lloyd George alakja. A liberális párt vezére churti kastélyában rövid kortesbeszédet mondott gramofonba, amelyben a szabadkereskedelmi lobogó védel­mére hivja föl a liberális szavazókat. A Lloyd George lemezt vasárnap a libe­rális párt összes választói gyűlésein le­játszották Lloyd Georginák ez a tizenharmadik vá­lasztása, — nála többször, tizennégyszer csak Sir Austin Chamberlain lepett föl képviselőnek — és ha most sikerül kisded pártját győzelem­hez segítenie, az agg politikusnak alighanem ez lesz az utolsó nagy sikere.,, MacDonald legna­gyobb emberi és szónoki sikerét Seahamben érte el. Hatvanötödik születésnapján összehívta választóit és megindult hangon, könnyes szemmel kérte őket a nemzeti koalíció támogatására. MacDonald beszéde, amely halk védekezésnek indult, a végén hatalmas iilippikába szélesüit a munkáspárt politikája ellen. A nemzeti koalíció másik minisztere, Snovden, vasárnap drámai szózatot intâzetţ az angol néphez. — Helyrehozhatatlan katasztrófába dönte né az országot a szocialista párt diadala, amely­nek fölépítésén pedig én magam 40 évig dol­goztam — mondja Snowden. Nem lehet az or­szág sorsát a munkáspárti vezérekre bízni, akik a veszély órájában gyáván megfutamodtak és az országot hajlandók elárulni igazi uraiknak, a szakszervezeteknek. Még huszonnégy óra és eldől, hogy a jövő héten ki fogja kormányozni Angliát? KWVWWVWWVWWVWVWWWWW Celofán, gelatinlapok s Lloyd George szavának még gramofonon és nál. Kvár. Kérjen mintát, árlapot. hangszórókon át is varázsos volt a hatása. Ez Lepage­a szónoki siker azonban már nem tartóztathatja föl a Lloyd George-párt választási tragédiáját. Volt alvezére, a „kompromisszumos“ Sir Her­bert Samuel szem betör dúlt vele és a nagy ango védőügyvéd, Sir Jolin Simon is külön jobbol dali pártot alapított, amely megtagadta a régi párt évtizedes hagyományait és a protekciopiz must és a szocialisták ellen való késhegyig me nő harcot irta zászlójára. Lloyd Georgonak azonban nem kellene aggódnia alvezérei hűtlen­sége miatt, ha nem fordult volna szembe vele az egész angol közvélemény. A szabadkereske­delem jelszava az utolsó néhány hét alatt na gyón népszerűtlen lett a szigetországban, An­glia ma a védővámoktól várja a napról-napra mélyülő gazdasági krízis jobbrafordulását... Mig Sir John Simon pártja huszonöt biztos mandátumra számit, Lloyd George számára már az is nagy eredmény lesz, ha húsz jelöltje közül, ötöt sikerül behoznia a parlamentbe. KOMAROMI JANOS: ORDASOK nagy történelmi regény a gályara­bok szenvedéseiről. Thököli fölkelé­séről. Buda vívásáról, az eperjesi vérengzésről és Munkács bukásá­ról. Fűzve 130, kve 190 leiért kap­ható a Minerva könyvkereske­désében, Cluj-Kolozsvár. A pénz előzetes beküldésé­re portómen­tesen.

Next

/
Thumbnails
Contents