Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-28 / 246. szám

o KaxmtlrxííG XIV. ÉVF. 246. SZÁM. Könyvkereskedések jövedelméből gondolja Jorga miniszterelnök az államkassza hiányait pótolni Az állami iskolák lennének a falu és a város trafikjai — A minisz­terelnök érdekes kijelentéseket telt az állami tanítók kongresszusán (Bukarest, október 26.) Iorga miniszterelnök az állami tanitóság számára kijelentéseket tett Olyan kijelentéseket, amikben mint gondoskodó gazda beszél az ország ügyeiről. S elmondotta, hogy miket talált ő ki a tanitók fizetésének a fedezésére, annak ellenében, hogy az állami költ ségvetésből kivették az iskolákat. Vasárnap zajlott le Bukarestben a tanitók országos kongresszusa, amelynek terve már előre sokat foglalkoztatta a román közvéle­ményt. Augusztusban a miniszterelnök nem engedte volt meg, hogy a kongresszust meg­tartsák, most pedig ő maga is elment a kon­gresszusra és olyatn kijelentéseket tett, amelyek élénken kihívják a kritikát. Megjelenésének a körülményei is elég érdekesek. A kongresszust Toni, a tanitószövetség el nöke nyitotta meg s elmondotta többek között, hogy a tanítói személyzetet sok esetben meg­fosztják a törvényben biztosított jogaitól. Két­ségtelen, hogy az állam is nehéz helyzetben van, viszont a tanitók nem egyezhetnek bele abba, hogy csekély létminimumot is ki nem elé­gítő fizetésüket még jobban leszállítsák. Tilta­koznak az ellen, hogy a fizetéseket késedelme­sen folyósítsák. Az a véleményük, hogy a kor­mány tervbe vett intézkedése, amely az iskolák egész fenntartását a közsé­gekre és a megyékre hárítja, az iskolák halálát jelenti. Az elnöki megnyitó után Popescu közokta­tásügyi minisztériumi vezérfelügyelő bejelen­tette, hogy Iorga miniszterelnök a délutáni gyűlésen személyesen meg fog jelenni és nyilat­kozatokat tesz. Misipeanu professzor, a középiskolai taná­rok szolidaritását jelentette be. Elismeri, hogy Iorgának sokszor hasznos pedagógiai ötletei vannak, de viszont az ilyen intézkedések, mint amilyen a megyék és községek újabb megterhe­lése a tanítói fizetésekkel, hihetetlenek és meg­valósíthatatlanok. Ezután a képesítési vizsga kérdésében volt hosszú vita a kongresszuson. A délutáni ülésen először Iorga levelét ol­vasták fel. Iorga kijelenti, hogy nem ment el személyesen a kongresszusra, mert azt akarja, hogy a közoktatást teljesen mentesítse a politi­kai befolyástól, amely eddig rákfenéje volt. Kéri, közöljék vele a kongresszus határozatait, akkor majd megjelenik személyesen és megadja a választ. A kongresszus bizottságot küldött ki, amely Iorgához ment és közölte vele a határozatokat. A miniszterelnök erre délután hat órakor meg is jelent a kongresszuson. — Az önök minden áldozatos munkája, az én segítségem nélkül eredménytelen marad, jelentette ki Iorga. — Nem vagyok a szavak embere és nem va­gyok kirakatember, hallgatok és cselekszem. Önök tudják, hogy eddig mit tettem az iskolá­ért. Mindnyájan egyenlőek vagyunk, aminek az a kritériuma, hogy egy nemdolgozó egyetemi tanár kevesebbet ér, mint az iskoláért életét fel­áldozó tanító. . Azért nem jött eddig a kongresszusra — mondotta, — mert nem akart politikai halásza­tot rendezni. A tanitók eléje terjesztett kíván­ságának teljesitése, véleménye szerint, nem le­hetetlen. Valóban ellenezte augusztusban, ami­kor az nem volt időszerű. Elismeri, hogy a fize­tésekre vonatkozó panasz jogos. De megálla­pítja, hogy jelenleg jobb a helyzet, mint amikor ő kormányra jutott és amikor a tanitók, a bí­rák és a hadsereg szállítói hat hónapja nem kapták meg fizetésüket. Szándéka, hogy uj rend szert vezessen be, amely szerint a tanitók az esedékesség napján postautalványon fogják megkapni fizetésüket. Könyvke­reskedéseket fog felállítani, amelyeknek jövedelméből kívánja pótolni, ami a kincstárból hiányzik, a tanítói fizetések­hez. — Keresem, tapogatom — mondotta a mi­niszterelnök — hogy mit kellene tenni. Keresem fájdalmasan, keresem kétségbeesve. Talán az is jó volna, ha a falvakban a bélyeg és a dohány eladását az iskola végezné, hogy jövedelme le­gyen. Miután újra hangoztatta, hogy állandóan harcol az iskolák és a tanitók érdekében, kérte, hogy támogassák ebben a munkájában, majd eltávozott a kongresszusról. A miniszterelnök beszéde nagyon vegyes hangulatot váltott ki. Toni elnök hangoztatta, hogy egyáltalában nem nyugtatta meg a tanító­ságot és hogy kénytelenek folytatni a harcot céljuk érdekében. Az iskola nem lehet a község és a megye politikai szolgája. Javasolta, hogy küldöttséget menesszenek a királyhoz. A kongresszus egyik tagja elmondotta, hogy a delegáció közölte Iorgiával, hogy a tanitóság megértő és lélekkel biró felsőbb hatóságokat kíván. Iorga válasza a következő volt: — Menjenek Bratescu pénzügyi államtit­kárhoz, az jólelkii ember. A kongresszus hétfőn is folytatódik. A bu­karesti lapok élénken foglalkoznak Iorga kije­lentéseivel és a Viitorul, a liberálisok lapja éle­sen támadja is ezért. Azt kérdezi, hogy ezekután nem akarja-e Iorga a községekben a szeszes ita­lok kimérését is a tanítókra és az iskolás gyer­mekekre bízni. Megalakult a Bankbetétesek Erdélyi Szindikátusa A mai viszonyok között elsőrendű feladat­nak tekintik a bankbetétesek is a szervezkedést. Tegnap tartották meg a betétesek alakuló gyű­lésüket. Az egybegyűltek felkérésére dr. Kozma János, a közjegyzői kamara elnöke, foglalta el az elnöki széket. Dr. Kozma János markáns vo­násokban ecsetelte a mai helyzetet és csoportosí­totta azon okokat, amelyek a betétesek szervez­kedését szükségessé tették. Különösen kiemelte, hogy ezen szervezkedés nem irányul semmiféle más osztály ellen, legkevésbé a pénzintézetek ellen, amelyekkel a legszorosabb harmóniában kívánják a betétesek az együttműködést. Utána dr. Leitner Mihály ismertette részletesen a Szin­dikátus céljait és szintén kiemelte, hogy a Szin­dikátus céljai megvalósításában a bankokkal karöltve kiván működni és igy óhajt az elfajult viszonyok megjavításához hozzájárulni. László Béla néhány kérdésben felvilágosítást kér, ami megtörtént. Utána dr. Pop Szevér, az Albina igazgatója, üdvözli a mozgalmat, amelytől nagy eredményeket vár. A maga részéről a leghatha- tósabb támogatást ígéri. Rosescu Jenő tüzoltó- főparancsnok megszívlelendő észrevételei után a szép számmal megjelent betétesek egyhangúan elhatározták az Erdélyi és Bánáti Bankbetéte­sek Szindikátusának megalakítását. Dr. Sala­mon Ignác tordai ügyvéd felolvassa az alapitó okiratot és az alapszabályokat, amelyeket az egybegyűltek egyhangúlag elfogadtak. Ezek után a gyűlés a Szindikátus elnökéül közfel­kiáltással dr. Kozma Jánost választotta meg és miután az igazgatóságot és felügyelőbizottságot is megválasztották, Pop Szevér meleg szavak­ban megköszöni az elnöknek és az előkészítő- bizottságnak fáradságos és közérdekű munkáju­kat. Detektívek törték fel a betiltott lap szerkesztőségének helyiségeit (Bukarest, október 26.) A kormány most már a legélesebb harcban áll a bukaresti sajtó­val s ez a harc egyre mérgesedik. A lapelkob­zások után most egyes lapok betiltására került a sor. Az ellenzéki Lupta-nak a megjelenését tiltotta be a kormány. A lapbetiltások nem Bu­karestben, hanem tudvalevőleg a Bánságban kezdődtek. A politikai lapbetiltásnak gazdasági indokolást adnak. Bizonyos azonban, hogy a gazdasági helyzet súlyosságán nem javítanak egy hajszálnyit sem a sajtóbilincsekkel, sőt ki­számíthatatlanok a sajtószabadság megfojtá­sára irányuló törekvéseknek a kedvezőtlen kö­vetkezményei. A Lupta szerkesztősége levelet intézett a bukaresti lapokhoz, amelyben közli, hogy min­den előzetes közlés és indokolás nélkül beszün­tették a lap megjelenését. Tiltakozik a sajtósza­badság flagráns megsértése ellen. Tiltakozó le­velet tett közzé a bukaresti lapokban a hivata­los újságírók szervezete is. A Lupta igazgatósága hétfőn röpirat utján közölte a közönséggel, hogy vasárnap éjszaka több detektív hatolt be a szerkesztőségi helyi­ségbe, feltörték a bezárt ajtókat, a szekrénye­ket, az iróasztalfiókokat, elvitték a kéziratokat és a lap sok példányát. Három detektív Titu Firuescu felelős szerkesztő lakásán végzett ház­kutatást a szerkesztő távollétében. Fagure, a Lupta igazgatója az uralkodóhoz intézett táviratban je­lentette a szerkesztőség elleni hatósági akciót. Jelentette azt is, hogy a rendőrök a rikkancso­kat megverték. A bukaresti sajtószindikátus az üggyel kapcsolatban a következő közleményt adta ki: — A sajtószindikátust fájdalmasan érinti az a belügyminiszteri jelentés, amely szerint a Lupta és Ordinea megjelenését, bár sajnálattal, de betiltja. A sajtószindikátus erélyesen tilta­kozik az alkotmány kategorikus, de világos rendelkezéseinek megsértése miatt és újból hangsúlyozza, hogy az összes lapok egységes akciójára va» szükség a sajtószabadság megvédése érdekében, hogy végre megszűnjenek ezek a sértő intézke­dések, amelyekben különben mindazok a kor­mányok bűnösök, amelyek a háború óta hatal­mon voltak. W EISS ISTVÁN : )A mai társadalom E A jelenlegi Magyarország első rész- 5 letes táradalomleirása. Alapos tanul- £ mány, élvezetes olvasmány. Nemes pa- £ piron, egész vászonban 300, színes kar- c tonkötésben 240 lei. A pénz előzetes beküldésére portómentesen küldi a i »MINERVA« KOLOZSVÁR, B STR. REGINA MARIA (DEÁK FERENC U.) 1 SZ. fcs Uj kémiai vívmány! Ócska szőrme bundák (bontatlanul) divatos nutria barnára festhetek CZINK-nél

Next

/
Thumbnails
Contents