Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-26 / 245. szám

KEL&rrUwfc XIV. ÉVF. 245. SZÁM. Ilyen csöndes, magunk köréből induló, s magunk körében ható jószívűségnek a szava zendült ki most itt nálunk is Majláth püspök felhívásából, mely az összes katolikus társa­dalmi szervezeteket közös és egységesen ható tevékenységre szólítja, hogy az ínségen enyhít­senek. Az alamizsnálkodásoknak, s az egyszerű, névtelen jótettek folyamatának a megindítása, vagy még hatékonyabb megnyilatkozásra ser­kentése ez, mely méltó az el nem haló vissz­hangra. Méltó arra, hogy társadalmunk más irányadó helyeiről is hasonló buzdítások erő­sítsék a jótékonyság hajlamait, s szaporítsák a nemes vetélkedések buzgóságait. Jöjjön közénk az alamizsnálkodás lelke, hogy sírokat vigasz­taljon, didergőket betakarjon, éhezőknek kenye­ret adjon! Többet ér ma egy karaj kenyér, mint hol­nap egy ragyogó közgazdasági elmélet. A vál­ságnak mindenki valamelyes részben áldozata, de az még a bajok kevesebb része, ha némelyek az eddigi gazdasági színvonalukon csak za­varba jutottak. Ezeknek még a mult romjaiból is van amibe kapaszkodniok. Átmódosulnak, le- szoritottabb életet kell folytatniok, küzdőbbet, mint amilyenben eddig részük volt. De ezt még nem lehet szerencsétlenségnek nevezni. Ellen­ben mi lesz azokkal, akiknek nincs vagy nem maradt a mult életből semmi kapaszkodni való­juk? Ezeknek kell a karaj kenyér. Ezek csak embertársaikba kapaszkodhatnak, azokba, akik még tudnak úgy ahogy libegni. Itt van a probléma magva: a libegők ellök- hetik-e maguktól a beléjük kapaszkodókat? Ön­védelem címén lefejthetik-e magukról a segít­ségért fuldoklókat? Nem és nem! Mert kell lennie még egy karaj kenyérnek, amit még t* szegény is meg tud osztani a másik szegénnyel. Ha nincs pénz, akkor is kell hogy legyen a ter­mészetbeli adakozásra valami készlet, amit megoszthatunk. A fő az, hogy el ne lökjük a nálunk is jobban nyomorgónak a gondját ma­gunktól, mert embereket ölünk meg az ilyen ellökéssel. Vannak, akik elvi ellenfelei a jótékonyko­dásnak, s azt mondják, hogy uj társadalmi rendszer kell, ami fölöslegessé tegye a jótékony­kodást. Jól van; de mi lesz az uj társadalom jöttéig? Addig csak a jószívűség segíthet. És Select Mozgó ma utóljára Mily édes vagy Anny... ESsstsä* Hétfőn Stribling és Sch melting Ezenkívül Várkonyi Mihály és La Jana nagysikerű hangos filmje: A varsói citadella dráma a lengyel lázadók életéből. A Magyar S^iáslháslban hétfőn, kedden és szerdán este 8 XA órakor UFERINI Szenzációs világvárosi mű­sorával. A világ leghíresebb illusionistája. Megfejthetetlen bűvész mutatványok! Titok­zatos csodák. Világszenzáció! Csak 3 napig! Rendes li elyárak A Marmorosch-Bnk igazgatósága elfogadia a feltételeket ha ezt a jószívűséget nem szólitják mind na­gyobb buzgóságra, akkor igen könnyen megtöi- ténhetik, hogy a nyomort még fejlődési szük­ségnek veszik a közgazdasági élet partra ju­tottjai, s a nyomorba jutottakat úgy tekintik, mint fölösleges embereket, akiket pusztulásban kell hagyni. Ha ilyen elpusztulási elmélet jogosként tűn­hetik föl a megmaradó emberekben, akkor ezek­ből a kegyetlen emberekből sohase lehet jó tár­sadalom. Ha valaki ilyen áron akar uj társa­dalmi rendszert, akkor az a szívtelenség teóriá­jából akar életirányt kidolgozni. Ez jobb embe­riséget nem hozhat a világnak, csak olyan uj korszakot, amit a diadalmas önzés korszakának lehetne majd nevezni. Számithatunk-e rá, hogy ilyen diadalmas önzés következhessék reánk? Minden mai jelen­ség azt hirdeti, hogy nem. Hiszen ha jobban belenézünk abba az úgynevezett világválságba, látnunk kell, hogy ez bizony az eddig feltor­nyosult összes önzéseknek a válsága. Az öncé­lúvá tett pénznek, a bálvánnyá tett aranynak, a körülötte kialakult élősdi rendszereknek, gaz­dasági hatalomban tultengéseknek a válsága. A világ, az a misztikus világ, ezeket a tultengé- seket nem birja, azért rázódik meg rajta mindaz a föliilet, amit az önzés a maga tetszé­sére és kielégítésére alkotott. A világ, az a misztikus világ, mely mindig több volt a rárakott hiú felületeknél, több em­beri jóságot akar... Dell: A® Igazi Sérií. Fve 99, kve 136 lei. Dell: A sas útja 82 lei. Peggy küldetése 136 lei, Lepagenál, Kvár. Kérje az újdonságok jegyzékeit. (Bukarest, október 24.) A Banca Marmo- rosch ügyében Argetoianu pétnzügyminiszter Manoilescu bankkormányzó és Roger Auboin francia pénzügyi szakértő szombaton délelőtt 9 órakor újabb értekezletet tartottak, amikor megvizsgálták a bank helyzetét. A szükséges információk megadására a tanácskozásokba be­vonták Tabacoviciot, a Marmorosch volt igaz­gatóját, továbbá Pantazzi, Rosenthal, Api bal Theodorescu volt igazgatósági tagokat és a Banca Marmorosch volt szakértőit. A jelenle­vők a legteljesebb egyetértésben állapodtak meg azokról az intézkedésekről, amelyeket a pénzin­tézetnek tengnie kell, amelyeket természetesen előzetesen bemutatnak a bank igazgatóságának. Az igazgatótanácsot szombat délutánra hívták össze gyűlésre. Be avatott pénzügyi körök meggyőződése szerint a Banca Marmorosch igazgatósága feltétlenül hozzá fog járulni a javasolt megoldásokhoz. Ezeknek az intézkedéseknek a formája azonban csak néhány napon belül valósítható meg, viszont valószínű, hogy az elintézés mikéntjé­ről sürgősen tájékoztatni fogják a közönséget. A bukaresti pénzpiac. A Curentul a pénzpiac helyzetével foglalko­zik. Megállapítja, hogy a vidéken sokkal keve­sebb bankbetétes vonta ki betétjét a bankokból az elmúlt napokban, mint a fővárosban. Egyéb­ként az utóbbi két nap a fővárosban is nyu­godtan telt el, mindenesetre sokkal nyugodtab- bam, mint mikor a Berkovitz-bankház pénzügyi nehézségei köztudomásúak lettek. .Külföldi jelentés szerint a román pénzpiac nyugodt magatartása és a Banca Naţionala, valamint a kormány intézkedései igen kedvező hatást váltottak ki és az összes pénzpiacokon a román értékek iránt változatlan maradt a bi­zalom. A tőzsde. Bukarestből jelentik: A bukaresti pénzpia­con általános nyugalom volt az utóbbi napok pénzügyi eseményei ellenére is. A devizák kis­sé emelkedtek. A dollár 165.50-ig jutott az előző 164.50-ről-és a Napoleon aranyat 710-ben kínál­ták. A devizák emelkedését azzal indokolják, hogy a Nemzeti Bank nagy mértékben vásárol­ta azokat s igy a pénteki napon a Nemzeti Bank százmillió lej értékű devizát vásárolt össze. Brailában a gabonaárak ismét lanyhultak, annak ellenére, hogy a külföldről elég kedvező hírek jöttek. A zab 300 lejjel esett vagononként. A 74—75 kgr.-os 2 százalék idegenanyagot és 8 százalék rozsot tartalmazó buza ára 24.500 h ' volt vagononként, mig a 76 kgr.-é 2 százalék idegenanyaggal és 8 százalék rozzsal 25.800, a prémiumot is beleszámítva. Rée* könyveli megveszi a LEPAGE Antikvárium, Kolozsvár. (TttdóssJás eleje az első oldalon) — És ha a marsall mégsem vállalja az el­nökséget? — kérdezte az újságíró. — Nem hiszem, hogy megmaradjon elhatá­rozása mellett, különösen akkor, ha megszűnnek azok az okok, amelyek eset­leges visszavonulására késztették. — A mai viszonyok között Averescunak, mint tekintélynek kötelessége, hogy vállalja az exponáltságot és maradjon meg az állam ősz- lnnánnlr A marsall, tn fi at,áh an van annak a tör ténelmi felelősségnek, amely rá hárul és az el­nökség nem vállalása a politikai életből való visszavonulásával volna egyértelmű. A pártlii- vek kétségtelenül egyöntetűen követik Averes- cut minden uj politika akciójában. Goga a királyhoz utazott. Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Goga Octavian szombaton délután megint kiutazott Szinajába és kihallgatáson jelent meg az uralkodónál. A néppárti politikusnak ez már a második királyi kihallgatása volt ezen a héten. Mamu Ibukaresü tanácskozásai Maniu szombaton reggel Bukarestbe érke­zett, hogy mint násznagy részt vegyen Liviu Rebreanu, neves román iró leányának eskü­vőjén. A nemzeti parasztpárt volt elnöke egész délelőtt a párt vezetőivel tárgyalt, többek kö­zött Madgearuval is, aki azután Szinajába uta­zott királyi audienciára. Délben fél kettőkor Popovici Mihálynál volt ebéden Maniu s az ebé­den a párt több vezetőtagja vett részt. Délután Mihalacheval folytak a megbeszélések. Maniu vasárnap este az esküvő után visszautazik Ba­dacsonyba. Az újságírók igyekeztek Maniutól nyilatkozatot kapni, ő azonban kitért a nyilat­kozattétel elől és mosolyogva csak annyit mon­dott: — Nem foglalkozom politikával. Munkanél­küli vagyok, mint annyian mások az országban. I Lovagias utón. A bukaresti és ilfovmegyei nemzeti paraszt­párti szervezetek egyesítése kérdésében komoly konfliktus tört ki Madgearu és D. R. Joani- tescu között. Madgearu a bukaresti, Joanitescu pedig az ilfovi szervezet elnöke. A fúziót Joa­nitescu a legnagyobb mértékben ellenzi és ezért érthető volt a meglepetése, amikor a Dreptatea- nak, a párt hivatalos lapjának egyik utóbbi szá­mában azt olvasta, hogy az ő vezetése alatti pártszervezet és az ilfovi szervezet egyesültek. Joanitescu Mihalachehoz fordult felvilágositá- sért, ő azonban kijelentette, hogy nem volt tudo­mása a közlemény megjelenéséről, amit ilyen­formán Madgearu tétetett közzé. Ebből keletke­zett az az affér, aminek során Joanitescu erre provokálhatta Madgearut s igy lovagias útra is terelte a politikai nézeteltérést. _____________ .... m ......................... r rm ......MI11I1I m

Next

/
Thumbnails
Contents