Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)
1931-10-24 / 243. szám
XIV. ÉVF. 243. SZÁM. 7 Ig&ueraUrsác HASZNÁLJON RADIÖJÄHOZ KIZÁRÓLAG LÁM PÁT AMELY TÖKÉLETES •VISSZAADÁST BIZTOSIT VEZÉRKÉPVISELŐ ROMÁNIA RÉSZÉRE: B. SEIDMANN, BUCUREŞTI, BD. MARIA 30. El gfiiJMfa fel a békás! elhagyott kunyhókat? Hamis vádakkal terhelten törvényszék elé állították a közbirtokosságok vezetőit — Két falu harca a királykuti legelőért (Csíkszereda, október hó 22.) Ha egyszer valaki hozzá talál fogni kisebbségi történetünk megírásához, a karcfalvi közbirtokosság históriájának lapjai bizonyára nem fognak a legunalmasabbak közé tartozni. Csak éppen hogy nem fogja elhinni az utókor vagy a ma külföldi olvasója, hogy ezek a történetek nem egytől-egyig a huszadik században lehetetlen, rosszindulatú kitalálások. A közbirtokosság vezetői alig pár hete szabadultak ki a börtönből, a marosvásárhelyi tábla fényes ártatlansági bizonyítványával. Alig több, mint két hónapja, hogy a birtokosság érdemes elnökét, bilincsre verve hurcolták végig a esiki falvakon, mert ellopta a közbirto-. kosság többmilliós vagyonát, hogy azután pár nappal később a tábla azt állapítsa meg, hogy lopás, sikkasztás egyáltalán nem történt és az eljárást meg kell szüntetni. Most újból bűntettel vádolva állottak a köz- birtokossági vezetők a törvényszék előtt, olyan bűntettel, amelyért a törvény tizenöt évig terjedő fegyházat ir elő. Mint minden közbirtokossági bűnügynek, ennek is hosszú históriája van. A királykuti legelő. A karcfalvi közbirtokosságnak gyönyörű havasi legelője van a Királykut nevii részen. Éppen azért, mert a környék egyik legértékesebb havasa, a másodfokú agrárbizottság elvette tőlük és odaadta Békás szomszédos román község lakosainak. A másodfokú agrárhatározat további felebbvitelre való tekintet nélkül végrehajtható. A békásiak a Királykutat bir- tokbavették, berendezkedtek rajta, tulajdonuk volt, amit a törvény adott nekik. A kisajátított tulajdonos közbirtokosság re- vizióskérést adott be a legfőbb agrárkomitéhoz Bukarestbe, amelyet az alaposnak talált és a Királykutat Karcfalvának ítélte vissza. A gyönyörű havasi legelő újra a birtokosságé lett. Elméletben. Mert természetben bizony a békásiak ki nem mentek onnan. Alkudozások, tárgyalások indultak meg. Tartottak több mint egy évig. Végül a közbirtokosság megunta az esetet és a Csíkszeredái csendőrszázadhoz fordult karhatalomért, szerezzen az érvényt a legfőbb agrárbizottság határozatának. A csendőrszázad elrendeli, hogy Lázár Ni- colae karcfalvi csendőrőrmester adjon karhatalmi segítséget a székelyeknek, hogy legelőjükhöz juthassanak. Hogyan lesz a birtokbavezetésből nagy bünügy? Megindult Karcfalva a nagy karhatalmi erővel: egyetlen szál csendőrrel. Kivonultak Ki- rálykutra, a helyszínén jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy senkit sem találtak ott, birtokba- vették szépen a legelőjüket, nagyon örvendtek a jól végzett munkának és elmentek haza. Közben hogy volt, hogy nem, a békásiak elhagyatott kunyhói közül kigyult s leégett egynéhány. Nem lehet tudni, véletlenül-e vagy ki gyújtotta fel őket. Semmi jelentőséget sem tulajdonított senki az esetnek. A birtokosság nem bánta, a románok elmenetelük előtt nyilatkozatot adtak, hogy nincsen több keresnivalójuk, nem törődött az esettel senki, nem volt a világon semmi baj vele. Pedig később nagy, nemzetiszinü bünügy kerekedett belőle. Kinek fáj a kunyhók égése? Igazságosaknak kell lennünk. Az ügyben nem a békási románok a hibásak. Ök a maguk egyszerű gondolkozásával közönségesen nem értették meg az esetet. Az Isten nekik adta a legelőt, az Isten visszavett belőle. Végeredményben még mindig maradt elég, több volt, mint azelőtt. Ellenben az alkalomszülte politikus-vezérek, azok hagyták yplna kihasználatlanul a nagy esetet? Olyan agitációt fejtettek ki, hogy csendőrséget kellett hozatni Békásra, mert szolgabirót, agronómot, erdőmérnököt kövekkel kergettek el, majdnem agyonvertek, annyira fel volt lá- zitva a máskülönben derék és békés hajlandóságú nép. A kiküldött csendőrszázados jegyzőkönyvet vett fel, amelyből ez a mondat érdemel figyelmet: __ „A nép hangulata annyira izgatott, hogy ellenkezni nem lehet velük vérontás veszélye nélkül. A helyzet egyes, nemzeti-paraszt- párti vezetők izgatása következtében mérgesedett el ennyire.“ Az egyes parasztpárti vezetők munkáján kívül jelentékeny szerepe volt az ügy felfújásában a karcfalvi közbirtokosság ismert szemétjének, akik a saját állandó feljelentgetéseiken kívül a békásiakat biztatták, terhelő tanuknak ajánlkoztak, sőt az ügyben, amelyhez semmi közük, ügyvédet is állítottak, aki a tárgyaláson egy lej kártéritési igényt tartott fenn. KI a feljelentő ? Az ügyben az első panaszt beadják Pántea Ilié és társai, összesen kilencen, valamennyien békásiak. Feladnak hat békási és kilenc karcfalvi tanút. A vizsgálóbirónál tett vallomások közül majdnem kizárólag csak az utóbbiak ter- helőek. A második feljelentés aláirása „un cetăţean român“, egy román állampolgár. Ez is egy egész sereg karcfalvi székely terhelő tanút ad fel. Egy harmadik feljelentés aláírója „un cetăţean român, care respectă ordinea şi legea“, egy román állampolgár, aki a rendet és törvényt respektálja. Nem kevesebb, mint negyvenkilenc karefalvi tanút ad fel. Ez utóbbiakat a Piatra-neamţi vizsgálóbíró, akihez az ügy a királykuti havas fekvése miatt tartozott, már ki sem hallgatta, hanem a karcfalvi közbirtokosság három vezetője és Lazăr Nicolae csendőrőrmester ellen gyujtoga- gatás miatt vádat emel. A nagy per tárgyalásai Piatra-Neamţ-on indult meg a per, amelynek eredménye egyelőre az volt, hogy a közbirtokossági vezetők, tanuk, mindenki, kénytelenek voltak háromszor Karcfalváról Piatráig, körülbelül 170 kilométeres utat megtenni. A tárgyalásokat mindháromszor elnapolták, kétszer, mert nem volt ott mind a negyven megidézett, csak harminckilenc jelent meg, harmadikszor, mert akkor a megyei határ rendezésével kapcsolatban a királykuti havast Csikmegyéhez csatolták s igy a Csíkszeredái törvényszék nyert illetékességet. Ez is elnapolta egyszer az ügyet, majd a második alkalommal, amikor egyetlen tanun kívül minden idézett megjelent, október 20-án a tárgyalás megtartását rendelte el. MINDAZOKNAK, kik magukat gyen* géknek és kimerülteknek érzik, a ^ BSrţabâtoţat I-a n a p p a bőrből, méret szerint legolcsóbban készít és garancia mellett fest: J. Hirsch, Calea Reg. Ferdinand No. 17. ui életerőt ad. Vérképző, izomerősitő, idegerősiéő, étvágygerjesztő és élénkitő szer. Kapható a gyógyszertárakban, vagy a készítőnél: FABRITIUS GUIDO „MEDVE“ gyógyszertára, Nagyszeben—Sibiu K és «székely leánytestvér, â leégett Só- falváról, háztartási alkalmazást keres. — Az egyik 20 éves, a legjobb bizonyítványokkal, mindenesként sokat szolgált Kolozsváron, a másik 14 éves. Fizetési igényeik igen mérsékeltek. Ért sitést kérnek a ki- adóhivatalba. A tárgyalás meglepetése volt, hogy a jól ismert Both Ágostonnak képviseletében megjelent dr. Alexandru Vasú ügyvédje és csatlakozva a békásiak feljelentéséhez, a közbirtokossági vezetők megbüntetését kérte. Egyben pedig pár nappal előbb beadott í d jelentésének tárgyalását is szorgalmazta. E fe1 jelentés szóról- szóra ugyanazokat tartalmazza, amelyek miatt egyszer a tábla a vádat jogérvényesen elejtette A két ügyben összesen hat ügyvéd kereke dett össze. A feljelentők az ügyésszel együtt kérték a két ügy összekapcsolását, a védők ellenezték. Végül is a törvényszék az aj feljelentés ügyét elnapod'-t. a gyújtogatás ügyében p- dia megkezdi az érdemi tárgyalást. A kihallgatott tanuk vallomása igazolni látszik a vádat, amely szerint a közbirtokossági vezetők elrendelték volna, hogy a románok kunyhóit fel kell gyújtani. A tanuk azonban részben olyan békásiak, akik maguk feljelentők és kártérítést követelnek, részben pedig karcfalviak, akik az előbbi feljelentésből ismeretesek, mint megbízhatatlan és semmirevaló emberek. Ilyen körülmények között természetes, hogy a törvényszék helyt adott a védők kérésének és újabb tanuk kihallgatását rendelte el, akik szavahihetőbb egyének és elejétől végéig ott voltak a királykuti legelő elfoglalásánál. A törvényszék a tárgyalást körülbelül husi tanú kihallgatása után november 17-re napolta el. A védelmet dr. Pitner Árpád és dr. Sán- dory Mihály ügyvédek látták el. —o— *-
