Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-19 / 239. szám

'XIV. ÉVF. 239. SZÁM. mmm Iliért akadt meg' a kisebbségi iskolák városi segélyének kiutalása? Kertész interimárbizottsági tag okvetetlenkedése miatt sem a ma­gyar, sem a zsidó iskolák még nem kapták meg a segélyt (Kolozsvár, október 17.) Â kolozsvári város­házán a kisebbségi iskolák és kultúrintézmé­nyek részére megszavazott segélyek kiutalása furcsa és szokatlan körülmények között meg­akadt. Az interimárbizottság pénzügyi referen­se s a városi főtitkár a kiutalási aktára ráirta, hogy mindaddig a segélyt nem folyósítják, amig a kisebbségi egyházak, értve ezalatt a magyar egyházakat, nem állapodnak meg Ker­tész Jenő dr. interimárbizottsági taggal. Mi ezt Midőn az aktát megmutatták, megdörzsöl­tük a szemünket és egy pillanatra azt hittük, hogy a szilasbolhási elöljárósági irodában va­gyunk, ahol szembe találkoztunk a közigazga­tásnak a legfurcsább és groteszkebb csodaboga­rával. Tehát az interimárbizottság nem folyósítja azt az összeget, amit annakidején a választott nagytanács megszavazott, a kinevezett interi­márbizottság kiutalt s mindez azért történik, mert Kertész Jenő urnák, aki ezúttal a kolozs­vári zsidóságot képviseli a városházán, eszébe jutott, hogy a zsidó iskolák részére a kiutalási arányszám nem kielégítő. Ami Kertész interi- márbizottsági tag ur kifogásait illeti, arra ké­sőbb térünk vissza. Itt csak a meglepetésünk­nek és a megdöbbenésünknek adunk kifejezést, hogy az interimárbizottság Kertész ur teljesen indokolatlan kifogásaiban ürügyet keres és ta­lál arra, hogy a kisebbségi kultúrintézmények részére a törvényes formák közt kiutalt pénz- ségély kifizetését megtagadja. Ismernünk kell mindenekelőtt az előzmé­nyeket. Annakidején a városi nagytanács a ki­sebbségi kulturális intézmények részére köz­gyűlésen, amelyen Kertész Jenő ur is részt vett, egymillió lejt állapított meg. Ugyanakkor az egymillió lej szétosztására vonatkozólag az ak­kori városi tanács és a kisebbségi iskolák veze­tői, köztük természetesen a zsidó iskolák képvi­selői is, megállapodtak egy arányszámban, amelynek az alapján az egymillió lejt szét fog­ják osztani. Erről Kertész Jenő ur tudott és ha az arányszám a zsidóság javára akkor kedvezőt­len volt, alkalma és módja lett volna rá, hogy az ellen felszólaljon. Időközben a választott tanácsot szétkerget­ték és helyébe interimárbizottságot neveztek ki. Az interimárbizottság a költségvetést redu­kálta és ennek a redukálásnak a során az egy­millió lejt 550,000 lejre szállította le, de a régi el­osztási arányszámot megtartotta. Annakidején a legélesebben kikeltünk a ki­sebbségi iskolák részére kiutalt segély leszállí­tása miatt, mert ha valahol szükség van se­gélyre, úgy elsősorban a nagy nélkülözésekkel küzködő kisebbségi iskolák rá vannak erre utalva. A redukció azonban megtörtént. Az in­terimárbizottság tehát a régi arányszám sze­rint az összes kisebbségi egyházak részére ki­sebb összegeket állapított meg és utalt ki. Ek­kor jelentkezett Kertész Jenő ur. Habár a zsidó iskolák képviselői aláirták a megállapodást és hozzájárultak a régi arányszám megállapításá­hoz is, Kertész interimárbizottsági tag HA BÚTOR, legyen Bútor­gyárából SZERELY&RiYI MAROSVÁSÁRHELY BUKAREST BRASSÓ NAGYSZEBEN Motto: elsőkézből — a legjobbat — leg­olcsóbban, kedvező fizetési feltételekkel. egyszerre felcsapott a zsidó iskolák fo- gadatlan prókátorának és kifogásokat emelt a régi arányszám megállapítása ellen, habár jól tudta, hogy a kifogásai alapján az interimárbizottság még a re­dukált segélyt sem fogja kiutalni. Midőn a magyar egyházak képviselői a ki­utalt segélyt fel akarták venni, akkor a város­házán megmutatták az aktát, amelyre rá volt irva, hogy a magyar egyházak vezetői előbb állapodjanak meg és egyezzenek ki Kertész Jenő interimárbizottsági tag úrral. Érthető, ha a kisebbségi iskolák vezetői ez ellen az eljárás ellen és hogy enyhén fejezzük ki magunkat, a városi közigazgatásnak ez el­len az illegális és indokolatlan eljárása ellen a legélesebben tiltakoztak és eszükágába se jutott, hogy Kertész Jenő bizottsági taggal tanácsko­zásokat folytassanak. Ha Kertész Jenőnek kifo­gása van az interimárbizottság határozata el­len és a zsidó iskolák vezetőitől megbízást kap erre, joga van fellebbezéssel élni. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a már kiutalt és törvényesen megállapított segélyeket, amely­re az iskoláknak olyan égető szüksége van, az interimárbizottság ne utalja ki. Ha több, mint három éven keresztül a zsidó iskolák képviselői tartották a megegyezéses megállapodást és tu­domásul vették az arányszámot, miért jut ép­pen most eszébe Kertész Jenő bizottsági tag ur­nák, hogy felcsapjon csodarabbinak és túllici­tálja a saját egyházának és iskolavezetőjének a kívánságát? Nem csodálkozunk Kertész interimárbizott­sági tag ur magatartásán. Mindig szerette a fel­tűnést. Volt ő már magyar zsidó, magyarabb a magyaroknál, volt ő már szocialista, világpol­gár, végigtáncolt már minden politikai pártot, hárfázott ő mindenféle hangon és csodálta ön­magát mindenféle politikai pózban. Legújabban megnyergelte a zsidóságnák egy kisebb frak­cióját, de benn a városházán a biokkisták pari­páján nyargal és túlzó zsidóskodásának az ürü­gye alatt még attól sem retten vissza, hogy- a kisebbségi magyar egyházak részére kiutalt se­gélyek kiutalását, illetve kifizetését elgán­csolja. - íjjijj.'-íái ...Lk Meg vagyunk győződve arról, hogy a zsidó iskolák a Kertész-féle agyontámogatásból nőm kérnek s maguk is helytelenítik ok vetet len ba- kafántoskodását, amit sajnos a kisebbségi isko­lák éreznek meg. t . Ugyanilyen módon gáncsolta el KértéfZ Tenő ur a kolozsvári Református Nőszövetség részére kiutalt tűzifa-segélyt is. A.Református Nőszövetség Kolozsváron egy aggmenhásat és egy napközi gyermekotthont tart fenn, tehát valóban szüksége van a városi tüzifasegélyra Kertész Jenő bizottsági tag ur azonban ittiÍB gáncsoskodott és megakadályozta a tüzifasegély kiutalását azon a címen, hogy a zsidó ^napközi otthon részére nem utaltak ki tüzifasegélyt. Ne­künk az ellen semmiféle kifogásunk nem léh§t és nincs is, hogy a zsidó napközi otthon részére tüzifasegélyt utaljanak ki. Sőt örülünk annak, ha ez valóban megtörténik. De a tényállás-qş, hogy a zsidó napközi otthon eddig a tüzifase­gélyt nem kérte s most is csak utólag jutott eszébe Kertész Jenő interimár urnák. Ha előbb kértek volna, bizonyára teljesítették- volna , a kérésüket. így azonban a Kertész bejelentése elkésett s erre a volt magyar zsidó egy szerte elgáncsolta a Református Nőszövetség tűzifa- segélyét. _ ~ ' r ; Ugylátszik Kertész interimárbizottsági,tag ur azt hitte, hogy őt és becses személyét tabu­nak tekintjük. Szentnek és sérthetetlennek. Ez­úttal csalódott. Az objektív kritika hangján minden ténykedését figyelemmel kísérjük, mert tudatában vagyunk annak, .hogy a ko­moly és értékes zsidóság nem reflektál olyan előnyökre, amelyek csak Kertész ur túlfűtött fantáziájában szerepelnek s a többi kisebbségi iskolák részére csak hátrányt és károsodást je­lentenek. Riadót fuj a Páneurópaakció kezdeményezője a bolsevizmus ellen Coundenhove-Calergi gróf gyors akciót követel (Becs, október 17.) Az osztrák fővárosban nagy szenzációt keltett gróf Coudenhove-Kaler- gi, az egész világon ismert Páneurópa-propagá- tornak „Stalin & Cie“ cimen a napokban megje­lent írása. Első megnyilatkozása ez a Páneuró­pa-akció kezdeményezőjének a szovjeturalom­mal szemben. A könyvből adjuk az alábbi jel­lemző részletet: Európa Oroszország szellemi offenziváját ölhetett kezekkel nézi. Megengedik, hogy kom­munista propaganda-filmeket mutassanak be, megengedik a kommunista rádiópropagandát, a kommunista misszionáriusok tevékenységét ugyanakkor, amidőn a szovjetunió semmilyen formában nem tűri, hogy a nyugat ideái beha­toljanak területére. Európa mégsem meri alkalmazni a pa­ritás elvét és nem meri kizárni Európá­ból a szovjetpropagandát. Oroszország dolgozik, mialatt Európa várakozó ál­láspontra helyezkedik. Mialatt számos kommunista újságcikk és röp- irat a szovjetuniót mint a munkásság paradicso­mát állította oda, Európa elmulasztja felvilágo­sítani a tömegeket arról, hogy mi megy való­jában végbe Oroszországban. Éveken át szokásban volt a bolsevizmust agyonhallgatni. Holott él és virul. Most az a divat, hogy agyonhallgatják a nyu­gati civilizációt. Holott ez is túlélheti krízisét, ha tud hinni ön­magában és ha van benne harckészeég. Ha kéi* az orosz ideákkal szembeszállani, nem hazug­ságokkal, hanem igazsággal. Ha éppen annsd akaratot, hitet és áldozatkészséget tanueitapá, mint saját eszméiért a bolseviki tábor. Fájda­lom, erről egyelőre szó sincs. A nagy európai hatalmak közül csak a római egyház ismeri lel teljes mértékben a veszedelmet, ami Európát fenyegeti, és ez nagyobb gonddal tölti el, mint a mult évezredben a mohamedán vallás keletkezése. A kapitalizmus lebecsüli a veszedelmét, kü­lönben nem istápolná saját hóhérját és sírásó­ját szállításokkal, hitelekkel és rendelésekkel- De époly rövidlátó az európai szocializmus. Ve­zérei közül sokan még ma is arról álmodoznak, hogy a második és harmadik internácionálé al­kosson közös frontot a kapitalizmus ellen. Nem látják, hogy a kommunista offeazivának ők lesznek első áldozatai. A bolsevizmus ellen szembe kell' állítani az Európai Egyesült Államok ideáját. Európa képtelen megváltoztatni a szov­jet politikáját, de meg tudja másítani a saját politikáját. Nem tudja az orosz blokkot szétrombolni, de szembe tudja állítani az európai blokkot, a szov­jet-tröszttel szembe tudja állítani az európai vámszövetséget, a vörös hadsereggel az euró­pai szövetségi hadsereget. ; ­Für észpor kályhával szabadalmazott szerkezetben a legolcsóbb a fűtés.Bármilyen nagyságú helyiségek biztosan ki- íüthetők. Mélyen leszállított árak. Markó V. mérnök Kolozsvár, Str. N. Jorga 11. Telelőn 453.

Next

/
Thumbnails
Contents