Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-19 / 239. szám

mxxrnmsjm XIV. ÉVF, 239. SZÁM. Még nem késett el a szerencsés alkalomtól, hogy kínlódás és fáradság nélkül egy csapásra gazdag ember legyen. A zsidó kórházegyesületek sors játékának móst folyó húzásain közel hárommillió lei kerül kisorsolásra és valamennyi nyeremény azonnal, készpénzben lesz kifizetve. Minden sorsjegyvásárlónak a legkomolyabb esélye lehet arra, liog^ egy 100 tejes sorsjeggyel megüti a főnyereményt és igy százért egymilliót nyerhet könnyű szerrel. Az október hó 5-én megtartott első húzás már bebizonyította, hogy mily páratlan' le­hetőségeket kínál ez a sorsjáték. Egy Breján János nevii kolozsvári munkanélküli aszta­los, lakik Pata u. 33. alatt, 100.000 lejt nyert ezen a húzáson s a nyereménnyel '; házat vett magának. A többi szerencsés nyerők szintén örök bálával fogják emlegetni a ísskló Kórházak sors­jegyét. Pedig ez még csak az első húzás volt és még hat osztályon keresztül fogfák húzni a Zsidó Kórház sorsjegyeit. A nagy nyereményekre, igy az egymilliós főnyereményre és a 200.000 lejes nyeremény­re csak ezután kerül még a sor. Ne habozzék tehát, hanem siessen, vegyen száz lejért egv Zsidó Kórház sors­jegyet, mert önmaga ellen vétkezik, ha elmulasztja ezt a ritkán kínálkozó alkalmat. A nyeremények kifizetését Erdély legnagyobb bankja, az Erdélyi Bank és Cakarékpénztár R. T. Cluj.-Kolozsvár, garantálja. Legközelebbi húzás október 19. Postai megrendelésnél 300 lej ellenében küld sorsjegyét a Zsidó Kórházegyesület Központi Sorsjátékiiuézősége, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 20. Vegyen Zsidó Kórház sorsjegyet! Negyvenmillió kisebbségi él Európában Megjelent a bécsi egyetem kézikönyve a kisebbségi statisztikáról ’ A bécsi egyetem kisebbség-statisztikai intézete ki­adta Winkler professzornak, az intézet vezetőjének szerkesztésében az európai kisebbségek statisztikai ké­zikönyvét. „Statistisches Handbuch <*er europäischen Nationalitäten“, —. ez a könyv címe a német eredeti­ben, Ä könyv, mely első része a két kötetre tervezett műnek, a kisebbségek népesedési statisztikáját tartal- ■aazza. A kisebbségi sorsban élő népeknek számát és népességbeli gyarapodását ismerteti tehát. A módszere pedig az, hdfcy a kisebbségekre vonatkozó adatokat ál­landóan egybeveti a többségi nép hasonló természetű adataival. Tehát az absolut számok mellett állandóan kihozza as arányszámokat is. Ä második kötet, amely már előkészületben van, a kisebbségek gazdasági és kulturális statisztikáját fogja ismertetni. A könyv az állami statisztikai intézetek adatain épült. Nem fogadja el ugyan kritika nélkül a hivatalos számokat. Állandóan összehasonlítja azokat olyan sta­tisztikai adatokkal, melyek a nemzetiségi megoszlást tnáa oldalról világítják meg. Ilyenek például az iskolás gyermekre vonatkozó, a választási, s a népesedési moz­galmakat a nemzetiségek szerint feldolgozó statisztikáit. Végeredményében azonban az intézet nem akarta — amint az előszó mondja — az ügyész szerepét játszani és összeállításai, fejtegetései alapjául mégis elfogadja a hivatalos adatokat. Teszi ezt azoknál az államoknál is, melyekben a nemzetiségi állapotok kiforratlanok, ki­egyensúlyozatlanok még, amelyekben korlátozva van az anyanyelv szabad használata és elnyomatásnak van ki­téve a kisebbségi iskolarendszer is. Amelyeknél tehát — úgymond — joggal feltételezhető, hogy az állam a kisebbségeket a tényleges helyzetnél erőtlenebbeknek fogja feltüntetni. Hangsúlyozza azonban az intézet, il­letve annak vezetője, hogy az adatok felhasználása ko­rántsem jelenti helyességüknek elismerését Is. "Ennek a szerfölötti loyalitásnak a hivatalos statisz­tikai adatokkal szemben van egy nagy előnye is. Hiva­talos részről nem vonhatók kétségbe a kézikönyv megál­lapításai. Hiszen az egyes államok statisztikai intézetei­nek adatain alapulnak. Még egy érdekes eljárást alkalmazott az intézet. Megküldötte a kézikönyv kefelevonatait a hivatalos statisztikai intézeteknek és a kisebbségek képviselőinek is, hogy hozzászólásokat váltson ki belőlük. Sok esetben bevált a kísérlet. Értékes kiegészítések vagy ujjmutatá- sok érkeztek mindkét oldalról, s a valóság képét talá­lóbba« sikerült ezeknek révén megrajzolni. Persze akadtak, akik nem reagáltak, még ismételt sürgetésre sem, a szerkesztőség felkérésére. Például a francia statisztikái hivatal. Vagy — hogy a másik ol­dalról hozzunk fel példát — az orosz állam statisztikai intézete. Ennek folytán az elzászi németség adatai nem tEE egészen világosak és az oroszországi kisebbségeket ille­tőleg becslésekre van. utalva a kézikönyv. Az összefoglaló táblázatokból, amiket a kézikönyv elébünk tár. alapvető ismereteknek és az érdekes ada tok egész sorának jutunk birtokába. Mindenekelőtt megtudjuk, hogy Európa 462 millió lakosából kerekszám 62 millió az úgynevezett „nemzetiségi“. Ez kereken ti­zennégy százalék. A nemzetiségi kérdés a keleti és dél­keleti országokban a legégetőbb. Itten (Litvániában és a Mernél vidékén, LetV, Észt- és Finnországban, Len­gyelországban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániá­ban, Albániában, Görög és Törökországban) kereken harminc százaléka a lakosságnak nemzetiség. Mert az 55 milliónyi többségi nép mellett 21 millió a többséghez nem tartozó nép lakja ezt a területet. De Nyugat- és Középeurópában sem elhanyagolha­tó mennyiség a nemzetiségi-kérdés. A nyugateurópai államokban kereken 13 százalékot tesznek ki a nemzeti­ségek, — hiszen Spanyolországnak egyedül is több mint 23 százalék nemzetisége van: a katalánok, akik az összlakosság 20.5%-át teszik ki. Középeurópában 8,2%- ra csökken a nemzetiségek aránya. Az északeurópai ál­lamokban pedig mindössze -2.4%-ot tesz ki. Viszont Oroszországban 11% nemzetiségi lakik. Winkler professzor különbséget tesz nemzetiség (Natinalität) és kisebbségi nép (Minderhcitsvolk) kö­zött. A nemzetiség fogalmát a szó legmesszebbmenő ci telmében alkalmazza és mindazokat a népeket érti, alatta, akik származás, vagy nyelv, vagy népiöntudat tekintetében — néha ezen ismertek közül kettő, vagy épenséggei mind a három által — különbözőnek a több ­ségi néptől, amellyel egy államban élnek. A kisebbség fogalmát viszont szűkre fogja és definitiója szerint a kisebbségi öntudaton kívül bizonyos „az illető állam bel­politikai helyzetéből származó ellentét a többségi néppel szemben“ is szükséges hozzá, hogy a többségi nemzet­hez nem tartozókat politikai értelemben „kisebbség“- nek véleményezhessük. Svájc francia és olasz anyanyel­vű lakosai például e definiţie értelmében nem tekinthe­tők kisebbségnek. Ellenben minden bizonnyal kisebbség a csehszlovákiai német vagy magyar lakosság. A kézikönyv második táblázata a kisebbségek felől tájékoztat bennünket. Megtudjuk, hogy a 62 milliónyi nemzetiségből kereken 36 millió európai lakos kisebb­ségi. A kisebbségek genfi kongresszusai tehát egyálta­lán nem túloznak, ha azt állítják, hogy mögöttük negy­venmillió európai ember áll és hogy negyvenmillió em­ber életsorsa függ a magatartástól, amit a kisebbségi kérdésben az érdekelt államok elfoglalnak. A hivatalos állami statisztikák szerint tehát 36 mil­lió a kisebbségi, vagyis Európa összlakosságának kere­ken nyolc százaléka. A többi 26 milliót — ennyi a kü­lönbség a kisebbségek és a nemzetiségek száma között — két csoportra bontja Winkler tanár. Tizmillíí politi­3E kai jellegét,, kétségednek -Ijtéli. Ilyenek: a flamandele Belgiumban, a sztővákök: Csehszlovákiában, a horvátöw és a szlovének Jugoszláviában és végül a laidok Olasz-* országban. A második kategóriába azokat az etnikai és nyelvi csoportokat osztályozza, melyeknek nincsen! politikai jellegük. EZek: a svájci nem-német népcsopor* tok, a lappok, a gallok és velsziek Anginában, a Breto* nők Franciaországban. Oroszországban éppen a fele él az ebbe a kategóriába eső népelemeknek: 8 millió a ke-« reken tizenhatmillióból. Efféle oroszországi népek: aa uszbekek,. a kozákok,-»tatágdk, mordvinek, csuvaszok, kirgizek, stb.-, síb. Winkler a '36 milliónyi kisebbségit megint két csői portra osztja: a genfi kisebbségi kongresszuson képvi-i seit, tehát a. kongresszus által elvileg- kisebbségeknek elismert és ezzel. az. élibmeréssel élő népekre, s olyanok* ra, amelyek Gehfbéfi nincsenek képviselve. Ha az orosz-* országi nemzeti kisebbségeket, melyeknek száma mint* egy 4 millió és amelyek politikai okokból nem vehetnek) részt a kisebbségi -kongresszusokon, levonjuk a 36 mii* liós számból, akkor kiviláglik, hogy az összes kisebbsé* geknek 83 százalékát képviseli a genfi kongresszus, Méltán beszélhet hát valamennyi kisebbségi nemzet ne* vében. A könyv harmadik áttekintő táblázata államok sze­rint csoportosítja a. kisebbségeket, megjelölve, hogy ma* lyik nincs képviselve Géniben. Ez a táblázat alapos tá* jékozódást nyújt az egyes államok kisebségi összetéte* léről. Meghűljük, hogy Franciaországnak közel 3.5% német kisebbsége van, amely nincsen Genfben képvisel* ve. A mai Németország majdnem tisztán nemzeti ál* lám: 62 millió lakoséiból 61 millió német. Hasonlóké^ majdnem tiszta nemzeti állam a kis Ausztria, Magyar* ország, Olaszország, Csehszlovákiában a hivatalos sta* tisztika szerint ir 24% német, 6% magyar "(számszerlnl 762 ezer) 3.5% orosz és közel 1.5% zsidó él. A csehek Után, akiknek száma 6 millió 700 ezer, a német a leg* számosabb népe a respublikának, miután 3 millió 123 •ezer -a lélekszáma. A szlovákok kétmilliós számukkal jóval Utána következnek. Lengyelországnak közel 14.5%í ukrán kisebbsége van, továbbá 8% zsidó, 4% fehér* orosz és 4% néSnet kisebbsége. Jugoszláviában 472 ezc* magyar él, akik a lakosságnak 3.9%-át teszik ki. A né* metek aványszáma 4.3%. a románoké majdnem 2%. Ki* vülük közel 4% albán és másfél % szláv kisebbsége is. van Jugoszláviának. Ez a két utóbb említett kisebbség nincsen képviselve Genfben. Románia adatait becslések alapján állítja össze a kézikönyv, miután a legújabb népszámlálás adata még nincsenek feldolgozva és nem állottak a szerkesztő rendelkezésére. Az 1920-ik évi la­kosságot 16 millióra becsüli, amelyből 11 és félmillid romáfti A kisebbségi megoszlás a következő: Magyarok, Románia legnagyobb lélekszámú kisebb* sége, 1,434.000 lélek. A* összlakosság 12.2%. Zsidók 778.000 6.5%, Németek 714.000 5.9%, Ukránok 500.000 4.3%, Bolgárok 351.000 2.9%, Oroszok 174.000 1.4%, Ezek a kisebbségek képviselve vannak Genfben, Nincsenek képviselve a. törökök és tatárok, akiknek számát. 222 ezerre, az összlakosság 1.8%-ra becsüli, a szerbek (0.4%), lengyelek (0.3%), szlovákok (0.2%) és a csehek. A negyedik táblázat népek szerinti áttekintés! nyújt és azt mutatja ki, hogy egy-egy népből mily lé- lekszám él a nemzeti állam keretén belül és mily lé- lekszám. s az össznöpességhez viszonyítottan mely szá­zalék, kisebbségi" sorsban. E táblázatból megtudjuk, hogy az európai kisebbségek között a német vezet. A" nyolcvan és félmillió németből nem kevesebb, mint 9f millió, az össznémetségnelc 11.2% ál mint kisebbség. A tízmillió főnyi magyarságból 2 millió 700 ezer, vagyfcj kereken 28% él Magyarország határain túl. . . Az ötödik, táblázat azt. mutatja ki, hogy az egye* kisebbségek mély! államok között’ oszlanak. ipeg., Rél* dául, hogy a kisebbségi sorsban élő 2,723.000 magyal; mely államoknak polgára. A megoszlás ebben az esetben a kővetkező: Csehszlovákia: 762 ezé., Jugoszlávia: 472 ezer, Románia 1464 ezer. Az ezen államokbeli magyarok képviselve vannak a genfi kongresszuson. Végül Ausztria. 25 ezér magyarral, akik nincsenek Genfben képviselve. A fenti táblázatokat a könyv bevezetése foglalja ma­gában. Utána 27 európai állam statisztikai adatainak kisebbségi szempontú részletes feldolgozása következik, Winkler professzor azzal az óhajtással bocsájtotta útra 'könyvét, hogy bár mérséklő hatása lenne a fenn­álló ellentétekre és segítene a vak gyűlöletet ész­szerű és emberies érzéseken alapuló együttélésre felváltani. Hogy ezt a célt mennyire fogja a könyv; megközelíteni, nem tudjuk jóelöre megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a kisebbségekről szóló irodalom standard work-kal gyarapodott, e könyvvel, mely nélkülözhetetlen alapja lesz minden további ku­tatásnak és politikai megmozdulásnak, amely a kisebb­ségi kérdést érinti. Dr. Füredi József. Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: KARÁOl NAGY LAJOS Bucureşti, Sfr. Progresului 3. Etái 31. Telefonssâm: 319-28. 3035 fl valódi Hőfer ggermekhfntőpor Illa dobozban kapható

Next

/
Thumbnails
Contents