Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-02 / 224. szám

xiv. evF. m. szám A Brázsy sósborszesz vasalásánál ingyen kap égy csinos ivópoharai Ahogy a csendőrőrmester az „irredentizmusát látja Üres mendemondáért feíségsértés és hazaárulás vádja — A pogány Árpád képét fedezte fel az őrmester ur a Mária-zászlón (Csíkszereda, szeptember 30.) A román im- périum 13. esztendejében, amikor a magyar ki­sebbségi állampolgárok elrémitő nyomora közös kezd lenni a román állampolgárok nyomorú­ságával, előáll a falu köz- és állambiztonsági őre, a hatalmas csendőrőrmester és túlbuzgósá­gában kisüti azt az elcsépelt, frázisnak beillő és nevetségességig elhasznált vádat, hogy a Szé­kelyföldön magyar irredentizmus van. Konkrétumokkal is szolgál a falu nagyha­talmú ura és jelentésében előadja, hogy Csik- szentgyörgy községben még a mult év nyarán, a községházán készülő közbirtokossági közgyűlés előtt, Köncse Antal ny. járásbirósági irodatiszt, gazdálkodó, azt a kijelentést tette előtte és töb­bek jelenlétében, hogy „Károly király elhagyta az országot, azt beszélik a falusi vénasszonyok a falusi pataknál való sujkolás közben, igaz-e?“ Nosza, egyéb sem kellett a buzgó csendőr­őrmesternek, sietett, hogy állambiztonsági te­vékenységének tanujelét adja és feljelentette Köncsét, aki hozzá fenti kérdést barátságosan intézte, az ügyészségen — lazításért és felség- sértésért... Azt az embert jelentette fel, akivel együtt evett, ivott számtalnszor és aki annyi barátságot érzett feljelentője iránt, hogy min­den következményre való gondolás nélkül, ár­tatlanul megreszkirozza ezt az egyszerű kér­dést. A feljelentésnek természetesen semmi következménye nem lehet, de jellemző az eset azért is, hogy lássák be a székelyek, hogy hiába mutat a csendőrőrmester velük szemben barát­ságot, szívességet, hiába vendégelik meg és itatják jószivvel, ezek az alkalmak csak arra jók, hogy hálátlanul visszaélve szívességükkel, alaptalan vádaskodásokra alkalmat kerítsenek. Még cifrább eset az „irredentizmus“ tárgyi bizonyítása szintén a csikszentgyörgyi csendőr­őrmester részéről. A hősök internaciónális ün­nepén történt, hogy Csikszentgyörgy község két állami iskolája is méltóképpen kivánt adózni a hősök szellemének és közülük az egyik iskola, a felsőszentgyörgyi, nemzeti lobogó alatt vitte a gyermekeket a piactéren lévő emlékoszlophoz. Az alsószentgyörgyí iskola magyar tanítónője, Márton Ella és óvónője Simon Róza, szintén sorbaállva elindították a gyermekeket az emlék­mű felé és csak a templomnál jutott eszükbe, mert az iskola igazgatója ebben a tekintetben nem intézkedett, hogy jó lett volna zászlóval jönni. Vissza már nem mentek, de az ottlévő Héjjá Albert kát. káplánnak támadt az az öt­lete, hogy egy templomi zászlót hozzanak ki a templomból és azzal menjenek az emlékoszlop­hoz. ügy is történt, kihozták a Kát. Nőegylet fehér selyem zászlóját és azzal vettek részt a rövid ünnepélyen, amely után az iskolai ünnep­ség a felekezeti kát. iskolában volt, ahová az állami iskola növendékeit is természetesen be­vitték. Ez történt és még annyi, hogy az ünnep­ség után a Nőegylet minden gyermeket szeretet regelire látott szívesen, amit az iskola udvarán szolgáltak ki. Erről a csendőrőrmesternek az ügyészség­hez tett jelentése azt mondja, hogy az állami iskola magj ar. tanerői a nemzeti lobogó helyett „Árpád ősapjuk“ képével díszített szent lobogó» val vezették fel a gyermekeket az ünnepélyre, amelyet kegyeletsértően olyan iskolában tar­tottak, amelyről előzőleg lekaparták gyűlölet­ből a román címert és a gyermekeket evéssel- ivással, a magyar hősök tiszteletére buzdítot­ták... A feljelentéshez nem kell kommentár, hisz nem köteles a csendőrőrmesternek tudni azt, hogy a fehérselyem lobógón Mária képe és nem a pogány Árpád képe volt, de azt már köteles­sége volna tudni, hogy a felekezeti iskoláknak miniszteri rendelet tiltja az állami cimer hasz­nálatát, tehát azt nem „levakarták“ azok az irredenta székelyek, akik képesek arra is, hogy ne a román, hanem a magyar hősök tiszteletére buzdítsák gyermekeiket... Micsoda borzalmas vádak is Istenem, de elég az hozzá, hogy emiatt a komolytalan vád miatt törvénykezésekre kell járniok a szerencsétlen megvádolt tanitónőknek, akikre emiat tanfelügyelőjük is rossz szemmel néz, annak pedig tudjuk, mi a szomorú követ­kezménye. Mandzsúriában és Kirin tartományban szeparatista kormányok alakultak (Tokió, szeptember 30.) A mandzsuriai sze­paratista mozgalomhoz hasonlóan, Kirin tarto­mányban is ideiglenes kormány alakult, amely táviratban jelentette be Csang-Kai-Sek-nek, hogy Kirin független területté vált. A japán kormány hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint ezeket az ideiglenes kormányo­kat a maga részéről nem ismeri el. A megvert kínai külügyminiszter lemondott állásáról. Sanghaiból jelentik: Kina külügyminisz­tere, aki ellen, amint ismeretes, merényletet kö­vettek el, lemondott. Utódjául Sze, londoni kí­nai követet nevezték ki. Japán ki akar lépni a Népszövetségből. (London, szeptember 30.) Japánban több he­lyütt gyűléseken követelték a katonai párt hí­vei Japánnak a Népszövetségből való kilépé­sét. A japán kormánysajtó visszautasítja e ter­veket és hangoztatja, hogy a Népszövetség nem viselkedett részrehajlóan és a népszövetségi égisz alatt megindult japán-kinai tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek. A vádtandcs László Ákos szabad­lábra helyezése mellett döntött (Kolozsvár, szeptember 30.) László 'Ákos bankigazgató letartóztatása volt a tegnapi, a vádtanács szabadlábrahelyezési határozata pe­dig a mai nap szenzációja. Kiderült, hogy a tör­vényszéki vádtanács nem látja olyan sötéten a Lőrinczy-ügynek László Ákos személyével való összefüggését s bankjának, az Erdélyi Taka­rékpénztárnak, az ügyben való szerepét, mint a vizsgálóbiró, aki kedden délután előzetes vizs­gálati fogságba helyezte László Ákost. Mint tegnapi számunkban megírtuk, Pastia vizsgálóbiró az Erdélyi Takarékpénztárnál ta­pasztalt könyvelési szabálytalanságok miatt tartóztatta le László Ákost és hűtlen kezelés Autóbuszjárat Kolozsvár-Mármarosszigiet között Érvényes 193$. október 1-től. Kolozsvár — Dés — Nagybánya — Mármarossziget ÓRA 1 P * ÓRA I ludu! . 6 I 14 Kolozsvár Érkezik 1830 1030 j 1 Érkezik 815 161B 1 Dés Indul 1615 815 Indul j 8D° { 1630 1 Érkezik 16 8 Erkezii 12 20 Nagybánya Indul 1230 430 indul 13 6 Érkezik USO 1830 1 Érkezik 1530 83" , Mármarossziget ^ i indul 9 16 vádját emelte ellene. Jogászi körökben már ek­kor az a vélemény alakult ki, hogy a letartóz­tatás nem tarthat hosszú ideig, ugyanis bank- igazgatókat bankjukkal összefüggésben levő ügyből kifolyólag csak abban az esetben lehet letartóztatni, vagy vizsgálati fogságba helyez­ni, ha a bank ellen bűnügyi feljelentést adtak be, vagy pedig a csődeljárás során tapasztaltak olyan tényeket, melyek kompromittálják az illető bankigazgatót. Az Erdélyi Takarékpénz­tár már hosszabb ideje felszámolás alatt van, azonban ellene semminemű eljárás nincs folya­matban, igy tehát jogi felfogás szerint László Ákost nem lehetett volna letartóztatni. Ezt az álláspontot képviselték László Ákos ügyvédjei is, akik a szerdai vádtanácsi ülésen megjelentek a fiatal bankigazgató képviseleté­ben. A vádtanács tagjai Decusara és NicuZescu törvényszéki birók voltak, ügyész dr. Lám, az ügyvédek pedig dr. Fábius, óv. Fehér Dezső, dr. Sebestyén és dr. Krausz. A negyedtizenkét óra­kor összeült vádtanács ülése hosszabb időt vett igénybe, mivel az összes ügyvédek felvonultat­ták érveiket László Ákos szabadlábrahelyezése mellett. Az ügyész harmincnapos vizsgálati fog­ság elrendelését kérte. A döntés meghozatala jó félórát vett igénybe, mialatt a teremben megle­hetős izgalom vett erőt a várakozókon. Félegykor a vádtanács beszólitja az érde­kelteket s mikor nehány perc múlva újból meg­jelennek az ajtóban, László Ákos és ügyvédjei­nek derült arca már hirdeti az eredményt: a vádtatnács a szábadlábrahelyezés mellett dön­tött. A szabadlábrahelyezési végzés azonban nem jelenti egyben annak végrehajtását is, ugyanis az ügyésznek joga van felebbezni és felcbbezése esetén mindaddig letartóztatásban kell maradnia László Ákosnak, ameddig a táblai vádtanács nem hoz határozatot az ügyben. Szer­dán délelőtt az ügyész nem felebbezett, tekint­ve, hogy három napi időt ad neki erre a törvény és nem lehet tudni, hogy milyen álláspontot fog elfoglalni. Ha az ügyész hivatalosan kije­lenti, hogy nem felebbez, úgy László Ákos azon­nal elhagyhatja a fogházat. .««.minő JJ

Next

/
Thumbnails
Contents