Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-07 / 203. szám
u XIV. fiVF. joa. SZÁM. _ ___________- •«*. -.T ORVOSI TANÁCSADÓ Nyárvégi szezonbetegségek í ít A járványos betegségek egyik érdekes tulajdonsága, hogy fellépésük többnyire bizonyos időszakhoz van kötve, a szórványos esetektől eltekintve, járványszeriion leginkább a rájuk jellemző évszakban vagy hónapokban lépnek fel. ügy ahogy egyes betegségek inkább télen, vagy tavasszal lépnek fel nagyobb kiterjedésben, Ugyanúgy megvannak a nyárutónak és ősznek is a jellemző betegségei. Ennek oka valószínűleg a betegséget okozó baktériumok természet ének, élet- és szaporodási feltételeinek a különbözőségében rejlik, másrészt az einbéri szervezetnek a betegségekkel 6zetaiben időszakonként változó fogékonyságában, amit a külső viszonyok, mint éghajlat, táplálkozás, stb. befolyásolhatnak. Egyik leggyakoribb nyárvégi betegség a gyomor- és bélhurut. Előidézésénél lényeges szerepet játszik a táplálék minősége, mert egyrészt a nyári melegekben köny- nyen megromló élelmiszerek, másrészt a gyümölessze zonnal járó fokozottabb gyümölestáplálkozás okozzák nemcsak az ártatlanabb gyomor- és bélhurutokat, hanem hajlamosítanak súlyosabb fertőzéses megbetegedésekre is a gyomor- és bélhuzam. A romlott táplálék (hús, hal, aör stb.) már egymagában is izgatólag hat a gyomor nyálkahártyájára, ezenkívül a velük együtt bejutó felmentek és rothasztó, valamint egyéb baktériumok a gyomorban tovább folytatják (munkájukat és hozzájárulnak a gyulladásos folyamat előidézéséhez. A fertőzéses gyomor- és bélhurutok, többnyire baktériumok által termelt toxinok káros hatásának a következményei. Egy ilyen súlyos fertőzéses gyomor- és bélhurut az u. n. Cholera nostras, vagy európai kolera, amely éppen az ázsiai kolerához való hasonlósága és súlyossága miatt kapta nevét. Legszembetűnőbb tünetei erős hányás és hasmenés, amely a teljes legyengüléshez vezethet s különösen gyermekekre veszélyes. Okozói lehetnek a paraty- pbus és más különböző baeillusok. Az ázsiai kolera, bár nálunk szerencsére ritkán fordul elő, szintén a nyári hónapokban szokta felütni fejét. Okozója a Koch Róbert által felfedezett Choleravibrio, Ügyvédi határidő- -1932 ÚTI LEVELEK III. Hz idegen légióban i Irta: dr. Jancsó Elemér. Korán reggel indultam el vonaton Oranból Sidi Bel Abbesbe, az idegen légió megtekintésére. A pár órás ut gyönyörű szöllőültetvények és búzamezők között haladt el. Amerre a szem ellátott, mindenütt az európai kultúra átalakító erejét látni. Száz évvel ezelőtt még ez a vidék is, mint Északafrika sok más része, terméketlen és egészségtelen volt. A mocsarak kiszári tása, öntöző csatornák, duzzasztó gátak építése és a modern utak rövidesen ezt a vidéket Álgii- legtermékenyebb tartományává alakították át. A vasút mellett hol arab, hol európai fal vak tűnnek elém a pálmafák és hatalmas kaktuszbozótok mögül. Az országutakon, amik a fő vonalakon mindenütt aszfaltozva vannak, élénk autóforgalom bonyolódik le. A természettel va ló harcban itt az ember győzött. A domboldalakon és a messzi távolba nyúló síkokon, hol száz évvel ezelőtt Abd el Kader lovasai vívták élethalál harcukat, ma traktorok robognak tova. Az arab világ nem halt ki itt sem, csak leszorult a hatalom polcáról. Az egykori földbirtokos ma napszámos a hódítók földjén. De lassan szorgalommal kezdik elsajátítani már a modern gazdálkodást az arabok is és nem ritka eset, különösen az utóbbi évek gabona-krizisé- ben, hogy a kis igényű arab évek hosszú során át megtakarított pénzével visszavásárolja az őseitől elvett földet. Amint egy kis állomáson állt a vonatunk, elnéztem a szemben levő tehervonatot, amelyen gyönyörű, vadonatúj mezőgazdasági gépek voltak. Azt hittem, Amerika vagy Németország küldi ide fölényes technikájának termőkeit és kíváncsian keresni kezdtem a gyár nevét. Alig pár perc alatt örömmel kaptam meg a felírást: Budapest,-Lepage« rendelve 400 !•!, ké sőbb 480 lei utánvéttel, vagy előrefizetve frankó atnely a beteg ürülékével kerül a külvilágba és ez ivóvizet, élelmiszereket, fehérneműt stb. fertőzve, alkalmat ad további megbetegedésekre. Nagykiterjedésü járványokban szokott jelentkezni s halálozási arányszáma 50—70% is lehet. Ugyancsak nyárvégi és őszi betegség a vérhas. Két formája különböztethető meg: 1. A nálunk is honos, a vérhasbacillns által okozott, — & 2. aa inkább a tropikus országokban fellépő amoe- ba-vérhas. A bacillus és egyúttal a betegség a beteg ürüléke utján terjed és pedig leginkább közvetlen érintkezés által. Főbb tünetei: gyakori székelési inger és széklet, mely nyálkás, gennyes és véres lehet. Többnyire kedvező lefolyású, ritkábban halálos betegség. Egy másik súlyos fertőző betegség, amelynek fellépése többnyire szintén ehhez az évszakhoz van kötve, a hastífusz. Kórokozója a Koch és Eberth által felfedezett tifuszbacillus. Ez is leginkább a beteg ürülékével kerül a külvilágba s leggyakoribb útja az ivóvízen keresztül vezet az egészségesekhez. Ezenkivül azonban a beteggel és környezetével való közvetlen érintkezés is veszélyes, amennyiben ruhája, fehérneműje, az általa használt tárgyak és evőeszközök szintén terjesztői lehetnek a betegségnek. A baeillusok a szájon keresztül jutnak be a szervezetbe, hol a vékonybél nyirokedényeiben telepedne!, meg s innen jutnak azután a véráram utján az egye- szervekhez és az egész szervezetbe. Hosszú, súlyos betegségét okoznak, amit a gyakran fellépő visszaesések és komplikációk még súlyosbítanak. Halálozási arányszám a régebbi 20—25%-ról az utóbbi időkben 10%-n; szállott alá. Nyári és őszi hónapokban szokott fellépni egy saját ságos fertőző betegség, amely legfőképpen a máj sejt jeit támadja meg. Ennek következtében erős sárgaság lép fel, más általános tünetek között s minthogy bebizonyosodott, hogy e betegséget is egy mikroorganizmus, nevezetesen egy spirocbaeta okozza, ezért fertőző sárgaságnak, vagy első felfedezője után Weil-féle betegségnek nevezik. Előszeretettel jelentkezik olyan helyeken, ahol többen élnek együtt, mint kaszárnyákban, iskolákban stb. Gyermekeknél egyik legveszedelmesebb nyárvégi fertőző betegség az u. n. gyermekhüdés, ami a szűri« gerincvelő gyulladásában és az ezt követő bénulásokban mutatkozik. Sokáig teljesen ismeretlen volt e betegség le-. nyege, mig a legutóbbi időkben sikerült úgy lényegére, mint kórokozójára világosságot deríteni. A fertőzés az orr és száj nyálkahártyáján keresztül történik és ugyancsak az orr és száj váladékával terjed át betegről egészségesekre, sőt egészségesek is terjeszthetik, anélkül, hogy maguk megbetegednének. Általános rosszulléttel, hányással, hasmenéssel, fejfájással és magas lázizal kezdődik a betegség, majd agyhártyagyulladásra emlékeztető Szeptemberi gond! El kell látnia a gyerekeket könyvekkel, iskolaszerekkel. Kevés költséggel okosan, praktikusan betétkönyvre vásárol Lepagenál, Kvár. Kérjen ingyen betétkönyvet, könyvjegyzéket! tünetek jelentkeznek. Pár napi, esetleg heti fennállás után a- heveny tünetek visszafejlődnek s csak a karoknak, vagy lábaknak,, vagy mindkettőnek bénulása marad vissza, majd ez is redukálódik s rendesen csak egy végtagon, vagy annak egy izomcsoportjában marad meg. Ez a . maradandó bénulás okozza azután a későbbi sorvadást és végtagmegrövidüléseket. Súlyosabb és életveszélyes formát ölthet a betegség, ha a folyamat nem marad meg a gerincvelőben, hanem feljebb halad és átterjed a nyúlt agyvelőre, amikor is a légzőközpont bénulása folytán halálos lehet. Ezek volnának a szorosabban vett nyárvégi betegségek s nagyobb kiterjedés és súlyosabb lefolyás esetén hosszabb járványok alakjában léphetnek fel és elég nagy halálozási arányszámot is érhetnek el. Mint láttuk, egyik legfontosabb tényező a betegségek terjesztésében az ivóvíz, valamint a táplálékok. A járvány elterjedése tehát legkönnyebben akadályozható meg ezek figyelembevétele mellett a beteg elkülönítése, tisztántartása és gondos ápolása, vagyis az általános higiéniai szabályok pontos betartása által. Dr. Borsai. Imre. ORVOSI ÜZENETEK. Ebben a rovatban orvosi munkatársunk készséggel válaszol az orvosi szakmába vágó kérdésekre olvasóinknak. Csak azt kérjük, hogy a választ kérő leveleket „Orvosi tanácsadó“ alcímmel szíveskedjenek ellátni. A pénzügyminisztérium hivatalosan 'jelenti'. Kiküldött közegei megállapították, hogy az utóbbi időben a bankok eilen intézett RUN csak azért volt, mert a közönség felcsigázott reményekkel várta a. Kolozsváron levő RJGO LAtíOKi-féle posztó- lerakat őszi divatujdonságainak megérkezését. Az újdonságok: megér kéz tele és a közönség meggyözöave arról, hogy ottan csekély összegért a legi óbb és leg= divatosabb anyagokat is megvásárolhatja, — megnyugodott és a további betétkivonások meg szv n tek A RIGÓ cég bármily Runt kibír, mert a legnagyobb keresletre is felkészült. Gauz-Danubius. Mondhatom, megdobbant a szivem ettől a nemvárt találkozástól Afrika földjén. Csak később tudtam meg, bogy pár év óta bevonult ide is hóditó utján a magyar mezőgazdasági ipar és ma már nemcsak itt, de Délfran- ciaországban is magyar gépek zenéje veri fel a búzamezők csendjét. Úgy hallom, Afrika több nagy városában állandó lerakat van már a magyar gépekből. Délelőtt 9 óra van, mire megérkezem. A nap már élesen tűz alá és a hőmérő gyorsan kezd emelkedni 25 fokról, hogy nemsokára elérje a déli maximumát, a 40—42 fokot árnyékban. Sidi Bel Abbes alig 35 ezer lakosú város, de jelentős központ nemcsak az idegen légió miatt, hanem egyre növekvő transitó forgalmáért is. A kis város a légiónak köszönheti születését. A franciák 1843-ban építettek itt egy erős kis várat, hogy innen előrehaladva, könnyebb legyen majd az egész tartományt meghóditani. A ma csendes vidéki város sok véres eseményre emlékezik. Ilyen volt Abd el Kader cselje is, akt pár száz arabot csempészett zarándokként a várba, hogy aztán egy védtelen pillanatban azok leöljék az őrséget és hatalmukba kerítsék a várat. A terv azonban nem sikerült és a franciák bosszúból kíméletlen vérengzést rendeztek. Tavaly ünnepelte a légió százéves fennállását. Innen indultak ki Délalgir és Marokkó meghódítására a légió csapatai, hogy életüket és vérüket a francia imperializmus oltárán áldozzák fel. Szidi Bel Abbes szép útjaival, parkjaival, amiket sürü pálmafa sorok tesznek árnyékossá, a kellemes és hangulatos városok közé tartozik. Feltűnő szépek szobrai is, közöttük nem egy a leghíresebb francia szobrászok műhelyéből került ki. Megkérdeztem, hogy hol van a légió kaszárnyája. Útba igazitanak. Pár perc és az árnyas fák során megérkezem az óriási sárga épületek elé. A térparancsnokhoz megyek engedélyért, mert a légiót nem igen szeretik idegeneknek megmutatni. De a parancsnok, aki fiumei olasz és szereti a magyarokat, rögtön megadta az engedélyt. Felkeresem az ottani magyarokat. Kalauzom egy jobb napokat látott magas, szőke férfi volt, akit egy szomorú családi tragédia kergetett el ide uj életet kezdeni. Ö a kórházban van, sorsával megelégedett, mert nemrégiben megkapta a sergeantí rangot. Bevisz a szobájába. Körülnézek. A falakon arab teritők, a bútorok, szék, disztárgyak, mind arabok. Ha nem volna ez a kis szoba az idegen légióban, talán meg is irigyelhetném. Felnézek a falra. Egy nagy rámában árvalányhajas cserkész néz le rám. — A fiam, mondja vezetőm, 1% éves, nem is tudja, hogy a légióban vagyok. Azt moudják neki, hogy itt Afrikában vagyok állásban. Egyszer talán hazamehetek és ismét karjaimba zárhatom. — Haza, — milyen más csengésű ez a szó ennek a szegény sorsüldözött embernek ajkán, akit mardosó honvágy éget, amint könnyes szemekkel kiejti e szót. Majd elhallgat és én magam elé képzelem ezt az embert, amint abban a végtelen magányosságban, amit az otthonról kiszakitottság jelent, estéu- kint felnéz meghatódottan a képre, mely őrangyalként tekint rá égszínkék szemeivel. Az ajtón kopognak. Egy alcsony, barna altiszt lép be. Magyarul köszön. Bemutatják. Erdélyi fiú. Mikor megtudja, hogy Erdélyből jövök, meghatódva érdeklődik az otthoni hirekről. Már 8 éve szolgál a légióban. Most jött nemrégiben Indokinából. Sorsával ő is megelégedett. Ketten elvisznek a kaszárnya megtekintésére. Az óriási épületben több mint 10.000 katona lakik. Először az altiszti étkezdét mutatják meg. A szakács is magyar és minden délben odakészíti a 14 magyar altiszt asztalára a paprikát. A koszt itt nagyon jó, a legénységé is tűrhető. Majd megnézzük a könyvtárt. A közel 10.000 kötetes könyvtárt bárki használhatja a légionáriusok közül és esténként az olvasóteremben órák hosszat ülhet. A könyvek nyelvek szerint vannak osztályozva. Legtöbb a francia és a német könyv. Van 200 darab magyar könyv is, köztük az „Elsodort falu“ és az „Erdélyi Szép- müves Céh“ kiadványai. Jár egy-két magyar
