Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-06 / 202. szám

r KIT. ÉTI. 202. SZXM.' 9 somsam Tanító ural! figyelmébe! A „Minerva“ kiadásában még a mult iskolai év­ben megjelentek a Kovácsi Pál-féle modern Rajzfüzetek, Földrajzfüzetek és Rajztanitási vezérfonal. A felsorolt munkák teljesen az állami tanterv alapján vannak megszerkesztve. Az egyes osztályok rajzfüzetei az egész évi rajz­anyag feldolgozására szakszerű rajzbeli utasításokat, szöveges magyarázatokat adnak. A földrajzi füzetekben szintén az egész évi tan­anyag vázlatszerü rajzokkal, tiszta és világos útba­igazításokkal van ellátva. E valóban hézagpótló munkák szükségességét bi­zonyítja az első évben tapasztalt nagy érdeklődés, kereslet, valamint a tanítói szaktekintélyek elismerő nyilatkozata. Minden tanító meggyőződhetik arról, hogy a fü­zetek bevezetésével a rajz és földrajz tanítás a lehető legszebb eredménnyel a legkönnyebb módon elérhető. A rajifüzetek ára darabonként S'— lei. A földrajxfUselak ára darabonként 12'— lei. A vezérfonal ára darabonként 16 — lei. A felsorolt munkák az ország bármelyik könyv- kereskedésében, valamint a Minerva könyvkiadó vál­lalatnál, Cluj-Kolozsvár, Str. Reg. Maria (volt Deák Ferenc u.j 1., beszerezhetők. BRISTOL T. SZÁLLODA uj rendszere a közönség tetszését megnyerte. Napi 12'— P.-ért kaphat — a szoba, fek­vésétől függőleg — lakást és elsőrendű teljes ellátást. - Jöjjön, próbálja meg és mindig csak hozzánk fog szállni. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST - DUNAKQRZO. DR. KATONÁMÉ Urlleány otthona Budapest, V. Sas ucca 24. Előkelő családi otthon felnőttebb urileányok számára. — Központi fűtés, meleg viz. Interurban telefon: 288—55 % % % H M Sl Mezőgazdasági Bánit | ésTaMpénztáP Rt. Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 7. Fiókintézetek : Dej-Dés, Beclean-Bethlon, Cehulsilvaniei-Szil ágycseh Jibou-Zsibó, Zálau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- íécztér R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvárí fiókintézete. Sasát tökék: EG.GOD.QQil lei. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. y Engedélyezett devizahely. A marosvásárhelyi kiállítás érdekes látnivalói között A kiállítás a népművészet nagy térfoglalásáról tesz tanúságot A mezőgazdasági termékek iránt csökkent az érdeklődés (A „Keleti Újság" kiküldött tudósítójától.) (Marosvásárhely, szeptember 4.) Az Erdélyi Gazdasági Egyesület és a Marosmegyei Föld- mives Szövetség által rendezett mezőgazdasági és ipari kiállítás újabb tanúság amellett, hogy a magyar gazdák nem veszítették el a mai szo­morú körülmények között sem életkedvüket. Amint Szász István elnök megnyitójában mon­dotta, a kiállításon résztvevő gazdák és iparosok bebizonyították, hogy a reájuk viharzott min­den sorscsapás ellenére is élni akarnak és élni fognak! A kiállítás megnyitásáról már röviden hirt adtunk, megemlékezve arról, hogy azon a közel és távoli vidék közönsége nagyszámban jelent meg. Ki kell emelnünk a jelenvoltak névsorából a következőket: Mezőgazdasági Kamara Szé­kelyudvarhely, Rendek Géza, Sz .Szakáts Zol­tán, Gazdasági Egylet Dicsőszentmárton: Szath- máry Gyula, Dániel Elemér, Hangya Központ: dr. Drexler Béla, dr. Szentiványi Árpád, Gaz­dakör Szárhegy: Paál Vencel, Ferencz Márton, Keresztes István, Gazdasági és Hitelszövetkeze­tek Szövetsége: dr. gr. Bethlen László, dr. Jelen Gyula, Hitelszövetkezet Nyárádszereda: Kosa Mózes, Zsigmpnd István, Hitelszövetkezet Ma­rossárpatak: Böjté István, Kristóf György, Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara: Töl­gyes István, dr. Ferencz József, gr. Teleki Béla, gr. Toldalaghy József, Pantea Stefan alispán, Szakáts Péter, Benkő László kamarai elnök, gr. Toldalaghy Mihály, Román János, mg. kamarai elnök, Treilescu tábornok. Boerescu brigádpa­rancsnok, Costin Maximilian polgármester. A kiállítás rendezőbizottsági munkáját na­gyon megnehezítette az, hogy az iskolai tanév korai kezdete miatt a ref. kollégium helyisé­geiben nem lehetett a kiállítást megrendezni, ahogyan eredetileg tervezve volt. így utolsó percben a vasúti állomás mellett szerzett a ren­dezőbizottság megfelelő helyiséget a kiállítan­dó állatok és tárgyak számára. A kiállítás helye előtt állandóan vidéki fo­gatok és szekerek százai állanak, autók, autó­buszok és teherautók sürögnek-forognak, hogy a forgalmat rendesen le lehessen bonyolítani. Hosszú sorokban vonulnak fel a kiállításra nem­zeti viseletben a székely nők és harisnyás szé­kely gazdák. A radnótfáji székely zenekar szol­gáltatja a kiállítás látogatóinak a zenét. A szé­pen parkírozott bejárattól jobbra-balra és elől foglalnak helyet a hatalmas épületek, amelyek­ben 5 osztályban van elhelyezve a kiállítás anyaga. A kiállítás a következő részekből áll: Ipar, Háziipar, Mezőgazdaság, Vadászat, erdészet, Baromfiak és kisállatok. Az ipari kiállításon általános érdeklődést keltett egy permetező-öntöző berendezés, ame­lyik állandóan permetező csővel árasztja el ma­ga körül a területet. Az ipari kiállításon sok érdekes gazdasági gépet, trágyaszert és védelmi- szert mutattak be a különböző gyárak. Elég szomorú, hogy a gazdák a rossz gazdasági vi­szonyok miatt nem igen tudnak a modern gyár­ipar hasznos eszközei közül vásárolni ! A mezőgazdasági kiállításon inkább a kö­zépbirtokosok vannak képviselve. Nehány ma­rosmegyei gazdakör és szövetkezet azonban szép kiállítás keretében tett tanúbizonyságot arról, hogy tagjai tisztában vannak a modern mezőgazdálkodás nagy jelentőségével. A rossz gazdasági viszonyoknak tulajdonítható, hogy a kisgazdák érdeklődése némileg megcsappant a mezőgazdasági termékek iránt és a falusi gaz­dálkodás súlypontja mindinkább kezd áthelye­ződni a mezőgazdasági termelésről a háziipar és népművészet terére. A kiállításon a nemesí­tett gabonanemüek, pompás gyümölcsök és ta­karmány növények igy is nagy számban kerül­tek bemutatásra. Konopi Kálmán öemesitett búzái általános feltűnést keltettek. A gazda tragédiát jelképe­ző szimbólumot mutatta be Szász József kiál­lítása. Egy kiló búzába egy cigaretta volt be­állítva, egy másik kilóba egy kifli, egy mázsába pedig két bocskor. A kiállítás azt jelképezte, hogy a gazda egy kiló buza árával egy cigaret­tát vagy egy kiflit vásárolhat. A mázsa buza s a két bocskor pedig azt mutatja, hogy a gazda egy mázsa buza árából csak két pár bocskort vásárolhat. Ki kell emelnünk a mezőgazdasági teremből br. Aczél Ede, Bürger Albert kiállításait. A „Chinoin“ Vegyészetigyár és „Mărăsesti“ Mű­trágyagyár kiállított szerei is általános feltű­nést keltettek. Szakáts Zoltán bikafalvi birto­kos nemesitett búzája és kukoricája messzi földön hires. Gr. Teleki Domokos és Lázár Si­mon (Torda) egész kollekcióját mutatták be a nemesitett mezőgazdasági termékeknek. A székely gazdák kiállított termékei közül általános feltűnést keltett Izsák Domokos ben- cédi kisgazda kukoricája. Sok érdeklődő szemlélte a Hitelszövetkezeti Központ és a Hitelszövetkezetek szép képekkel felszerelt kiállítását. Br. Kemény Anna puszta- kamarási gazdaságának kiállításán a gazdák meggyőződhettek arról, hogy a júliusban jég­verés által elpusztult szudáni fü újból kihaj­tott és augusztus végére két méter magas sarju-i hajtást hozott. A baromfi kiállítás területén láthatták aaf érdeklődők, hogy a Vörös Izlandi és Leghorn fajták kétségtelenül előretörtek. E tekintetben példaadó kiállítás volt anyagát és berendezését tekintve, Sándor Béla ajtoni földbirtokos kiál­lítása, aki özv. Bodor Ákosné vezetése mellett modern baromfi farmot mutatott be. Nem hiányzott a kereken hordozható tyukszállás sem, amelyiknek segítségével bő legelőt nyújtó területeket lehet a baromfiakkal hasznosítani. A baromfi és kisállat kiállitás számos látnivalói közül mindannyi megérdemelné a külön meg­emlékezést. Ugylátszik a gazdák fokozatosan kezdenek áttérni a kisállatok intenzív tenyész­tésére, mert igy sokkal jobban tudják értékesí­teni mezőgazdasági termékeiket. A mezőgazdasági termelés forradalmositá- sát különben az bizonyitja legjobban, hogy a kiállítás kétségtelenül legértékesebb és szen­záció erejével ható része a népművészeti és házi­ipari kiállítás volt. Nemcsak a Magyar Kisebb­ségi Nők Központi Titkársága, de a különböző nöszövetségek, gazdakörök és egyesületek való­sággal versenyeztek, hogy vidéküknek népmű­vészeti dolgait lehetőleg tökéletes formában mutassák be a kiállitás keretében. Olyan is volt a népművészeti kiállitás, hogy minden na­gyítás nélkül elmondhatjuk: bármilyen előkelő nemzetközi kiállításon is elvitathatatlan sikert aratott volna. A kalotaszegi és torockói szin- pompás varrottasok mellett méltóan foglaltak helyet a magyarói és udvarhelymegyei stb. gyönyörű kézimunkák. Torockó szépségeit a nőszövetségi központ, Kalotaszeg pompás kiállítását pedig Kónya Gyuláné szakszerű tudása állította szines cso­korba. A népművészeti kiállítással kapcsolatban örvendetesen kell megállapítanunk, hogy a nép­művészet anélkül, hogy eredetiségéből csak va­lamit is veszített volna, kezd hozzáidomulni a magasabb kulturigényekhez és a kif inomult íz­léshez. Technikája, motívumai megmaradtak az ősiek, megjelenési formái azonban a modern íz­lés minden követelményét és igényét százszáza­lékosan kielégítik. Hogy mennyire fontosnak tartják magyarlakta vidéken a népművészetek felkarolását, mutatja az, hogy az udvarhelyme­gyei Mezőgazdasági Kamara egész termeket ki­töltő székely népipari munkát szállított a ki­állításra, Uj, ismeretlen kincsek mutatkoztak be

Next

/
Thumbnails
Contents