Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-24 / 217. szám
T/VXA POŞTALA PLA. • TITA IN NUMERAR Ko. 24256—927. Clvj-Kolozsvár, 1931 szeptember 24 í.iX)i'iALTEö BELFÖLDÖN S ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP i Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4L Telefon : 5-08, 6~Ö4. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON r 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej. egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. XIV. évfolyam 217-ik szám, Brgefoianii: „Ha a fontesés csak átmeneti, semmiféle itatással nem lesz a romániai piacra!" Â pénzügyminiszter sa;tóexpozéJábasi megindokolta« bogy miért maradt stabil a lej és miért van szükség ujj kölcsönre - Az aranyfedezet háromszázalékkal nagyobb mint kellene — Memcsak a valuta stabil, de a kormány is Angol sakhuzás Ahogyan a világnak módjában volt az angol tervszerűséget a világpolitikában megismernie, éppen olyan nyugodtak lehetünk afféléi, hogy Londonban nagyon jól tudják, mit, miért csinálnak. Az a kávéházi konrádkodás — ahogyan ezt a szót örökül hagyták Konrád vezérkari főnök nevéből szerezve, a háborús rémei dözők — amely az első hirt felkapva, gúnyos jelzőket igyekszik illeszteni az angol jegybank s az angol államférfiak nevei mellé, igen nagy meglepődéssel fog csalódni. Az angol kormány hat hónapos terminust adott az aranyvalutát felfüggesztő törvényjavaslat hatályának s az egész angol gazdasági élet vezetői a legnagyobb egyhangúsággal mutatták meg helyeslésüket, a n parlament két házában nem akadt komoly ellenzés. Londonban minden illetékes ember papiroson számította ki, hogy a rendkívüli intézkedésnek mi lesz a következménye hat hónap múlva — Angliában. Snowden az amerikai, de főként franciaországi pincékbe elsüllyesztett arany halmazok ellensúlyozásáról beszólt s egé szén bizonyos, hogy a váratlan intézkedésekkel azt a tervet akarják keresztezni, amit Párizsban a pincék mélyére gyűjtött aranyhoz fűztek. Valamikor a florendeknek volt egy ötletük: aranypénzt kezdettek veretni, az arapy forin tosokat. amik kapóssá lettek a forgalomban s az akkori félvilág adósa lett a kis középitáliai államnak, amely diktálni kezdette a nagypolitikát. A franciák most ugyanezt akarták megcsinálni — nagyban. A balkánszéli kávéházak kiskonrádjai is nagyon régen tudták ezt. hogy ne nézték volna ferde tekintetekkel már régóta ; britt. birodalom gazdasági presztízsének hiya íásos őrei. Akik már régóta kezdették nemcsak elismerni, hanem messzire hallhatóan ki nyilatkoztatni, hogy a háború olyan gazdasági furcsasággal fejeződött be, amit nem lehet sok ideig erőszakolni. A franciák nem akartak hal lani semmi olyan gazdasági egyezményről, ami be mégis kénytelenek voltak belemenni, mer* magával vitte — többek között — az az angol magatartás, amit kénytelen volt követni a sa ját gazdasági érdekei miatt. Az arany segítségével függetlenítette magát Párizs és tervsze rüen fölélje emelkedett az európai helyzetnek, amiben túlságos fölényességgel kezdette meg a diktálást. El sem lehetne hinni, hogy az angol gazdasági organizációnak az irányitói, annak az organizációnak, amely mindig a legegészsé gesebb- legésszerűbb volt, ne számoltak volna a font árfolyamának további esésével. Tudták hogy a valutafelfüggesztés egyik napról a másikra nem fogja megállítani az eső folyama tót. de nem is ez volt a céljuk, hanem az a ha tás, amit elérnek majd Amerikában és főkép pen Párizsban. Az a kalmár szándék, ami a világ aranykészletének nagy részét azért sze rezte meg, mert az aranyhalmok tetején uralkodni akart, nagyon belenyúlt a britt nagyba talmi tekintélybe. Nemcsak a nagyhatalmi tekintélybe, hanem a legbelsőbb gazdasági számításaiba is: Az angol tervszerűség non szokott olyan ötletszerűségekkel dolgozni amelyekkel rizikós vabankot játszana Az is bizonyos, hogy az angol közéletben nincsenek azok a heves ellentétek a pártok és csoportosulások között, araik egyebütt lehetetlen :e teszik a harmónia kialakulását. Az ál a'ános angol gazdasági érdek előtt általános a meghajlás. Angliában ma már valószínűleg nem akadna senki, aki még egyszer aláírná a Versailles! békeszerződést. mert. most már a saját, bőrükön, a saját fontjukon hajtja végre a gazdasági törvényszerűség azokat a súlyos feltételeket, ami két akkor a szövetségi kötelék diadalának do (Bukarest, szeptember 22.) A román belpolitika egész figyelme a pénzügyi helyzet felé fordult a londoni hirek hatása aiatt. Argetoianu pénzügyminiszter meg akarta akadályozni az esetleges rémhírek elindulását s maga sietett tájékoztatót adni a közönség számára. A font- zuhanás következményeiről mondott felvilágo Vitása után megerősítette azt a hirt, hogy Jto mánia külföldi köiesi' ' keres. A miniszter a nyilvánossághoz. Argetoianu pénzügyminiszter kedden magához kérette a bukaresti és Bukarestben tartózkodó újságírókat és nagy expozét mondott az angliai eseményekről, annak a romániai piacra várható hatásaitól, az ország általános pénzügyi helyzetéről és végű* még a kormány helyzetéről is nyilatkozott. Mint pénzügy miniszter és mint u :! ügy miniszter akart nyilatkozatokat tenni — mondotta Belügyminiszteri minőségében különben arra akarja kérni a sajtót, hogy támogassa a közönség helyes in fórra áfása mitnkájában. A hatás Romániában. A londoni események nem végzetesen súlyosak — mondotta, — mindenesetre azonban komolyak. A lejt annakidején 813 as árfolyamon stabilizálták az angol fonthoz vaió viszonyában, ami tekintettel arra, hogy a lej 800 és 817 között ingadozott, előrelátással megállapított kurzus volt. Szerinte a stabilizációt észszerűen csinálta a Maniu-kormány. Véleménye szerint Anglia jelenleg elvesztette ipari hege mániáját a német verseny, Franciaország. Bel gium és Amerika ipari előretörése következtében. Éppen igy elveszett a világk neskechdcii hegemóniája is s azonkívül a külföld a Kredit anstalt összeomlása után megindult folyamat ban kétszázmillió angol fontot vont ki az argó! piacról. Nem szabad elfelejteni, hogy Anglia még mindig a világ elearingháza és igy az ottani eseményék a világgazdaság egész rendszerében érezhetők lehetnek és leszutk. Az angol költségvetés már évek óta deficittel dolgozik aminthogy deficites Németország, Amerika. Hollandia budgetje is és egyedül Franciaország az, amelynek költségvetése aktiv, külkereskedelmi mérlege azonban ennek az államnak i. passzív. Az adott pillanatban meg kell vizsgálni, hogy milyen hatással lehet, az angol ‘•'helyzet ;• k ii rp un tál ásak é ppen aláírtak. Az angol korúi ány fér fiák elmulasztották akkor a franci; étvágy ellen szót emelni, pedig akadtak angol gazdasági szaktekintélyek, akik tiltakoztak. Annak a békeszerződésnek a következménye az a nyomorúság, ami a világra rászakadt. Most. nehéz napokban, veszi fel a harcot Párizszsal. Nemzeti Bankra, — mondotta — a romániai magángazdaságra és az állam életére. Ha az angol font esése csak átmeneti, akkor az a romániai piacra semmi kihatással nem lesz, ha azonban a font katasztrófa felé rohan, akkor számolni kell azokkal a következményekkel, amelyek kikerülhetetlenek, amelyeket azonban előre kiszámítani nem lehet, ö a maga részéről optimista és az a véleménye, hogy világakció fog megindulni aa-uugol font megmentése és az angol pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében. Veszteség 120 millió. A Banca Nationalat közvetlenül nem befolyásolja a font esése, ha azonban a fontesés tovább tart. úgy a következményeket a Nemzeti Bank is viselni fogja. A bank eddig csak százhuszmillió lejt veszített, ami - tekintettel a huszmilliárdos bankjegyforgalomra — teljesen elenyésző. A lej szilárd, a stabilizáció biztos, amit ig utol az, hogy Zürichben a lej szilárdan tartotta magát. Ez a körülmény azzal magyarázható, hogy a stabilizációs törvény értelmében 35 százalékos fdezetre van szükség a lej számára, mig a tényleges fedezet 38 százalékos. A három százalék plusz már luxus, ami azonban az adott körülmények között célravezetőnek bizonyul. Akiknek angol fontjuk volt. A másik kérdés a helyzetnek a román magán- gazdaságra várható befolyása. Sokan, akik nem bíztak a lej stabilitásában és az ország gazdasági erejében, külföldi valutákba, különösen angol fontba fektették a pénzüket. Ezek, látva a font esését, a hétfői napon nagy tömegben dobták piacra a fontot, amit azonban senki sem vásárolt. Érdekes, hogy a Bukarestben tartózkodó albán delegáció szintén fontban akarta a számláját kifizetni és a pénzt senki sem fogadta el tőlük, úgy, hogy végül is a pénzügyminisztérium segítette ki őket szorult helyzetükből. — Mert tudják uraim — mondotta Argetoianu. — hogy az utolsó pillanatban mindenki a pénzügyminiszterhez siet. Mert ez a riadalom voltaképpen duellum a két metropolis között. A végét nem látjuk még, de nem valószinii, hogy a végeredményben Párizs fog győzni. Valami jön. ami a párizsi pincékben felhalmozott aranyhoz fűzött reményeket szétrombolja. Londonban most tudják, hogy mit csináltak. (Folytatás a második oldalon.)
