Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-24 / 217. szám
’XIV. ÉVF. 217. SZJtt. (Tudósítás eleje az első oldalon) 25 millió a napi törlesztés. Az államkötvények 1931 évi kuponjának kifizetésére már teljesen készen áll a fedezet és teljesen alaptalanok azok a — főként külföldön elterjedt hirek, — amelyek szerint Románia nem tudja, vagy nem akarja ezeket a szelvényeket beváltani. A napi bevételekből az állam erre a célra minden nap huszonötmillió lejt fizet be a Nemzeti Bankhoz. Kétségtelen, hogy a román értékpapírok Londonban estek, aminek az a magyarázata, hogy angol kézben sok román értékpapír van és igy nagyobb volt a kinálat. A bukaresti tőzsdén is nagy tételekben ajánlottak eladásra állampapírokat és hogy a spekulációt megakadályozzák, azért a pénzügyminisztérium a tőzsdetanáccsal egyetértve elrendelte a határidős üzletek megszüntetését. Nyilatkozott Argetoianu a kormány pénzügyi terveiről. Az uj költségvetés huszonöt- milliárd lej lesz. — Vagy megcsinálom a huszonötmilliárdos költségvetést, vagy pedig lemondok a pénzügyminiszterségről — hangoztatta. Uj kölcsönt keresnek. Az állam havi bevételei normális hónapokban két és félmilliárdot tesznek ki. Az uj költségvetéssel uj éra kezdődik, a reális számítások érája, amely biztosítja az állami háztartás enyensulyát. Az a terve, hogy bizonyos állami vagyonok értékesítésével egy újabb és utolsó kölcsönt vesz föl a külföldön. A tekintetbe jövő állami vagyonokat hét mil- liárdra értékeli és erre a garanciára könnyeu fölvehető szerinte egy két-hároüi milliárdos kölcsön. Ebből a kölcsönből kétmilliárd összegből alapot létesítenek az állam belföldi tartozásainak fizetésére, egymilliárdot pedig olyan célra tartalékolnak, amit most még nem árulhat el, rövidesen azonban nyilvánosságra hoz. Intézkedéseivel úgy az ipar, mint a kereskedelem és a mezőgazdaság helyzetén akart segiteni. Az ipari kötvények kibocsátásával, — melyek egy részét már jegyzik — azt hiszi, hogy az ipar helyzete fog enyhülni. Érdekes kijelentést tett a mezőgazdasági hitelekről. Nem az adósoknak van szüksége szanálásra, mert hiszen ez már megtörténik akkor, mikor az adós nem fizet, hanem szanálni kell azokat, akik a mezőgazda- sági hiteleket nyújtották. Konvertálni kell a mezőgazdasági adósságokat, állami garancia és mérsékelt kamatláb mellett. A maga részéről minden kritikát szívesen fogad. — Nem vagyog sem makacs, sem bolond. Ha az Isten eiszólitja. Beszélt a rossz hirek terjesztőiről s végül a liberális párt felé adresszálta szavait a megkritizált szeszmonopólium javaslattal kapcsolatban, hangoztatta, hogy ez csak egy előtanulmány, amit ezután kell megvizsgálni. > — A kormány helyzete szilárd — fejezte be az expozét. Még hosszú kiéig leszünk kormányon cs csak abban az esetben távozunk és távozom, ha a jó Isten korábban magához szólít, mielőtt befejeznénk azt a nagy munkát, amelyet magunkra vállaltunk. Az Epoca Argetoianu kijelentéseivel kap csolatban megjegyzi, a pénzügyminiszter hang súlyozta a sajtó képviselői előtt, hogy vagy meg tudja csinálni a 25 milliárdos költségvetést, vagy távozik helyéről. Kommünikét adott ki a jegybank is. Argetoianu a sajtófogadás után a Banca Nationalához ment, amelynek vezetőivel fontos tanácskozást folytatott, amely a késő déli órákig tartott. Tanácskozás után a Banca Naţionala kommünikét tett közzé, amely a következőket tartalmazza: A közvélemény teljes felvilágosítása végett, amelyet az angol font esése bizonyos aggodalommal töltött el, a Banca Naţionala a következőket kívánja leszögezni: 1. A Banca Naţionala tiszta aranyfedezete a jelen időpontban 31.66%, a törvényben előirt 25% aranyfedezet helyett, tehát annál jelentékenyen magasabb. 2 Az arany és arany deviza fedezet jóval felül van 35%-on, amely a törvényes fedezeti arany és ebbe nincs beleszámítva az angol font-készlet sem, amellyel a Banca Naţionala rendelkezik, úgyhogy a tényleges fedezet még nagyobb. A Banca Naţionala helyzete tehát teljesen szilárd és rendíthetetlen és azt semmiféle külföldi pénzegység értékhullámzása nem befolyásolhatja. A Banca Nationala-nál ma délután újabb megbeszélést tartanak ebben a tárgyban. A bukaresti tőzsde. Az Adeverul megállapítja, hogy az ország nyugodtan fogadta az angol eseményeket. A devizapiacon nem volt forgalom, mert a külföldi tőzsdék legtöbbjén beszüntették a jegyzést. Az értékpapírtőzsdén az árak ismét csökkentek. A tőzsdetanács ma este ülést tart és foglalkozni fog a papírok további esésének megakadályozásához szükséges intézkedésekkel. A gazdasági krízis felborította még a szovjet ötéves tervét Moszkvában számolnak a csőddel és visszavonulóban vannak már — Az áruéhség és a rossz táplálkozás következményei feltartóztathatlanok IS •J PUDER Sbuées lesfi G/aifun és Cher shrrioui ÁLTÁL 1LLATOÍ1TVA eglepeées' hiten egyes nagy yboz pjuaer torzaJ- - iaz. egy üveg - . panfúmM ! (Bécs, szeptember 22.) A Nene Freie Presse egyik utóbbi számában érdekes cikk jelnt meg a lap moszkvai levelezőjének tollából az orosz ötéves terv eredményeiről, „A bolsevizmus stratégiai visszavonulása“ címmel. A cikk szerint az ötéves terv először négyévesre, majd pedig háromévesre zhugorodott össze és ezí a harmadik év most jár le. Moszkvában számolnak azzal, hogy ez. a harmadik év az utolsó volt. A gazdasági világkrizis alakulása és a belső orosz viszonyok fejlődése a szovjetet a szociális és társadalmi erők átcsoportosítására kényszeríti. Az ötéves terv nem hozta meg a várt eredményeket és még az is nagyon kétséges, hogy azok az eredmények, amelyekről a szovjet-statisztika hirt. ad, igazak-e! Ezek a statisztikák valóságos hadijelentések a gazdasági hadszíntérről s mint. ilyenek, stratégiai és politikai célokat követnek. Általánosságban azonban az ötéves terv eredménye az, hogy számos hatalmas uj ipari termelő helyet alkottak ezalatt az idő alatt, amelyeknek nagyon sokféle hibája van és a parasztságból nevelt munkások is csak hosszú idő alatt lesznek igazi ipari munká-, sokká. A mezőgazdaság uagyrészét uj társadalmi és gazdasági fejlődési irányba kényszeritették, a kollektiv gazdaságokba. A gazdasági harcok ideje alatt a polgári és kispolgári elemek utolsó maradékát is sikerült elenyésztetni és igy szociális téren rendkívül leegyszerűsítették a szovjet állam struktúráját. A mai orosz paraszt egészen más, mint az előbbi volt, amely külön gazdaságokban élt. A konzervatív kézmii vés osztályt szétszórták és a parasztságnak a kollektivizálásba belnyugodni nem akaró részét ázsiai talajra koncentrálták, ahol hosszú időre politikailag veszélytelen. A cikkíró megállapítja, hogy a gazdasági terv eddigi tartama alatt rettenetes sok értmr ment tönkre. Megsemmisítették a kispolgárságot s vele együtt a kézműipart és a háziipart, amely a háború előtt az ipari fogyasztási áruk ötven százalékát tejelte. Az ipari fogyasztás 25 százalékát azelőtr behozatallal fedezték, az eltelt három év alatt ez az import is kikapcsol tatott és így az erőszakosan fokozott termelési- tempó ellenére is óriási áruhiány, valóságos áruéhség van Oroszországban. Az értékek pusztítását különösen elősegítette az, hogy a bolsevizmus igazi aktiv elemei éppen a legradikálisabbak, a legrombolóbbak, amelyek pusztító munkáját még a felülről jövő intézkedéseknek sem nagyon sikerült fékezni. A falu kollektivizálásával és a kispolgárság megsemmisítésével eltűntek azok a társadalmi rétegek, amelyeknek bőrén azelőtt a szovjet állam a maga tőkéit gyűjtötte és igy arra volt szükség, hogy a szovjet-állam nemességét, a ploretáriátust vonják be a közvetlen áldozatokba. Mindehhez hozzá kell venni az állandóan hanyatló munkaenergiákat, a szétzüllő munka- fegyelmet és az egyre sülyedö produktivitást. Ezek a jelenségek nemcsak a munkáshiánynak a következményei, — a megfegyelmezett munkás ugyanis rögtön más helyet keres és kap magának, — hanem az egyre inkább rosszabbodó táplálkozásnak, a már majdnem lehetetlen életviszonyoknak és a tulhabzó radikálizmusnak, amely mindent valami hallatlan, teljesen uj módon akar alakítani. Mindent a legteljesebb mértékben egyenlővé akarnak tenni, a bért, az ellátást, a szellemi nivót. Közben elromlott a szovjet állam pénzügyi alapja, infláció következett és a javak forgalma teljesen dezorganizálódott. Most a szovjet állam visszavonulót fuj és pedig nem azért, miiüha az indusztriálizálási program mondott volnii teljesen csődöt, hanem azért, mert meghiúsult a gazdasági szocializálás. Az orosz forradalcftn történetében az ötéves terv volt a második roham arra, hogy Oroszországot teljesen szocialisztikus államszervezetté alakítsák át. Az első ilyen roham még a háború alatti kommunizmus idejében indult meg és akkor is visszavonulással végződött az úgynevezett „uj gazdasági politikával“, amikor bizonyos engedményeket tettek a parasztságnak. Most sem kell úgy gondolni, mintha ez a politikai és gazdasági visszavonulás akár a szovjet megtérését, akár a céljaikról való lemondást jelentené. Csak az a kísérlet hiúsult meg, hogy a gazdaságot szocialisztikus értelemben alakítsák át, a nehézségek azonban jelenleg már sokkal nagyobbak, mert most nem tehetik azt meg, mint 1921-ben, hogy egyszerűen visszavonuljanak a magángazdaság még meglevő omladékai közé. Ma nincs több erre való emberanyag és nineseJ nek eldugott tőkék és’hiányzik teljesen azok nak a köröknek a bizalma, akikből egy magán- gazdaságot lehetne feléleszteni. Egy uj néppolitikához most a polgárság politikai garanciákat követel magának.
