Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-19 / 213. szám
KBMXfnWSBOSk XIV. ÉVF. 213. SZÁM. % Boila decentralizál, de a nemzeti állam jelszava alatt Tartományok, tartományi kormányok a sokat támadott tervezetben, amely azonban átvette a liberálisok alaptételét Ajk állampolgár a román nemzet tag*ja (Kolozsvár, szeptember 17.) A Boila Romulus dr. alkotmányjogi munkája kétségtelenül a legalaposabb érdekessége a belpolitika mostani időszakának. Már csak azért is, mert Bukarestben nagy hullámokat kavart fel. Érdekesek a részleteknek az elképzelései s amilyen támadások Bukarestben érik, azok egy jó része azért lát ebben veszedelmet, mert veszedelem felfedezésére van szükség a mostani erőviszonyok közötti taktikának. Jó megismerni ezt a könyvet, nemcsak az érdekességei miatt, hanem azért is, mert ebbe is bele van rejtve a kisebbségi boldogulásnak a legnagyobb akadálya. A liberálisok alkotmánytörvénye indult ki abból, hogy nem ismert el más állampolgárt, csak a román nemzethez tartozót. Boila is abból indul ki, hogy a jog és hatalom forrása nem az állampolgárok összessége, hanem a román nemzet. Hol van akkor a mi politikai jogunk! Különben ezt a nemzeti államjelleget alkalmazza a tartományokban összesített államra, olyan értelmezésben a nemzeti államot, amelyen már túltette magát az uj kormány bemutatkozása alkalmával elmondott trónbeszéd is. szempontból megyékre, a megyék községekre oszlanak. Több megyéből közigazgatási jellegű nagyobb egységek alakulhatnak, amelyek szer vezetét mindegyik tartomány külön határozza meg. A hatáskör a kormányzásban. A központi kormányzás és törvényhozás hatáskörébe tartoznak a külügyek, hadsereg, vasút, posta, táviró és telefon, a tengeri, folyami és légiközlekedési ügyek, a bankjegyforgalom, a vámpolitika, az államkölesönök és az állambiztonsági ügyek s természetsen a külügy. Az egy tartomány területén levő hadsereg az illető tartomány mindenkori politikai vezetőségének rendelkezésére áll, a rend és a biztonság fenntartása idejében. A többi ügyek adminisztrációja a tartományi decentralizált szervek munkája s ezeket a szerveket a tartományi kormány főnökének ellenjegyzésével nevezik ki. A központi törvényhozás hozza meg az alapelveket kimondó törvényeket a következő ügyekben: állampol gárság, anyakönyvi okmányok, név, költözködés és kivándorlás, az egyetemekre és az állami hivatalokba való felvétel feltételei, szabadalmak, mértékek, hitelesítések, művészeti és irodalmi tulajdonjog* adózási rendszer, monopólium, büntetőjog és büntetőeljárás, továbbá a polgári és kereskedelmi, váltó és tengerészeti jog és eljárás, viszont ezeknek az ügyeknek az adminisztrálása kizárólag a tartományok hatáskörébe esik. Az összes .többi ügyek a tartományi törvényhozás és adminisztráció hatáskörébe tartoznak. A tartományi szervek hajtják be az állami bevételeket a maguk területén és a jövedelemből meghatározott hányadot, vagy előre megállapított százalékot fizetnek be a központi állampénztárba. A tartományoknak .ezenkívül joga van saját bevételek kivetésére és behajtására is. A tervezet egyetlen központi Semmitőszéket és egyetlen legfőbb közigazgatási bíróságot ismer el, amelyeket az egyes területek képviselőiből arányosan állítanak össze. Az egyházak egyenlőjoguaknak deklaráltainak és szervezetük alapja az autonómia elve. A román állampolgárok etoika, nyelvi, vagy vallási különbség nélkül élvezik az alkotmányban és a törvényekben megállapított jogokat és szabadságokat. A román nyelv az állam hivatalos nyelve. Az alkotmányt, sem részben, sem teljességében nem lehet felfüggestzeni, az állam veszélye esetén az általános, vagy részleges hadiállapotot törvény utján lehet bevezetni. Az uralkodóról szóló további szakaszokból megemlítjük azt az intézkedést, amely szerint az uj király megkoronázása trónralépése után legaiább egy éven belül megtörténik Gyulafehérváron és bevezeti a koronázásnál a felkenés szertartását. Államtanács és központi kormány A Boila Romulus tervezete végigviszi ezt a szupremáciás szándékot a decentralizált szerveken. A tartománygyiilésnél, a tartományok ki- kerekitésénél gondoskodik arról, hogy a kisebbségek elenyésző minoritásban ne, érhessék el a létszámuknak megfelelő képviseletnek még je lentős hányadát se. Tartománygyiilés, ameiy nek csak felét választják kerületenként, másik felét a tartomány egész területéről összegezett szavazatok többsége alapján. S igy enyészik el felfelé a kisebbségek képviselete, úgy, hogy a központi államtanácsba semmi sem jut belőle. A részletekben a következő szerveket kép zeli el: Az államegység, Az első szakaszokban leszögezi, hogy Ro- mania egyetlen oszthatatlan államot képez és a hozzáfűzött kommentár hangoztatja, hogy ez a kifejezés az állam összes konstitutív elemeire vonatkozik és igy kizárja a területnek több adamra való osztását, egyetlen állampolgársá- got kreál és noha az államügyek a decentralizáció rendszerében oldatnak meg, az államszervezet egységének meg van a maga kifejezése a nemzeti képviseletben, az uralkodóban és az államtanácsban. A második szakasz szerint területek elidegenítése, az állam határainak kiigazítása, vagy megváltoztatása csupán az alkotmányozó gyűlés határozata alapiján lehetséges. A harmadik szakasz megállapítja, hogy minden hatalomnak és minden jognak az államalkotó román nemzet a forrása. A negyedik szakasz az államformát mint alkotmányos királyságot jelöli meg. Az ötödik szögezi le, hogy az állam szervezete a decentralizáció elvén alapszik és a többi az alkotmányban lefekteti elveken és szabályokon. A következő szakaszok felsorolják az állam szerveit, amelyek központi és tartományi szer vek. Központi szervek: az uralkodó, az államtanács és a központi kormány. Tartományi szervek: a tartománygyiilés s a tartományi kormány és az államtanács és a tartományi kormányok alkotják a nemzeti képviseletet. Három tartomány. Három tartományt képzel el: Munteniat, amelyhez tartoznak Dobrudzsa, a Duna-Delta és a kigyószigetek is. Moldovát, amelyhez csatolná Besszarábiát és Bukovinát, végül Erdélyt a Bánsággal, a Kőrös vidékkel, Szatmárral és Máramarossal. A tartományok közigazgatási Az uralkodó után a központi irányítás legfőbb szerve az államtanács, amely a tartományi diéták részéről választott hatvan, az uralkodóháznál kinevezett tíz tagból és az uralko- dóesalád nagykorú férfitagjaiból áll. Muntenia 22, Moldva húsz és Erdély tizennyolc tagot küld az államtanácsba. Ezt a szervet konzultatív jelleggel a törvények megalkotásánál és harmóniábahozásánál támogatja a törvényhozó tanács, amelynek szava van a végrehajtási utasítások összeállításánál is. A törvényhozó tanács megkérdezése kötelező az összes törvényjavaslatoknál, kivéve a költségvetési hitelekre vonatkozókat. A tartománygyülések listás szavazás utján küldik be a tagokat az államtanácsba. Egy lista csak akkor bir jelentőséggel, ha a szavazatoknak legalább tíz százalékát gyűjti össze maga mögé. Az államtanács tagjainak mandátuma négy év. Ha valamelyik tag a kormánytól fizetéses állásba való kinevezést kap, vagy pedig valamely magántársaság tagja lesz, akkor elveszti mandátumához való jogát. Az államtanács egyetlen tagját sem lehet üldözni azokért a véleményekért, amelyeIskolás IlÉpÉIÍ pyorsan és pontosan jutányos árban készítek■ Patefon lemez tartó albumokat raktáron tartok olcsó árban. Bál fiőn§vkőfészef, Deák Ferenc ucca 18 szám. 2 két mandátuma gyakorlása közben hangoztatott. Az államtanács elnöke a király, aki az elnökléssel a tanács bármelyik tagját megbízhatja. Évente két rendes, két hónapon át tartó Ülésszakot tart, február 1-étől, illetve október 15-étőÍ kezdődőleg. _ _ r A központi kormánynak öt minisztériuma van: a miniszterelnökség, amelynek két szekciója látja el az igazságszolgáltatás és állam- biztonság ügyeit, azután a külügy, pénzügy, közlekedésügy és hadügyminisztériumok. A minisztereket a király nevezi ki az államtanács tagjai közül. A miniszterek szolidárisán felelősek a kormányzás általános elveiért, az uralkodónak az összes miniszterek részéről ellenjegyzett tetteiért és a minisztertanácson elhatározott ügyekért. Mindegyik miniszter külön felelős a maga tárcája részéről tett intézkedésekért. A miniszteri felelősséget alaposan körülírja. A tartományi gyűlés és kormány. A tartománygyülés elé úgy az uralkodó, mint maga a gyűlés terjeszthet be javaslatokat. Mupteniának 220, Moldovának 200 és Erdélynek 180 képviselőt szán s ezeknek ötven százalékát választják titkos proporcionális választójoggal, másik felét kerületi választásokkal. A tartományi ülésnek jogszerinti tagjai a görög keleti, görög katolikus és római katolikus metropoliták és püspökök, tartományonként az izraelita felekezetek egy-egy képviselője az erdélyi diétán a luteránus, református és unitárius egyházak első reprezentáns embere, mig Munteniában a mohamedánok egy képviselője is. Képviselővé választható minden aktiv szavazati jogú huszonöt évet betöltött állampolgár, aki ténylegesen az illető tartomány területén lakik. A tanácskozások nyelve a román. A tartományi kormánynak öt minisztériuma leune: elnökség, a belügvek intézésével együtt, pénzügy és földmivelésügy együtt, ipar, kereskedelem és az utak ügyei ugyancsak egy tárca keretében és azonkívül a kultusz- és közoktatásügyi, illetőleg igazságügy minisztérium. Az állampolgárok jogairól és kötelességeiről szóló részben az anyanyelvről szól, aminek csak a magánéletben való használatát akarja garantálni s a külön tartományi ügyek közé utalja a nyelvhasználat egyéb kérdéseit. A tervezet részletesen foglalkozik az államszervezet minden ágaival még.
