Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1931-09-19 / 213. szám
6 JSQggarasgaafa; ‘XIV. ÉVF. 213. SZÁM. II X! a a a a a a a 0 Akar Ön jó gép selymet dolgozni ??? ihGttter mami gépse! yiiiet fííitÉpvfselBt i0i Eamóniia: EmasiueS Wisher, Bucureştii Eoulevord Marla No. 8. Akkor vegyen p B 0 0 B 0 0 0 Belgrádi Királyi rokonokkal magyar asszony pörli Henriette belga királynő télmilliárdos örökségét dicsekszik a magyar földmives család Tolicsné belgrádi ügyvéddel is képviseltette magát az érdekes örökösödési perben. A belgrádi ügyvéd meg is bízott egy brüsszeli ügyvédet a képviseletükkel, azonban a brüsszeli ügyvéd vissza küldte a megbízást és azt irta a levélben, hogy ö még miniszter szeretne lenni cs nem szívesen avatkozik bele ebbe a rendkívüli bonyolult, örökösödési perbe, mert a jelenlegi belga király hallani sem akar a vagyon kiadásáról. (Belgrad, szeptember 17.) A budapesti sajtó néhány hónappal ezelőtt hirt adott arról, hogy Henriette néhai belga királynő több milliárd belga frankot érő hagyatékáért a pörök lavinája indult meg. Az örökségre nemcsak a belga királyi család szükebb tagjai tartanak igényt hanem még Tapolca környéki magyar kisgazdák is jelentkeztek, akik szintén perrel támadták meg a belga királyt és a testamentum szerint rájuk eső többszáz millió belga frankot érc vagyon kişzolgâltatăsât követelik. A belga királynő vagyonáért pereskedő családoknak egyik sarja, Tolics Gizella Belgrád ban él. Egy újságíró az örökösnőt felkereste lakásán. Tolics Gizella a fantasztikus örökség ügyét rendkívül érdekesen adta elő. A királyokkal pereskedő Tolics Gizella egyszerű nemesg'ulácsi földmives szülők gyermeke, akinek a férje Belgrádban több háznak a kezelője. Egyszerűen, szerényen élnek, egyetlen szórakozásuk a rádió, amely ugylátszik a lakásban egész nap szól és még akkor sem állítják el, amikor látogató érkezik Tolicsné született nemesgulácsi Horváth Gizella lakásába. Ami kor megtudja, hogy mi járatban vagyok, elsárgult, iratokat csomóz ki a fiókjából és abból a következő érdekes tényállást lehet megállapítani: Élt 1761-ben Vasmegyében egy Horváth Já nos nevű dúsgazdag ember, aki egyben Vasvármegye alispánja is volt. Hortváth Jánosnak volt egy Katalin nevű leánya, akit a Dunántúl akkoriban leggazdagabb nemes embere, Enye- di Pál vett feleségül. Enyedi rövid házasság után elhalálozott, és az örökösök hiányában az egész vagyonát a feleségére hagyta. A szép Katalin azonban nem sokáig viselte az özvegyi fá- tyolt és rövidesen Esztcrházy László grófhoz ment feleségül, aki azután az egész vágyóét bekebelezte a saját vagyonába. Az Enyedi-féle vagyon már azokban az időkben is igen nagy értéket jelentett és már az egykorú feljegyzések 20 millió rénes forintra becsülték Enyedi özvegyének a hozományát. A szép Horváth Katalinnak Eszterházy gróffal történt, házasságából egyetlen leánygyermek született, aki szépségben még az édesanyját is felülmúlta. Ez a szép leány egy német Hohenzollernhez ment feleségül. Ebből a házasságból született azután Henriette hercegnő, aki II. Lipót belga királyhoz ment feleségül. Henriette belga királynő 1901-ben balt meg. A belga királyasszonynak igen nagy privát vagyona volt és a végrendeletében rendelkezéseket is tett nagyarányú vagyonának a felosztásáról. Henriette királynő tudta nagyon jól — mondja Tolicsné, — hogy nekik is joguk van a vagyonhoz és ezért a végrendeletben nem is feledkezett meg róluk. A belga udvar azonban már harminc éve huzza- halogatja az örökség kiszolgáltatását. A nemesgulácsi kisgazdák azonban nem hagyták annyiban a dolgot és az idén tavasszal a végére akartak járni az egész örökségi ügynek. Tolics Gizella asszony nővére, Péterffy Franciska elutazott két svájci ügyvéd kíséretében Brüsszelbe és ott a belga udvarral az örökség kiadása ügyében tárgyalásokat folytatott és megtekintette a Brüsszelben levő örökségi vagyontárgyakat. A két svájci ügyvédnek sikerült is a dolgot már annyira rendbehozni, hogy az egész ügy ma már a párizsi belga-magyar döntőbíróság elé került és ebben a kissé fantasztikusan hangzó ügyben már október folyamán döntés is történik. Tplics Gizella asszony; állításának az igazolására több okmányt mutat fel és azt is elmeséli, hogyha az örökséget megkapják, akkor valószínűleg egész Középemópában ő lesz egyik leggazdagabb asszony. Tolicsné nővére a közeli napokban isméi kiutazik Párizsba, mert jelen akar lenni a nagy örökségi ügy tárgyalásán. Tolicsné nővére egy pár levelét olvassa fel, amelyben Póterffy Frau eiska brüsszeli útjáról számol be. A levelekben élénk bőbeszédűséggel azt adta elő az asszony, hogy Brüsszelben az udvari hivatalban a. családot rokonnak ismerték el, bár a rendőrség nem nagyon szívesen látta a rokonok brüsszeli tartózkodását. A vagyont két és félmÜliárd belga frankra becsülik, amely még lehet, hogy sokkal többet fog kitenni, ha a nagyértékii vagyontárgyak értékesítésére kerülne majd a sor. Tolics asszony különben rendkívül érdekes körülmények között került Belgrádba. A háború alatt a férje, Tolics Peíár, aki Szmederevó környékéről származik, hadifogoly volt Magyarországon. Itt ismerkedett össze és innen jöttek vissza Belgrádba egzisztenciát keresni. (Csíkszereda, szeptember 17.) Nem titok, sőt szomorú valóság, hogy a közös gazdálkodásra alakult székely közbirtokosságok anyagi helyzete jelenleg a pusztulásnak olyan megdöbbentő és sivár képét mutatja, amely fölött kétségbe kell esnie minden fajáért igazán aggódó embernek. Nagyobbára ingatlan vagyonuk fölött olyan mértékben gyámkodnak az állam felügyeleti hatóságai, hogy maholnap annyi jövedelmük sem lesz, amelyből adminisztratív kiadásaikat fizetni tudják s emiatt évről-évre költségvetésük ijesztő deficitet mutat, úgyhogy az igazságtalan és jogtalan adók, taxák, bírságok tömegének fizetésére sem találnak már kellő fedezetet, nemhogy érdekelt tagjaiknak, ebben a borzalmas nyomorúságban, valamelyes segítségére tudjanak sietni. Az adókivetéseknél többek között, az a legméltánytalanabb eljárás, ami minden kétségen felül a Közbirtokosságok tervszerű leszegényi- tésére enged következtetni, hogy eltéröleg minden más közintézménnyel, sőt privát vállalatokkal és kereskedelmi egyesülésekkel szemben kifejlődött joggyakorlattól, ahol a személyi és dologi kiadásokat az adóalap megállapításánál levonásba hozzák, a közbirtokosságok adójának megállapításánál sohasem hozzák levonásba az adminisztratív és személyi kiadásokat s igy olyan hatalmas összegű adóalapot kreálnak, amely tulajdonképpen a valóságban nincs is meg.. A mértéktelen adózáson kivül a közbirtokosságok anyagi csődjének másik oka, a teljes rendszertelenség, amely különösen a különböző hatósági intézkedések ferde szellemében nyilatkozik meg és nem nélkülözik a sajnálatos vexa- túrák és zaklatások jellegét sem. Nem ritka, hogy minden hatáskör, illetékesség és törvényes alap nélkül avatkoznak be a különböző hatóságok a közbirtokosságok autonóm ügykörébe anélkül, hogy, igazi feladatukhoz híven A nemesgulácsi Horváthok azonban nagyon ügyes és vállalkozó szellemű emberek lehetnek. Nem hagyták az örökségüket, még az angol királynőnek is Írtak, hogy támogassa őket örökségük elnyerésében. Az angol királynő csupán csak a második levélre válaszolt — mondta Tolicsné — és akkor azt irta. hogy minden erejével azon lesz, hogy a Horváthok hozzájussanak az őket megillető örökséghez. Távozóban Tolicsné még azt iz előadta, hogy Henriette királynő, amikor a 90-es években Magyarországon járt. ellátogatott Tapolca környékére, volt Guláesiban is és ott kísérete tagjaihoz igy szólott: „Ezek között a szegény föld- mivesek között nekem számos rokonom van." A jó Henriette királynő — mondja tovább Tolicsné — nem is feledkezett meg rólunk s reméljük, hogy már nem kell sokáig várnunk arra, hogy örökségünket megkapjuk. Ezzel az akkorddal búcsúzunk Tolicsnétől, aki vissza ül a rádió mellé... A tőzsdekurzusokat hallgatja és számitgatja, hogy hány milliárd dinárt tesz ki egy félmilliárd belga frank. csak a szükséges felügyeletet és ellenőrzést gyakorolnák. Ezek a rendeletek sokszor igen nagy munkával és költséggel készülő rengeteg kimutatást és más statisztikai adatszolgáltatási eljárásokat kívánnak, amelynek minden közbirtokosság legjobb tudása szerint igyekszik megfelelni, de nem egységes, hanem különböző módon, holott egyöntetű eljárással úgy a munkában, mint a költségekben igen nagy megtakarítás volna elérhető. Ezekhez még hozzájárulnak az utóbbi időben nagyon megszaporodott és költséges bűnügyi eljárások végnélküli sorozatai, amelyeket az összes csik.megyei, 52 közbirtokosság ellen vezetnek le, sokszor minden feljelentés nélkül, a falusi székelyek között gyanakvásra és indokolatlan vádaskodásra alkalmas módon, úgyhogy Pál Gábor dr. orsz. képviselő által kezdeményezett akció, amely a hatalmas vagyoni értéket reprezentáló székely közbirtokossági vagyonok megmentéseire irányul, minden elismerést megérdemel. A közbirtokosságok aktuális kérdéseinek megvitatására, már másodizben hívja össze közös értekezletre Pál Gábor dr. a csikmegyei közbirtokosságokat, ezúttal október hó 11-ére a Csíkszeredái közbirtokossági székház közgyűlési termébe, amelyen a közbirtokossági szervezetek kiküldöttei vesznek részt, hogy a birtokosságok exisztálásának lehetőségeit megtárgyalják és határozataikkal kifelé is olyan erőt dokumentáljanak, hogy egységesen tudjon fellépni minden autonómiájukat érintő sérelmes ügyben. Gyerekeit isiién kapnak könyvjegyzéket, órarendet, betétkönyvet, vásárlásnál szép, jó ajándékot Lepage*nAif Cluj-Koiozsvár. A székelységet majdnem összeroppant ja a súlyos adóteher Október ll«re hívta össze 2*ál Gábor dr. a csikmegyei közbirtokosság közös értekezletét
