Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-14 / 209. szám

A feísösófaiviak adományokat nyugtáznak és kérik a segítsége' A leégett Felsősófalva tüzkárosultjainak segélyzö- bizottsága köszönő sorok kíséretében beküldötte eíszá molását azzal, hogy kéri nyilvános nyugtázását a beér kezett adományoknak. Szól ez a nyugtázás a könyörüle­tes szivekhez a következőkben: — Kérünk minden embert, — de különösen kel! kérnünk a magyar társadalmat, — annak minden tag­ját egyenként és összesen, hogy segítsenek azon a 123 leégett családon, amelynek 220 gyermeke hajléktalan, cs mi lesz ezekkel a gyermekekkel, ha beáll a rideg kö­nyörtelen tél. Akinek van fejét hova nyugalomra lehajt­sa, gondoljon azokra akik hajlék nélkül nyomorognak. A kár több mint 16 millió lei és ezideiş: még öt szá­zalékát sem bírtuk összehozni és épen ezert kérünk és ezért fordulunk jószivü magyar testvéreinkhez, — ha bármily kevés van is ma mindnyájunknak, még mindig nagyon gazdagok vagyunk öhozzájuk viszonyítva, — és adjunk, hogy legalább a házhoz juttatásával enyhítsük a kiállott izgalmak miatti fájdalmukat. Pénzbeli adományokat juttattak el a bizottsághoz a következők: Ref. püspökség Kolozsvár 79.934, gróf Majláth G. rk, püspök 1000. Országos Magyar Párt, Kolozsvár 50.000. Magyar Párt Udvarhely 8.300, Ellenzék 35.000, Keleti Újság 10.000 Magyar Nép Kolozsvár 8.C51, Ud- varhelymegyei prefektura 10.000, Iparkamara Marosvá­sárhely 6.990, Magyar Párt Marosvásárhely 4.540, Nő-' szövetség ref. és r. k. Parajd 9775 lej. A következő ref. nőszövetsegek: Dés 7.580, Olasztelck, 120. Silea 400, Kolozsvár 5240, Ózd 300, Karácsonyfalva 157, Geges 270, Berekeresztur 306, Vásárhely 1000, Kisga- lambfalva 300, Udvarhely 1000, Felsősófalva 400, Szováta 500, Ploeşti 500. Madaras 1700, Magyarlápos 1800, Gidófal- va656„ Korodszentmárton 558, Marosujvár 409, Lucailent- falau 625. Kudzsir 500, Ademes 300. Feketefalu 1.200, Hodzsa 460, Bikafalva 500. Telek 567, Piski 1800, Kur­ten: 700, Árkos 500, Alsóilosvaja 100, Jed 1.500, Kosem 684 Zsibó 685, Fekete 200, Berkos 426, Alsóbeczás 1.100, Vásárhely 1.800, Medgyes 55, Mezömadaras 1.474, Bese­nyő 4S0. Culpiyni 1.749, Culpiym 131, Nagybatony 2.26S, Almásmalom 200, Déva 240, Dálya 500, Disznód 565, Otorda 500, Ref. Leányegylct Vásárhely- 1.500, Ref. Leánygimn. Vásárhely 2.800, Bethlen Kata Egylet 1.000, Ref Leányegylet Kolozsvár 500, Ref. Leanyegylet Sze- kelvkeresztur 1.320, Ref. iskola IV. oszt Vásárhely 200, Vasárnapi iskola Siklód 50, Ref. iskola II. oszt. Vasar­belVA~^következő református egyházközségek: Alsórákos 5.3SS, Vízakna 4780, Szederjes 3415. Mainas 3040 Kraszna 2127 Temesvár 1500, Péterlaka 1429, Torba 1-JO, Ton eia-Tomes 1163, Szeben 1000, Segesvár 854, Sanvazn 437, Hagy gala mbf al va 500, Oczfalva 50, Mugeni 3000 Bódo­gba 1000, Nagvsolymos 213, Ballavásar 596, Havadto 140, Nagykend 1000, Abod 229, Alsósófalva 640, Jára 1240, 'Marosujvár 300, Királydarócz 580, Bikafalva 160, Vadas 822. Luseni 155, Bürkös 103, Ciresoaia 1420, Goganvar- alja 420. Kolozskara 559, Székelykocsárd 300, Marcusa- 716, Pesteana 500, Borsa 500, Küküllöalmás 50, Mike- szásza 638, Hasfalau 450, Csomafalva 200, Udvarhely 54Ö. Almásmalom 200, Mezőszentpéter 110. Gyulai Árpád unit. lelkész Korond 100, Rom. kát. plébánia Dicsöszcnt- márton 300, Rom. kát. plébánia Marosujvár 500, ilaüto József ref. lelkész Pelbanuda 100, Jodál Rezső Udvar­hely 187, Sáfrány Lajos ref. lelkész Csombort! 200, Ál­lami iskola II—III. Gyéres 200, Rom. Kath. leányegylet Csíkszereda 200, Református tanítók mezöségi gyűlése Székelykövesd 830, Székely Mlko kollégium Sepsi- szentgyörgy gyűjtése 1200, Szabados József ref. leik. Dálya 200, Ref. íuvószene Felsősófalva 110, Oláh Gyula Laza.reá (Cgik) gyűjtése 6772, Dr. Mester Gábor Vásár­hely 500, Hagedorn János mérnök Telegd 200, Székely Ercóné Sztriana 700, Vöröskereszt fiók Focşani 1000. Vöröskereszt fiók Roman 500, Engli Sándor Vásárhely 200, Derzsi Gabriella Ziiah 50, Szilágyi János ref. lelkész Züah 100 lej. Rz adományok eddigi összege 334.718 lej. A további adományok nyugtázását folytatjuk. ÚTI NAPLÓ Zfcmeen, a TUogreö régi főpárosa Irta: Dr. Jancsó Elemér IV. Tlemcen, a Moghreb egyik régi fővárosa, Al­géria gyöngye pár órára van Sidi Bel Abbestől. A vonat, mely kényelemben, luxusban és sebes­ségben semmivel sem marad az európai vona­tok mögött, 80 kilométeres gyorsasággal röpit a marokkói liatár mellett fekvő bájos kis város­kába. A búzamezők végtelen síkját szöllőültet- vények váltják fel. Itt-ott egy-egy arab falu int felénk a távolból. A pálmafáktól és kaktuszok­tól körülvett apró fehér házak festői látványt nyújtanak. Nemsokára beérünk a hegyek közé. Eleinte csak dombok között haladunk tova, ahol még egy-két fa és bokor hirdeti az életet, majd egé­szen kopár sziklák közé érünk. A vöröses szik­lák és föld még jobban visszasugározzák a nap hevét, mely izzóan szórja lángnyelveit ránk. A vonat állandóan felfelé halad. Tlemcen köze­lében már a tenger színe felett 1500 méter ma­gasságban .vagyunk. Ez Nyugatalgéria legma­gasabb pontja. De az Atlasz hegység, Afrika 'Alpeseinek igazi nagy nyúlványai csak innen 2—300 kilométerre kezdődnek, hogy aztán Marokkó déli és északi részein elérjék a 4000 —4500 méter magasságot. Amerre elhaladunk, növényzetet alig lehet már látni. Csak a pata­kok völgyén nőnek sűrűn egymás mellett az Oleander ok. Zöld lombjaikat virágerdő borítja és festői látványt nyújtanak, amint a kopár hegyoldalokon hosszú virágszalagként követik a patakok szeszélyes folyásait. Közeledünk Tlemcenhez. Régi római öntöző esaíorna mellett megyünk el. A több mint más­Kyilt szakítás fenyeget Románia és €s©t»szl»vákia között, mivel a csehek semmiképpen sem akarnak kiállani a ^zeptemker 2©»iki középenrópai amatörkupa mérkőzésre (Bukarest, szeptember 12.) Két nappal ez­előtt megírtuk, hogy a román és csehszlovák szövetségek között iisszeütközésre van kilátás a szeptember 20-ra kitűzött Románia—Csehszlo­vákia amatőr középeurópai kupa mérkőzés kö­rül. A csehek nem akarnak az eredeti megálla­podásnak eleget tenni és a bukaresti mérkő­zés elhalasztását kérik s egyetlen megoldási módnak azt ajánlották fel, hogy Pardubitz le­gyen a mérkőzés színhelye. A román szövetség természetesen sem a meccs elhalasztásába nem egyezhetik bele, tekintve, hogy már költségei vannak a húszadikára való készülés miatt,-sem pedig Pardubitzba nem mehet, ami óriási sportbeli hátrányt jelentene. Mindenesetre a csehek határozott visszauta­sító álláspontját tapasztalva, a szövetség jelen­tést tett az esetről az amatőr középeurópai ku­pabizottságnak és el van határozva arra, hogy utolsó esetben a FIFA közbelépését is kikérje. A nemzeti tenniszbajnokságok az idén is megmozgatják az ország minden részének já­tékosait. A rendezőség már egész sereg neve­zést kapott, amelyek közül az alábbiak a leg­fontosabbak: Bukarestből Mishu, Poulieff, Cantacuzino, Botez, Sangalli, Krupenski, Ro- setti, Schlosserné, Goleseu, Caracosteané, Flo- rescuné, stb. Galatiból: Bunea, Roneeané. Nagyváradról: Zizovits, Liszka. Marosvásár­helyről: Réthi. Lúgosról: Hamburger, Arad­ról: Aszlán, Somogyi. Csernovitzból: Gaster, Fleminger, Aritonovici. Brassóból: Smith. A számonkénti nevezési dij 100 lelj. Leucufia dr., a román főszövetség elnöke hétfőn királyi audiencián fog jclenltkezni, amelyen a legújabb sporteseményekről és a ro­mániai sport aktuális problémáiról számol be az uralkodónak. Az október 19-én eldöntésre kerülő román kupa döntőre, amelyen az északi (Kolozsvár— Nagyvárad) és déli (Bukarest) ligák válogatot- tai fognak egymással szembeállani, a szövet­ség szeretné biztosítani Károly király őfelsége jelenlétét. Tekintve az uralkodó sportszeretetét, könnyen megtörténhetik, hogy nyugati orszá­gok példájára, nálunk is a király jelenlétében fogják a kupadöntőt lejátszani IH könyv 125 Fáéiért!!! Az UHU második olcsó könyvsorozaía: 1. Balassa: Krisztus. Legújabb kiadás, finom papíron, 328 oldalon. (Bolti ára 272 lei). 2. Ţolnai Világ Album. Nagy alak, 480 képes oldal, elbeszélések, regények, stb., stb. 3. Ámor és Hymen, Jegyesek ós fiatal házasok útmutatója. ( H asz n os könyv.) — 4. Endrődi: Szorít a kalap, 192 oldal. — 5. Dr. Pfeifer : Hipnózis és Szuggeszció, 88 old. (5. Kerr: Oly szép vagy. Regény, 52 oldal. — 7. Reiman: Csodaszép lábú hölgy ??? 8. Tréfás monolog. — 9. Magánjelenet. — 10. Vig monolog. — Összesen 125 lei. Vidékre az összeg előzetes beküldése esetén (hogy az utánvétel! díjai elkerüljük) 132 lei. UHU könyvkereskedés Cluj, Cal. Pen. Férd. (Wesselényi M. u.) 20. iskolai füzetek legolcsóbban kaphatók az UHU-ban. félezer éves csatorna 10—12 kilométer hosszú és a messzi völgyekbe viszi le a havasok friss vi­zét. Innentől kezdve egyre sűrűbben találko­zunk a római és arab knltura emlékeivel. Jobb­ra tőlünk Ben Médine falai tűnnek elő. Uti- társaim magyarázzák, hogy itt medorsa régi arab egyetem van. Nem szabad azonban euró­pai értelemben vett egyetemre gondolnunk. Az arab főiskolák csaknem kivétel nélkül teológiai jellegűek. A Korán-magyarázás és a régi arab egyházi irodalom fejtegetése kizárólagos fel­adatuk. A régi sárga épület százados falaival az ősi kálvinista intézetekhez hasonlít. Bolthaj­tásos ablakai, sziik cellák szemei, mikben a vi­lágtól visszavonulva, böjt és önsanyargatás kö­zött hatolnak be a Nagy próféta gondolatvilá­gába az iskola növendékei. Nem messzi innen, sötét barlangnyilás tátong a hegyoldalon. Azt, mondják Északafrika legszebb barlangja. Gyö­nyörű vízeséshez érünk. Alagút alagutat kö­vet. A vonat magasan a hegyek oldalain halad. Közvetlen alattunk 700—S00 méteres völgyek vaunak legelésző csordákkal. Itt, amint Tie mencenhez közeledünk, a növényzet kezd egyn* sűrűbb lenni. Feltűnnek az olaj, füge és na­rancsfák is. És amint a hegyet megkerüljük és leszállónk a völgybe, elénk tárul Tlemencen. Fent a hatalmas hegy, alant a kis 30 ezer lelket számláló régi város narancs'és pálmaligetektől körülvéve. Valóban remek látvány. Azt mond­ják, hogy tavasszal, amikor virágzanak a na­rancsfák és fent. a hegy koronáját még hó bo­rítja, Tlemencen csodaszép képet nyújt. Ilyen­kor az angol, francia és amerikai turisták ezrei keresik fel a várost. Autó autót követ a nagy­szerű országutakon ós az agyonzsufolt autó- carok a kirándulók és nyaralók tömegét hoz­zák ide, akik bizonyára a legkellemesebb em­lékekkel távoznak innen el. A város lakossága a legváltozatosabb, amit csak el lehet képzelni. Az őslakó berbere­ken kívül arabok, spanyolok, zsidók, franciák és letelepedett légionáriusok lakják. Két részből áll. A régi és uj városból. Amaz félig romokba dőlt utcáival fent a hegyoldalon fekszik a na­rancsfák között. Kevesen lakják már a kőzet ezer éves épületeket és a francia kormány egy helyes intézkedése nem enged semmi változta­tást, se építést, se házlebontást, ami a régi vá­ros jellegét megváltoztatná. A város még a köz­lekedésben is megtartotta tradicióit. Fedett arab kocsik robognak utcáin érdekes ellentéte­ként a mellettük elhaladó luxusautóknak. Kellemes meglepetésben volt részem már az első pillanatban. Az állomással szemben felira­tot látok: Magyar, alatta menuisier (aszta­los). Belépek a szép tágas üzletbe. Keresem a tulajdonost. Alacsony, sovány ember mutatko­zik be és mikor megtudja, hogy magyar va­gyok, végtelenül megörvend. Elmeséli életét. 15 évig légionista volt, majd a háború után lesze­relt és azóta itt él. Eleinte gyengén ment az üz­let, de a magyar kitartás és szorgalom hamaro­san meghozta gyümölcsét. Jelenleg 20 segéddel dolgoztat ós messzi vidékekről kap megrende­léseket. Mondja, hogy Sidi Bel Abbesben is van 10—15 civil magyar, akik vendéglőkben, gyá­rakban, vagy egyéb foglalkozási ágakban kap­tak elhelyezést. Tlemcen kétféle kultúra romjait őrzi: a ró­maiét és az arab-mórét. Római vára a város közepén áll szinte teljes épségben. Közelében egy kis múzeum őrzi az itt talált művészi be­csű tárgyakat: szobrokat, síremlékeket, farag- ványokat.. A római emlékek nem nagyon érde­keltek, hiszen Olaszországban, Franciaország­ban, sőt nálunk is eleget lehet találni belőlük. Annál inkább lekötötték figyelmemet a mór építészet csodái, a festői szép házak, kőből fara­gott cifra kapuikkal, a szökőkutas udvarok ég

Next

/
Thumbnails
Contents