Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-14 / 209. szám

f >xra EVE. 209. SZÁM. 13 I Rádió-rovat Hétfő, szeptember 14. BUDAPEST. 9.15: Rendőrzenekar. 12.15: A rádió házikvartettjének hangversenye. 16: Asszonyok tanács­adója. 17: Budapest közlekedési forgalma. Bossányi Róbert előadása. 17.30: Hangverseny. 18.30: Német nyelvoktatás. 19: Rádíóamatörposta. 19.45- Debreceni Kiss Jóska és cigányzenekara. 20: „A zöld kabát“ c. elő­adás a Stúdióból, utána hírek, majd gramofonhang­verseny. BECS. 11.30: Népszerű operarészletek. 13.10- Híres német enekesek. 16: Nemes Aurél zenekara. 19.30: Guy le Feuvre dalestje. 20.05: Az egyoki népopera ze- jekaranak hangversenye. 22: Kávéházi jazz. BERLIN 16.30: Hangverseny, utána tánczene. BUKAREST 13 Gramofon. 18: Rádiózenekar. 20.20: Gramofon. 20 40; Dalest. 21: Theodoresou négyes. 21.45: Zongorahangver- f«?y- 22.15: Jazz-band. KATTOWITZ. 16: Gramofon 18 Könnyű zene. 22.30: Tánczene. MILANO. 17.10- Onera- abrandok. 19.20: Szórakoztató zene. 20.40: Színmű 22- Kamarazene. MÓR. OSTRAVA. 18.40: Népdalok. 22.15! zene- MÜNCHEN. 16.20: Hangverseny. 19 30- Radiozenekar. 21.25: Kamarazene. 22.45- Tánczenp 23.30: Modern tánczene. PRÄGA. 17.30: Gramofon. 19 05-' Dalok. 21: Házi zenekar. ROMA. 20.10: Gramofon. 21: Nephangverseny. Kedd, szeptember 15. BUDAPEST. 9.15: Katonazenekar. 12.05: Orosz ba- Ialajka zenekar. 16: Ifjúsági verses köszöntők. 17- Ke- nessey Péter novellái. 17.30: Cigányzene. 19: Szalonze­nekar. 20: Szimfonikus hangverseny. 21: Laurisin test­vérek hangversenye. 22.30: Németnyelvű tudományos előadás, majd cigányzene. BECS. 11.30: Silving zenekar 19.05: Leonard Lotta dalhangversenye. 20.15: Vidám-est 22.30: Berlini operettrészletek. BERLIN. 18.30: Hang­verseny. 21.10: Zenés egybeállitás. BUKAREST. 13: Gramofon. 18: Motzoi zenekar. 20.20: Gramofon. 21: Rádiózenekar. 21.45: Petrescu baritonénekes dalestje. 22.15: Rádiózenekar. KATTOWITZ. 17.10: Gramofon. 18: Népszerű zene. 21: Szólisták hangversenye. 22.30: Tánozene. MILANO. 17: Gramofon. 19.15: Vegyes zene. 21: Szimfonikus hangverseny. 22.30: Tánczene. MÓR, OSTRAVA. 17: Zongorahangverseny. 17.25: Dalos hang­verseny. PRÄG A.. 14.30: Házizenekar. 19.20: Cseh dal- kettősök. 21: Stepenek J. hegedűversenye. 21.30: Zon­gorahangverseny. 22.15: Gramofon. RÓMA. 17.30: Enek- és zenekar. 20.10: Gramofon. 21: 'Hangverseny. VARSÓ. 16: Gramofon. 18: Népszerű hangverseny. 20.15: Könv- nyü zene. 21: Hegedű és basszista hangverseny. 22.15: Tánczene. zene. 20: A sajtó és a tudomány (előadás). 20.30: La­kos—Mocsányi hangverseny. 21.45: A magyar zene tük­rözése külföldi mesterek müveiben, majd katonazene­kar. 23.45: Cigányzene. BECS. 16: Hangverseny. 17: Olasz dalok és áriák. 18.45: Operaközvetítés. 22.20 Jazz-band. BERLIN. 19: Hangverseny. 20.10: Szimfo­nikus zene. 22.45: Cigányzene Budapestről. BUKAREST. 13: Gramofon. 18: Román nemzeti zene. 20.20: Gramo­fon. 21: Hegedüjáték. 21.45: Zongorajáték. 22.15: Csel­lójáték. KATTOWITZ. 18: Strauss János müvei. 19.15: Közzene. 20.15: Könnyű zene. 22.30: Enekverseny. MILÁNÓ. 19.15: -Vegyes zene. 19.45: Gramofon. 20.45: Operett. MÓR. OSTRAVA. 18.05: Gramofon. 18.25: Zongoradarabok. MÜNCHEN. 19.30: Énekkar. 20: Szó­rakoztató zene. 21.20: Szimfonikus hangverseny. PRÁ­GA. 17.10: Gramofon. 21: Dalos hangverseny. 21.30: Violahangverseny. RÓMA. 17.30: Hangverseny. 20.10 Gramofon. 21: Wagner: Lohengrin c. operája. Csütörtök, szeptember 17. BUDAPEST. 9.15: A Budapesti Koncert Szalonzene- kar hangversenye. 12.05: Gramofonhangverseny. 16­Mocsáry Pál dr. előadása: „A müselyem". 17: A földmű­velésügyi minisztérium rádióelöadássorozata. 17.30: A Szervánszky kvartett hangversenye. 18.30: Angol nyelv- oktatás. 19: Magvar dalok. 20: A „Fidelio“ c. opera is­mertetése. 20.30: Beethoven: Fidelio c. operájának köz­vetítése Genfböl. utána hírek, majd Horváth Gyula és cigányzenekarának hangversenye. BECS. 11.30: Cerda zenekar. 12.40: Gramofon. 1835- Veidl novella. 20: Me­dina Darion tenorénekes hangversenye. 20.30- Komo'v és vidám dolgok. 21: Holzer zenekar. BERLIN. 16.30- Fuvola hangverseny. 18.30: Népszerű hangverseny. 20.30: Beethoven- Fidelio c. operája. 22.25: G.*mofon- kaha.ré. BUKAREST. 13- Gramofon. 18: Dinicu zenekar 20.20: G^emofen. 21- Stefanovici tenorista banm,— senye. 21.20: Szimfonikus hangverseny. MÜNCHEN 1/5 0Q- 17 20* TTönnvií 7er« IQ 30* pifMoi­tett belcanto". 20.05: Moliére: A fösvény c. vigjátéka 21.20: Rádiózenekar. PRÁGA. 11.30: Gramofon. 19.05' A nemzeti gárda hangversenye. 20.30: Zongorahangver- senv. 21: Vonósnvolcas hangverseny. 22.15- Orgona­hangverseny. RIGA. 17- Katonazene. 19.25: Tenóréneit. 20.15: Bécsi beringok. 21.05: Operarészletek. STRASS- BOURG. 17- Opera és operettrészletek. 18: Szórakoztató zene. 19- Könnyű zene. 19.45: Gramofon. 20.30: Szóra­koztató zen0, közben oboa verseny. VARSÓ. 12.10: Gra­mofon. 18: Délutáni zene szoprán és csellószólóval. 19.25: Gramofon. 20.30: Beethoven: Fidelio c. operája, utána könnyű és tánczene. Szerda, szeptember 16. BUDAPEST. 9.15: Szalonzenekar. 12.05: Kamara- hangverseny. 16: Magyar Thoma István novellái. 17: Divatcsevegés. 17.30: Berend szalonzenekar, 19: Cigány­Péntek, szeptember 18. BUDAPEST. 9.15: Hangverseny. 12 05: Tothfalusi Horváth Jancsi és cigányzenekarának hangversenye. 16: Sándor Margit mesél a gyermekeknek. 16.30: „Mikép vesznek részt az amerikai nők a társadalom jótékony-* sági mozgalmakban?“, dr. Fodor Oszkár előadása. 17.1 .,A barna ruha", novella. Felolvassa Mariancsics Imre* 17.20: Uray Margit magyar nótákat zongorázik. IS:; Gyorsirótanfolyam. 18.30: Helyszíni közvetítés az állam-* rendőrség Mosonyi uccai laktanyájából. 19.30y\ Gramo* fonhangverseny. 20.20: „Cooperfield Dávid“ c: színmű-, előadás a Stúdióból, utána hírek, majd Kurina Sírni é3 cigányzenekarának hangversenye. BELGRAD. 11.35s Gramofon. 12.45: Házizenekar hangversenye. 17: Nemze-< ti dalok. 18: Kávéházi zene. 20: Pisarevie énekesnő, 20.30: Cselló és zongoraverseny. 22: Házizenekar hang­versenye. BECS. 11.30: Gramofon. 13.10: Nicolai: Aj windsori vig nők c. vigoperája. 16: Macho zenekar, 19.40: Lehár Ferenc müveiből. 21.15: Zongorahangver­seny. 22.05: Pauscher zenekar. BERLIN. 16.30: Szóra­koztató zene. 18: Népies dalok. 21.20: Tánczene. BUKA­REST. 13: Gramofon. 18: Katonazenekar. 20.20: Gra­mofon. 21: Rossini: A sevillai borbély c. operája. KAT­TOWITZ. 16. Gramofon. 18: Könnyű zene. 20.15: Szim­fonikus zenekar. 22.30: Könnyű zene. LEIPZIG. 16.30:! Hangverseny. 19.30: Wagner zene. 21.10: Eszkimó da­lok. 21.55: Hangverseny. 20.30: Szórakoztató zene. MI­LÁNÓ. 17: Gramofon. 17.10: Táezene és dalok. 19.20, Vegyes zene. 19.45: Gramofon. 21: Vegyes zene. MÓR. OSTRAVA. 17. Gramofon. 17.10: Szokoí mandolinegylet hangversenye. MÜNCHEN. 16.20: Tánczene zongorán, 17.20: Rádiózenekar. 19.30- Puccini: A köpeny c. egyfel- vonásos operája, utána Csajkovszkij: A diótörö balett­ábránd. RIGA. 17: Mandolinzene. 18.30: Wolf-Ferrari “A madonna ékszere“ c. operája. RÓMA. 17.30: Hang­verseny. 20.10: Gramofon. 21: Lombardo és Fianza^j;; A rózsaváros c. operettje. Szombat, szeptember 19. BUDAPEST. 9.15; A rádió házikvartettjének hang­versenye. 12.05: A Mandits szalonzenekar hangversenye, 16.10: „Stuart Mária", Saly Dezső előadása. 17: A Kis­faludy Társaság irodalmi délutánja. 18: Katonazenekar, 19.25; Az Operaház előadásának ismertetése. 19.30: Don, Pasquale c. vigopera, utána sporteredmények, hírek, majd Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangver­senye BECS. 11.30: Sommer zenekar. 13.10: Indulók gramafonon. 15.50: Hangjáték gyermekek számára. 16.35; Gangelberger zenekar. 19.15: Könnyű zene. 22:i Hügel zenekar. BERLIN. 16.30: Szórakoztató zene. 13:1 Hangverseny régi mesterektől. 19: Zenekari hangver­seny. 22.30: Tánczene. BUKAREST. 13: Gramofon. 18:1 Sibiceanu zenekar. 20.20: Gramofon. 21: Hangosfilm közvetítés. KATTOWITZ. 18: Hangverseny. 20.15: Könnyű zene. 22.30: Chopin müvek. 23: Tánezene. RÓMA. 17.30: Hangverseny. 20.10: Gramofonhangver­seny. 21: Wagner: Lohengrin cimü operája. TOU­LOUSE. 17.15: Orgona játék. 17.30: Beethoven:. VII, szimfónia. 19.30: Operettdalok. 20.45: Csellójáték, 21.30: Tosca részletek. 23: Kivánsághangversenv. VAR­SÓ. 12.10: Gramofon. 18: Szoprán, tenor és zongora­szólók. 22.30: Chopin-müvek zongorán. 23: Könnyű é3 tánczene. STRASSBOURG. 17: Könnyű zene. 18: Opera és operettrészletek. 19- Könnyű zene. 20.30: Verdi:' Troubadur c. operája. 22.30: Fürdözenekar. LEIPZIG, 17: Mesejáték. 18: Mandolinverseny. 19: Zongoraverseny, 20: Vidám-est. 22: Hírek, majd tánezene. PÂRIS 18.30- Gramofon. 20.45: Operettrészletek. 21.30: A_ L. Atlan- tique—gőzös első indulása a bordeauxi kikötőből. ______ Elemisla, gimnáiista ingyen kap tanrendet, betétkönyvet Lepagenál. — Vásárlók ajándékokat kapnak ! Bőrkabátok festését garanciával vállalja „Unió", Cluj. a karcsú minaretek, amelyeken napnyugtakor mint annyi évszázadon át, ma is megjelenik a Muezzin és kelet felé fordulása, harsány hangon kiáltja „Allah il allah“-ját. A mecset nagy része abból a korból való, amelyikből a spanyolorszá­gi mór építészet legszebb alkotásai. Granada mór épületei legfennebb nagyságukban tesznek túl tlemcenéin, de nem szépségben. Különösen szép a nagy mecset, amelynek százados szőnye­gei és gyönyörű oszlopai között levetett papu- csu arabok ájtatoskodnak. Általában egész Északafrikában azt vettem észre, hogy Moha­med követői legalább külső szokásaikban meg­maradtak a próféta bitén. A keresztyén miszio- náriusok jóformán semmi eredményt nem tud­nak felmutatni és ha az arab felkerül nagyobb városba és el iff hagyja vallását, akkor sem lesz keresztyén. I)e nemcsak a vallásban él itt to­vább a mult, hanem az arab-török világot jel­lemző egyéb intézményekben is. így a nők alá­rendelt volta, a hárem-rendszer mind érvény­ben, sőt mi több, a gyarmati francia törvény- hozástól elismerve vannak. Ha az utcákon vé­gigmegyünk, csak lefátyolozott nőket lehet látni. Ez alól kivételt csak a legnagyobb város­ban találhatni, hol az európai élettel való érint­kezés gyorsabbá tette a helytelen tradícióktól való felszabadulást. Ahogy a férfiakat szemlé­lem, rendkívül sok ősi tipust fedezek fel. Azt mondják, itt élnek a legtisztább mór-ivadékok, a hadarok is, kiknek bőre teljesen hasonlit tisz­ta fehérségével az európai arcszinhez, Láttam kuluglikat, a törökök és berberek leszármazott­jait, de nagy számmal vannak négerek is, késő utódai az egykori rabszolga rendszernek. Megnézem a régi temetőt. Az arab síroktól nem messze húzódik el a zsidó temető. Ottan vau a világ egyik leghíresebb talmudistájának sírja, ahová minden évben zarándokok járnak, hogy lerójják tiszteletük és hódolatukat a nagy ős emléke iránt, Az Omejidák régi városa egy­kor jelentős kereskedelmi centrum volt. A kö­zépkori krónikások szerint még a XVI-ik szá­zad elején is, hanyatlása kezdetén 150.000 la­kója volt a városnak. Ma az egykori főváros csendes vidéki metropolissá degradálódott, ho­vá eleven életet csak a turisták és zarándokok hoznak néha. Főterén, amelyre platán fák ár­nya borul, az arab kávéházakban békésen szür- csölik forró mentlia teájukat a dicső Sidi Bel Hassen késő leszármazottjai. Rendkívül érdekes a város üzleti negyede. Itten a sziik utcák tömkelegében eleven élet fo­lyik. Kereskedők, utcai árusok hangosan kínál­ják áruikat és tolakodó szemtelenségük határt nem ismer. Sokszor fél óráig kell veszekedni, áruig egy-egy árust leráz az ember a nyakáról. Az arab városokban minden az utcán folyik le. Itt készítik csodaszép szőnyegeiket az arab asz- szonyok. Láttam egy szőnyegiskolát is, hol szorgalmas leánykezek munkája alatt szinte percről-percre nő és alakul a diszes marokkói szőnyeg. Rengeteg a diszmüárus. Némelyek csak aranyozott diszpapuesokat, mások férfiru- hára diszés paszomántot vagy gyönyörű réz­munkákat készítenek. És mindez az utcára nyí­ló bolthelyiségekben történik, úgy hogy a járó­kelő megfigyelheti az áruk készítését kezdettől végig. Különösen szépek a bőrmunkák, tárcák, párnák, táskák, miket szinte potom áron lehet megvásárolni. Szabott ár itt nincs sehol. Az arab kereskedő az alkudozást mindig jó maga­san kezdi. Egy diszes párnáért elkér kezdetben 400—500 frankot, de ha a vevőnek van türelme és tud alkudni, akkor a kért árut megkapja 500 helyett 80 frankért. Vannak esetek és az áldo­zat leginkább amerikai szokott lenni, amikor a naiv vevő hat, hétszeresét fizeti meg az áru ér­tékének, csak azért, mert nem alkuszik. Az utcákon rengeteg gyümölcsöt és hűsítő italt árulnak, Itt ismerkedtem meg a kaktusz- gyümölccsel, amely egyik kedvenc és olcsó táp­láléka az araboknak, hiszen millió számra te­rem a mezőkön. A dinnye-izü gyümölcs nem is volna olyan rossz, ha nem volna teli magok­kal. Amint a nagy moszké mellett elhaladok, mely az Almoravidék dicsőségét hirdeti, szűk, kis fedett utcába érek. Az alig két méter széles ut felett örökzöld kúszónövény húzódik át és nemcsak árnyékot, de kedves hangulatot is köl­csönöz neki. A városon kivül is rengeteg az emlék. Hol római, hol arab romokra találok. A régi falak­tól nem messze látható a többszázéves öntöző bazón, amely több mint 200 méter átmérőjű. A legenda szerint nem öntözésre készült, hanem arra, hogy Tlemcen egykori királya a messzi vidékekről elrabolt szép lányokat megfürdesse benne. Késő este van, mire elbúcsúzom a várostól. Bejárom még egyszer szép utcáit, betekintek árnyas tereire és felnézek még egyszer a kar­csú, álombamerülő minaretekre. A régi római világ reg meghalt. De elpusztult a mórok fé­nyes uralma is. A mult romjain uj népek, uj emberek jöttek s csak egy-egy ősi,arc hirdeti még a rég letűnt népfajok emlékét. De ha az emberek el is porladtak már, itt vannak még és elevenen élnek a romok, beszédes tanúi a múltnak. Az esti csendben római császárok, arab és török királyok emlékeit idézem és hal­lani vélem a rabszolgák százezreinek átkait. Ma a királyok eltűntek, de megmaradtak más formában a rabszolgák. A tlemenceni rabszolgák ma is régi emlékeikből élnek. Készítik szőnye­geiket, diszes papucsaikat, hogy az ősi romokat meglátogatni jövő idegen majd megvegye tő­lük azokat. De alszik a természet is, a narancs és fügefák ezrei várják a nyár és tél elmúlását; hogy a tavasz első lehelletére kitárják virágjai­kat és tündér-völggyé varázsolják az ősi római- arab várost, Tlemencent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents