Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-27 / 193. szám

4 XIV. ÉVF. 193. SZÁM. Modern falusi történetek A szoknyás rabló és a hazafias gyilkos Szín: a királyi tábla egyik tárgyalóterme. A! pádon tagbaszakadt, falusi ember, a vádlott. 'Az a bűne, hogy nyolc napon túl gyógyuló title- gekkel verte ki a apósából a hozományt. A kérdésekre el is mondja szépen, hogy amikor ő a Julit elvette, nagyon szegény ember volt. S miután az após arra a modern álláspont­ra helyezkedett, hogy csak Ígérte a hozományt és nem adta, hát mindennaposak voltak a ve­szekedések. Történt aztán az Urnák 1930-ik esz- téndejóben, hogy az öreg József Andris kissé ittas állapotban hazafelé mendegélt. Útközben a sötét falusi utcán, női ruhába öltözött alak ugrott elébe, szó nélkül ütlegelni kezdte a tehe­tetlen öreget és miután 8000 lejt kivett a zsebé­ből, otthagyta az ut porában, A csendőrség so­káig nem tudott fényt deríteni az esetre — mig egy napon a titokzatos „hölgy“, azaz Mihály Demeter 2000 lejt elvesztett a zsebéből. Ezzel aztán Mihály magára terelte a gyanút és mikor â csendőrségen mindent bevallott, apósa beadta a feljelentést ellene. ügy a tábla, mint a törvényszék öt évi bör­tönnel sújtja a szoknyás vöt. — Fellebbezi — kérdi az elnök?... — Nem fellebbezek, mert megéri — mondja csak azért is a tagbaszakadt ember. A következő: a szokásos parasztruhás gyil­kos és már éppen napirendre akarunk térni fö­lötte, — mikor diszkréten megsúgja nekünk, hogy szertné, ha az ügyét kiírnánk az újságba. Erre meghallgatjuk, mit mond az elnök kérdé­seire. — Kérem az úgy volt, hogy a vasárnapi táncban voltunk, mikor odajött hozzám Pitic iVasile és ott a falu összes lányai előtt, taknyos- nak nevezett és leütötte a kalapot a fejemről. Hát kérem, én nem bánom, ha egyedül va­gyunk — de már ott a falu összes lányai előtt — hát elöntött a vér és vettem a kést, aztán beleszartam. Az elnök nem méltányolja tehene Péter sértett önérzetét és három évi fogházzal bün­teti. Ha ez az egyszerű eset a városban történik, akkor is igy végződhetik — csak azt finoman — városiasán párbajnak nevezik. És a városi Lebene Pétert, még csak el sem ítélik érte. EGYESÜLETI ÉLET A nyugdíjas kongresszus ugye. Egy kolozs­vári lap kétizben is közölte a kolozsvári CFR nyugdíjasok kongresszus tartására vonatkozó felhívását, amelyre vonatkozólag kérjük az alábbiak közlését: A kezdeményezés nincsen semmi összefüggésben a tordaaranyos várme­gyei Dyugdijas egyesület és a kolozsvári nyug­díjasok által a Keleti Újság 176. számában közzétett és az „Erdélyi és Bánáti Nyugdíjas Szövetség“ szervezésére vonatkozó akciónkkal, amelyhez már eddig is 8 vármegyei egyesület! jelentette be csatlakozását. Kongresszus tartását*, mi egyelőre nem tervezzük, — mivel most van folyamatban a még meg nem alakult vármegyei egyesületek szervezése — és delegátusunk a mult hét folyamán is 3 egyesület alakításában segédkezett. Nem értjük tehát az egész kongresz- szusi tervet akkor, amikor a CFR egyesület­nek kiküldöttjei résztvettek az előkészítő érte­kezleten is és tudomásuk van a mi akciónk állásáról. Az „Erdélyi és Bánáti Nyugdíjas Szövetség“ előkészítő irodája. Kolozsvár, Calea Victoriei 49. Korona szálló. Szervezkednek a kisbüllőmegyei nyugdíja­sok. Tudósítónk jelenti: A napokban közös ér­tekezletre gyűlt össze Dicsőszentmártonban mintegy 60 nyugdíjas. Az értekezleten elhatá­rozták, hogy a megyei nyugdíjasok bevonásá­val megalakítják a kisküköllőmegyei szerve­zetet s hozzákapcsolódnak a kolozsvári nyugdíj szövetséghez. Egy öttagú bizottságot küldött ki az értekezlet az alapszabályok megszerkeszté­sére, utasítván a bizottságot, hogy az alapsza­bályok elkészitése utáü kivja össze a vármegye nyugdíjasait,, hogy a tisztikar megválasztható legyén. Csíkszeredán „szőttes" bált rendeztek szép anyagi és erkölcsi sikerrel. Csíkszeredából je­lentik: A Csíkszeredái ifjúság a közbirtokossági székház nagytermében e hó 22-én este műsorral összekötött „szőttes“ bált rendezett Domokos Pál Péter tanár közreműködésével. A bál kere­tében előadott müsorszámok, amelyek régi szé­kely Kodály balladák precíz és kifogástalan előadásában és székely szőttes ruhában és szé­kely harisnyába öltözött fiatal párok ősrégi székely táncaiknak bemutatásában állottak, kivétel nélkül nagy sikert értek el. A tetéző sportszövetség hírei. Vasárnap zajlottak le a Napraforgó társaság 40 éves ju- beleumi versenyei. 18 benevezett csapat közül a Victoria-Kolozsvár 8 csapata nyerte el az arany kupát. A kupaversenyt S00 főnyi közönség nézte végig és azon 144 versenyző vett részt. A nyolcas csapatok 432 döntő dobást tettek és mindegyiket nagy izgalom kisérte. A győztes társaság a kupát 120 terítékes bankett kereté­ben vette át.Vasárnap a Germania Kegel Club zászlóavatását és versenyét tartják meg. A né­met tekézo szövetség ajándéka, a delegátus be­számolása és a bajnoki dijak átvétele a romá­niai tekéző szövetség részéről. Kirándulás Félixfiirdőre! A Tennisz Club turista osztálya vasárnap f. hó 30-án kirándu­lást rendez autóval Félix-fürdőre. Útiköltség vendégeknek 240 lej, tagoknak 215 lej szemé­lyenként. Indulás 29-én szombaton este 11 óra­kor. Jelentkezni lehet csütörtökön este 8 órától és pénteken délben 2—4-ig a klubhelyiségben Cal. Vict. 29. I. em. Ostrom a főid legmagasabb hegycsúcsai Két nemzetköz/ Himalája expedíció eredményei (Berlin, augusztus 25.) A föld felszínének kutatásai közben az embernek minduntalan le- győzhetetlennek látszó akadályokkal kell meg­küzdenie. A folyó esztendőben nemcsak az északisarok felé tört elő az ember, hanem meg- ostromolta a világ leghatalmasabb hegycsúcsait is a Himalája hegységben. A föld legmagasabb hegyei Ázsiában vau­nak. Tizenegy olyan hegy ismeretes Ázsiában, amelyek 8 ezer méternél magasabbak. Ezek kö­zül nyolc hegycsúcs a Himalája hegységben van, bárom pedig Karakorumban. A föld leg­magasabb hegye a Mount Everest 8882 méter magas. Ezt a hegyet többen meg akarták már mászni, azonban mindezideig nem sikerült a csúcsot elérni. Ezeknek a magas hegycsúcsok­nak a megmászása óriási nehézségekkel jár. El­tekintve attól, hogy a Himaláján a hőmérsék­let a nap különböző szakai szerint szeszélyesen változik, a hegymászóknak számolniok kell a levegő nagy ritkaságával is és különlegesen szerkesztett légzőkészülékeket kell magukkal vinniök, hogy a nagy magasságba feljuthassa­nak. Ezenkívül számolni kell azokkal a veszedel­mekkel, amelyek általában minden hegymászót fenyegetnek. Az eddig végzett Himalája kuta­tások során megállapították, hogy a nappali hőmérséklet a hegyóriásokon 60—70 fokra fel- melegjti a sziklákat, éjszaka pedig 20 foknyira hül a hőmérséklet a fagypont alatt. Közelebbről egy nemzetközi expediciót szer­veztek a Himalájában lévő 8603 méter magos Kangchenzönga hegycsúcs megmászására. A napilapok annakidején megemlékeztek arról, hogy a nemzetközi Himalája expedíció az emlí­tett hegycsúcsot nem tudta megmászni és igy a vállalkozás sikertelenül végződött. Most az ex­pedíció visszatérése után meg kell állapita nunk, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a tényeknek, mert ha nem is tudta az expediem a csúcsot elérni, olyan eredményeket ért el. amelyek az expedíció sikerének értékét elvital- hatatlanná teszik. Hatezer fényképfelvételt és 14 ezer méter filmet hozott magával az expedí­ció a fárasztó utazás után. Természetesey, emel­lett rendkívüli fontos meteorológiai és geológiai megfigyeléseket és felvételeket is végeztek. Egyébként az expedíció teljesítménye már azért is megbecsülésre érdemes, mert 7 ezer mé­teren felüli magasságba jutottak el, még pedig a hegymászásnak egy egészen uj módszerével. Említettük, hogy a magas hegyek megmá­szásánál egyik legnagyobb nehézséget a levegő ritkasága okozza. Ez kétszeres baj forrásává válhatik. A kisebb nyomás miatt a vérkeringés­ben s egyéb szervekben működési zavarok kelet­keznek, amelyek könnyen halált is okozhatnak. Az oxigénium hiány miatt a testnek oxigénium- mal való ellátása elégtelen és az amúgy is fá rasztó hegymászást még fárasztóbbá, vagy pe­dig teljesen lehetetlenné teszi. Az eddigi hegy­mászók úgy oldották meg ezt a nehézséget, hogy a nagy magasságban oxigénium belélegző ké­szülékkel pótolták az oxigénium hiányt. Ez azonban többféle bajnak vált forrásává. A fá­rasztó utat és a sokszor függőleges jégfalakor] való mászást nagyon megnehezítette az oxigc- niumos készülék. Nemcsak alakjáért, de tető mes súlyáért is. A nemzetközi Himalája expe­díció, biológiai alapon egészen újszerűén oldotta meg a lélekzés kérdését. Az expedíció orvosa, dr. Richter, pompás tervet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy az expedíció hegymászóinak szervezetét hozzá szoktassa a magaslati levegőhöz. Rendes viszo nyok között a felnőtt ember vérének köbmili méterében 4—5 millió vörös vérsejt van. Rieh« tor különleges táplálkozási renddel az expedíció hegymászóinak úgy megszaporitotta a yöros- vérsejtjeit, hogy azoknak száma köbmiliméte- renként csaknem duplájára, 7—8 millióra szö­kött fel. A gyógymód alapját a máj és májpre- parátumok etetése képezte. Ezenkivül egészen ldilönleges lélekzési módot vezetett be a hegy­mászóknál. Hosszú és mély lélekzet helyett lé­pésenként 3 rövid lélekzetet kellett venniök. A gyakorlatban a magaslati levegőhöz való alkalmazkodást nagy mértékben elősegítette az, hogy a hegycsúcsra való mászás közben hosszabb ideig tartó állomásokat tartottak kü­lönböző magasságokban. Időt adtak a szervezet­nek arra, hogy magától, mintegy automatiku­san állítsa helyre a szervezetben a ritka levegő által megbontott egyensúlyt. Ilyen módon el­érte az expedíció azt, hogy Hoerlin cs Schneider nevii hegymászói hétezer méter magasságon fe­lül is oxigén belégző készülék nélkül másztak „Az Istenek Trónusa“ felé, amint a Kangchen- zöngat a tibetiek nevezik. Kétségtelenül egé­szen kicsire szállott teljesítményük, mert órán­ként csak 120 méter nivó különbséget tudtak legyőzni. Percenként tehát alig két méterrel jutottak magasabbra. Az expedíciónak legtöbb bajt a viharok okoztak. Állandóan heves délnyugati szél fújt és többször jutottak életveszedelmes hózivatar­ba. Nappal csak a forró égöv alatt használatos tropikus sisakokkal tudták magukat a Nap me­legétől megvédeni, éjszaka pedig majd meg­fagytak a 15—20 fokos hidegben. Az expedíció megállapításaiból különösen a geológiai eredményeket kell kiemelnünk. A Himalája hegység a Föld legfiatalabb hegysé­geinek egyike. Képződése most is folyamatban, van. Az egész hegység lassan emelkedik a Föld szine fölé. Talán ezzel magyarázható az, hogy valamikor a hegységtől északra és nyugatra eső részeken virágzó kultúra volt. ma pedig azért nincs, mert a folyton emelkedő Himalája, megakadályozza, hogy az esőfelhők Ázsia belső részeibe jussanak. Ennek a nagy hegységnek a felemelkedése okozta tehát, hogy Középázsia si­vataggá változott. A Góbi és Takla Makan si­vatagok helyén nemcsak, hogy virágzó élet le­hetett valamikor, de más expedíciók kutatásai nyomán egyes amerikai tudósok azt vallják, hogy az emberiség bölcsőjét is ezeken a sivatag­gá változott helyeken kell keresnünk. Ebből a tényből azt következtetik, hogy a Himalája emelkedése a jelen történelmi korban is folya­matban van cs ezért a kiima romlása tovább tart Középázsia óriási felföldjén. A nemzetközi Himalája expedició óriási eredményeit tehát nem szabad lebecsülnünk, mert a csúcsot nem érte el. Bizpnyos, hogy a soha sem pihenő emberi akarat addig fogja ostromolni a Föld legmagasabb hegyeit, amig eléri csúcsaikat, —Z. —Z. DANTE ALIGHIERI KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁT a Keleti Uiság állandó olvasói is havi 40 lel kölcsönzési díjért használhatják, ha az alanti szel­vényből lOdarabot bemutató ak.Naponta cserélhet SZELVÉNY. Ti* darab tulajdonosa (ott a DANTE kölcsöakäayrti« iának 40*'— lei kölcsöndlj lofüie* tésc mellété ca» havi haasaib* táxa«

Next

/
Thumbnails
Contents