Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-27 / 193. szám

XIV. ÉVF. 193. SZÁM. lüqjtfmlStezfa. Ugrón Gábor elnökletávoi megalakult a magyar ötös bizottság Feloldották a titoktartás alól a 33-as bizottság tagjait Magyarországon egyre szaporodnak a bankbetétek és a Garancia-bank segítségét még eddig egyetlen pénzintézet sem vette igénybe (Budapest, augusztus 25.) Az uj magyar kor­mány miniszterei kedden délelőtt sorra átvet­ték hivatalaikat. A harminehármasbizottság kedd délelőtti ülésére Károlyi érkezett elsőnek, majd utána sorra jöttek a bizottság tagjai és a miniszterek. A bizottság elnökévé Ugrón Gá­bort és Schandl Károlyt, az ötösbizottság elnökévé Ugrón Gábort, tagjaiul a felsőház részéről Teleszky Jánost, el- ■ lenzéki részről Kállay Tibort, a keresztény gaz­dasági párt részéről Wolff Károlyt, az egysé­ges párt képviseletében Temesváry Imrét és Marossy Ferencet választották be. Károlyi a bi­zottság ülésén röviden ismertette a kormány munkaprogramját, majd a tanácskozást szerdá­ra halasztották. Az eddigi szigorú titoktartási kötelezett­ség alól feloldották a bizottság tagjait és az ülések csak olyan mértékben lesznek tit­kosak, mint a többi képviselői bizottságoké. Az ülés előtti megbeszéléseken szó volt a főispáni állások rendezéséről. A kormánynak az az elha­tározott szándéka, hogy több megyében törli a főispáni állást, illetőleg a megyéket a főispán- ság szempontjából egységesíti. A magyar sajtó egyhangúlag megállapítja, hogy Magyarország belső fizetési forgalmának felszabadítása teljes sikerrel járt és azzal kap­csolatban egyetlen aggodalom sem teljesült be Érdekes és a nyugalomra jellemző, hogy úgy Budapesten, mint a vidéken nagy mér­tékben szaporodtak a bankbetétek és hogy a Garanciabanktól még egyetlen pénzintézet sem vett igénybe egy fillért sem. Tudvalevő, hogy a Garanciabank azért alakult, hogyha a bankoknak kifizetéseik miatt pénzre van szükségük, úgy támogassa őket. A deviza­kiutalás terén is teljes a nyugalom s a Magyar Nemzeti Bank az összes jogos igényeket ki tud­ja elégíteni, úgy, hogy néhány nap múlva a gazdasági élet minden vonalon a régi módon helyreáll. „A kölcsön! a francia töke minden politikai feltétel nél« kill jegyezte — hangsúlyozta Károlyi Gyula az Egysé­ges 'párt nagygyűlésén mondott programmheszédéhen (Budapest, augusztus 25.) Az egységes párt tegnap este népes értekezletet tartott abból a célból, hogy elbúcsúzzék a Betblen-kormánytól és üdvözölje a Károlyi-kormányt. Az értekezle­tén Károlyi Gyula fejtette ki programját. Kije­lentette, hogy a vezetése alatt álló kormány azért alakult, hogy az országot a súlyos pénz­ügyi gazdasági helyzetből kivezesse és erő­sen bizik abban, hogy ez sikerülni is fog a kor- tiánynak. Minden eszközzel el kell érni az állam- háztartás egyensúlyának biztosítását. Ez szükségessé teszi a kiadások apasztá- sát és a jövedelmek fokozását. A takarékossági elvet akarja keresztülvinni az államháztartás egész vonalán. A jövedelmek fo­kozása bizonyos adók emelését jelenti és az idevonatkozó részletes terveket a kormány a 33-as bizottság legközelebbi ülésén terjeszti elő. A külpolitikát illetően kijelentette, hogy gróf Bethlen István külpolitikáját akarja folytatni. Ennek folytán további törekvése az Olaszországgal kiépített és állandóan erősödő baráti viszony zavartalan ápolása. Az olasz-magyar barátság — mondotta, — nem akadályozza azt, hogy változatlanul meg­maradjon jó viszonyunk Németországgal és hogy ne javuljon állandóan Franciaországhoz való viszonyunk és ne találjunk francia részről szívélyes megértésre és barátságra. Külön hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a kölcsönt a francia tőke. minden politi­kai feltétel kikötése nélkül jegyezte és ilyen feltételek szóba sem kerültek. Angliában és az Egyesült Államokban megér­tésre találtunk, őszinte barátság fűz bennünket Törökországhoz és Lengyelországhoz és Ausz­Befőzéshez MINDEN GAZDASSZÓNY „CE1LOPMANM használ. Befőttes üvegek leg­jobb lezáró hártyája. Legolcsób­ban kapható a Minerva rt. könyv- és papirkereskedéschen, Cluj- Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1—3. trióval barátsági és kereskedelmi szerződést kö­töttünk. Rámutatott ezután arra, hogy nemrég kötöttük meg kereskedelmi szerződéseinket, most pedig gazdasági tárgyalást folytatunk Csehszlovákiával és Franciaországgal. Egyes szomszédainkkal gazdasági téren mindinkább erősödik a megértés. Politikai ellentétek még fennállónak, dí minthogy senki sem gondol arra, hogy ezeket más­kép, mint békés eszközökkel és kölcsönös megértéssel kell kiküszöbölni, remélni lehet, hogy a jó-szomszédi viszonyt je­lenleg gátló momentumok idővel eltávolithatók lesznek. Bethlen István szólalt fel ezután és kijelen­tette, hogy azért mondott le, hogy szabaddá tegye az utat az utána következő kormány szá­mára és hogy egy olyan kormány jöjjön, amely­nek nincsenek nehézségei és amelyet a mult ódiuma semmiképpen nem terhelhet. Nem fuíainodott meg a feladata elől, nem hagyta cserben az országot és a pártját, hanem gondosan előkészítette az utat, amelyen az uj kormánynak járnia kell. Majd rendkívül meleg hangon megemlékezve Károlyi Gyuláról, hangoztatta, hogy ő nem azokból a magyarokból való, akik mindig vál­lalkoznak, amikor más is vállalkozik. Ö akkor vállalkozik, amikor nincs le­gény a gáton, aki nehéz időben helyt áll, de mikor jntalomosztásra kerül a sor, eltűnik. Aradon és Szegeden, mikor veszélyben volt a vállalkozás, vezette a kormányt, de mikor Bu­dapesten helyreállott a rend, gróf Károlyi Gyula nem jött el, hogy jogforrás legyen. Bethlen ezután azt hangoztatta, hogy nincs változás a külpolitikában és a belpolitika nagy kérdéseiben sem, kezdve a trón betöltésének kér­désétől. Nincs eltérés köztük abban — mon­dotta, hogy a demokratikus fejlődés utján, lé- pésről-lépésre kell előrehaladni és hogy ebben az országban csak nemzeti politi­kát lehet folytatni. Később Bethlen a pártvacsorán még azt is kijelentette, hogy az uj bonépiíés még nincs befejezve és még messze vagyunk attól, hogy nyilt sisakkal törekedjünk ama célok eléré­sére, amelyek minden igaz magyar em­ber lelkében élnek. Bethlen végül kijelentette, hogy gróf Károlyi Gyulának azt a testamentumot adja át, hogy szeresse és tartsa össze az egységes pártot, mert ezen keresztül lehet és fog Nagy-Magyarország létrejönni. Uj ..csi?.«*miáaiiar 4-Ja akmSá Lőrinczy legendás Dnyeszterparíi átkelésének A Kereskedelmt Hiíeimlézef hamis vádért Indít eljárást a betétes ellen, aki betétkönyvét átadta Lőrinczynek (Kolozsvár, augusztus 25.) A Lőrinczy-ügy má már nem szolgált újabb szenzációval s a vizsgálóbíró egyelőre megelégszik a szélesen elágazó szövevények rendszerbeszedésével. Ép­pen elég gondot ad ez is, mert naponként jelent­keznek tanuk, akik egy-egy részletkérdésre akarnak felvilágosítást adni, lbgtöbb esetben azonban az derül ki, hogy a „szenzációs vallo­más“ alapjában véve semmivel sem viszi előre a vizsgálat ügyét. Ma is akadt egy „szemtanú“, ".ki a nevezetes Dnyeszter-parti jelenetrő1 szá­molt be, megállapítván, hogy augusztus 7-én a déli órákban csakugyan átúszott valaki a határ- raenti folyón s hátrahagyott ruhájában egy Lőrinczy Mózes névre intézett levelet találtak. \ vizsgálóbírónak azonban az a gyanúja, hogy íz egész felfújt Dnyeszter-ügy csak félreveze- ési kísérlet, amelyet komoly adatok nem ero­ii tenek meg. A bűnvádi feljelentések sorát ma Csizmás Géza vasúti munkásnak beadványa szaporította. Csizmás azt állítja, hogy Lőrinczy Mózes augusz tus 3-án vette fel a Kereskedelmi Hitelintézet­éi két betétkönyvére az elsikkasztott 120.000 lejt, pedig ekkor már a banknak tudomása volt visszaéléseiről, tehát vétkes mulasztást köve­tett el azzal, hogy a pénz felvételét nem akadá­lyozta meg. Csizmás a bank ténykedésében bűn­pártolást lát s ilyen irányban tett feljelentést a rendőrségen. Az ügyre vonatkozólag a Kereske­delmi Hitelintézet nyilatkozatot küldött be hozzánk, amelyben a maga részéről a követke­zőkben világítja meg a szerinte minden alapot nélkülöző feljelentést: — Az EUenzék f. hó 25-én megjelent száma tudósítást közöl egy feljelentésről, amelyet Csizmás Géza adott be a Lönnczy féle üggyé' kapcsolatban. Ez a tudósítás érthetetlen módon teljesén hamis és minden objektivitást nélkü­löző adatok alapján azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy intézetünk bizonyos betéti köny­vekre még azután is eszközölt kifizetéseket Lő- rinczy kezéhez, miután szélhámosságai nap­világra jutottak. — A beállítás valótlanságának és rossz­indulatú voltának illusztrálására kötelességünk­nek tartjuk a nagy nyilvánosság előtt leszö­gezni, hogy a szóbanforgó bemutatóra szóló betéti könyvet 1931 aug. 3-án, egyik kolozsvári pénzintézet szolgája LÉ J. mutatta be kifizetés végett, — akinek azt pénzintézetünk, figyelem­mel arra, hogy a betét fentartás nélkül volt elhelyezve, — minden további nélkül ki is fi­zette. Lőrinczy Mózes tehát, aki 1931 julius 25-e óta szabadságon volt, a betéti könyv Összegének felvétele körül intézetünknél semmiféle vonat­kozásban sem ténykedhetett. Hangsúlyozni kívánjuk továbbá, hogy a Lő- rinczy-féle visszaélések csak augusztus 6 án let­tek felfedve, — s igy az augusztus 3-i kifizetés minden vonatkozásban szabályszerűen eszközöl­tetett a nálunk betéti könyvvel jelentkező bank­szolga kezeihez. A beadott hamis vádért egyébként az inté­zet a feljelentő ellen az eljárást haladéktalanul meg fogja indítani. Ez alkalommal a nagyközönség objektiv tá­jékoztatása végett az eddig megjelent külön­böző híresztelésekkel szemben kötelességünknek tartjuk konkrét adatok alapján leszögezni, hogy a Lőrinczy által hamisított betéti könyvek össz­értéke pontosan 1,460.000 lej összeget tesznek ki. E betéti könyvek alapján mindössze 86Ö.0Ö0 lej igény támasztatott intézetünkkel szemben, — amelynek jogossága felett a bíróság lesz hivat­va dönteni. Ez az összeg az, amely az egész Lő- rinczy-féle bűnügyi komplexumból intézetünket érintheti.

Next

/
Thumbnails
Contents