Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)

1931-08-24 / 191. szám

12

KßutvgmsM^

XIV. ÉVF. m. SZÁM.

SAKK

Rovatvezető: Br. Bródy Miklós.

23®. sz. feladvány. Vásta J.-tőI.

Sötét: Ke4, Hbl, Hg7, gy.: b7, e3, e6, e7

<7 drb.)

8

7

6

5

4

3

2

1

Világos: Kh4, VbS, Bd5, Fe5, He2, gy.: f2,

g2 (7 clrb.)

—o—

Matt három lépésben.

(Megfejtési versenyünkön 3 pontot számit). —o—

A július 12-én közölt 233. sz. feladvány (Roura) megfejtése:

1. Fd7—eG.

Helyesen fejtették meg: Szabó B. (Kolozsvár); Megyeri L. cs S. (Gyulafehérvár); Walther K. (Vajdahitnyad) — <13 pont. Camaras J. (Dés); Mózes L. (Gyalár) -r- 60 p. Sólymos I. (Zilah) — 5S pont. Páska G. (Kolozsvár) — 57 p. Papp M. (Kolozsvár) — 51 p.-Gottlieb Zs. (Bán- ffyhunyad) — 52 p. ÜrmösEJí. (Kolozsvár) — 51 p. Balogh F. (Kolozsvár) i- 50 p. Sámuel J. (Kolozsvár) 45 p. Binder I (Selymesilosva) — 44 p. Várossy Olga (Temeséár) — 43 ponttal.

—o—

A rovatvezető üzenetei:

P. M. (Kolozsvár). 234. sz. feladványom már á háború előtt jelent meg a „Magyar Sakkuj- sághan.

a b c n e f g h

A szováta! versenyek.

Az augusztus hó 10-én megkezdődött mester és amatőr-versenyek befejezésük felé közelednek. A mesterverseny meglepetése az idősebb generációhoz tartozó bukaresti mester és külföldön is hires feladványszerző Herland kitűnő szereplése, aki eddig egy remis kivételével, összes játszmáit megnyerte és feltartózhat- lanul halad az elsőség felé. Dr. Balogh lesz a valószínű második, ki rossz start után (a két első partiét elvesztette) szépen felküzdötte magát. Jól szerepelnek még a fiatalokhoz számítandó I)r. Proea és a jaşi-i Winkler is, akik a további dijakra jönnek erősen számba. Sajnos, a verseny realitását erősen megzavarták a temesvári Erdélyi és Tyroler, akik romániai bajnokokhoz nem méltóan, néhány játszma elvesztése után elcsüggedve, hirtelen visszaléptek a verseny folytatásától és evvel erősen felborították egyesek esélyeit. így Herland ajándékba kapott 2 pontjával annál biztosabban érkezik be az első dijra.

Az amatőrök között feltűnést keltett a tehetséges, 19 éves galati-i játszó Zetlin, ki jó pozíciós stílusban, biztosan nyeri az elsőséget. Benne Románia már legközelebb jó mestert fog nyerni. A kolozsvári jó játékosok: Dr. Neumann cs Jurca, valamint a fiatal jaşi-i Costă- chel, a legközelebbi dijak komoly aspiránsai.

Felemlítjük még itt a kolozsvári Lepage és

Schuster E. cégek bőkezűségét, akik sakkkönyv és értéktárgy dijaikkal járultak hozzá az amatőrök megjutalmazásához.

Jövő heti rovatunkban hozzuk a versenyek részletes táblázatos eredményét és egyúttal megkezdjük a szovátai verseny jobb játszmáinak közlését is.

Primăria Municipiului Cluj.

No. 7479/1930.

HIRDETMÉNY.

Köztudomásra hozatik, hogy Clnj Prima- riája f. évi szeptember 3-án d. e. 11 órára árlejtést hirdet a város tulajdonát képező „Szent- györgy kaszárnya“ javitási munkálataira 204.063 (Kettőszáznégyezerhatvanhárom) lej értékben.

Az árlejtésen csakis iparengedéllyel rendelkező cégek vehetnek részt.

Az ajánlatok zárt és lepecsételt borítékban terjesztendők be. Bánatpénz fejében a költség- vetés értékének 3 százaléka készpénzben vagy állami értékpapírokban helyezendők letétbe.

A költségvetés és teherfüzet megtekinthetők a mérnöki hivatalban Str. Cogălniceuna No. 4. d. e. 11—13 között.

Preşedintele Comisiei Interimare a Municipiului Cluj.

*„QENERALA“

Román általános Biztositő Társulat

(Bucureşti, Piaţa Universităţii, (Str. Bursei 2). Alapítva 1897-ben. Befizetett alaptőke Lei 50,000.000. Bejerjyezvc az ilfovi Kér. Törvényszéknél <>011899 szám alatt. Alapszabályai közölve a Mon. Oficial 28411897 számában és módosítva a Mon. Of. 10/1899, 10/1901, 12/1909, él 1910, 233/1920, 6011923, 34/1927, 105/1929 számaiban közöltek szerint),

mely Románia legnagyobb érvényben levő életbiztosítási állományával 1,600.000,000 leivel rendelkezik,

a t. biztosított felei tudomására hozza, hogy az Intézetnél kötött népbiztositások a fővárosi rendőrlő- nökség és a kereskedelmi és ipariigyi minisztérium kiküldötteinek jelenlétében megtartott, 1931 augusztus havi 44-ik sorsolása alkalmával, az alanti betükombinációk lettek nyertesként kihúzva ;

0. 1.0. 2 H. C. H. 91. E. I. 4 D. M. Z. Q.M.M.

A fenti betiikombinációkkal rendelkező biztosított nyertes felek nevei a következők:

1. Jean Nedeleu ur, Bucureşti, Str. Pictor Romano 6

........................Dollár 160-—

2. Aureliu N. Drágiceanu kapitány ur, Bucureşti, Str. Gén. Anghe!escu8..............Lei 30.000.—

3. Iosif sin Avram ur, Bereşti.........................................................................................Lei 20.000.—

Dollár 160-— Lei 50.000.- Eddigi sorsolások eredménye Dollár 160*— „ 3,241.880.—

Eddigi kisorsolt biztosítások összesen Dollár 160-— „ 3,291.880. Felvilágosítást ad a „GENERALA" Societate Română de Asigurări Generale vezérigazgatósága Bucureşti (Piaţa Academiei), az intézet ciuji-kolozsvári Vezéx-képviselete (Str. Nie. Jorga Nő. 3.), és az ország minden városában lévő képviseletek.

H francia asszony

Irta: Kovács Károly

Ott ült, magános, komor éjszakában egyedül és a. keserű töprengések fatkái hajszolták egymást megnehezült agyában. A korcsmaasztalra támasztott könyökein mintha sziklát emelne, úgy húzzák fejét a gondok és ha meg- meglilbben a mécses kanóclángja, mint a mogorva csapiáros állított amoda a polcra a kései vendégnek, árnyéka a füstös mestergerendát verdesi fenyegető sötéten. Mit cselekedjék 1 Ma még a fejedelem palotása, holnap már föl kellene huzni a francia király uj huszárezredének cifra gúnyáját és a kardot, mivel eddig az elárvult haza szabadságáért vivott, kényszerű zárdáért odaadni idegen szolgálatára. Szomorú hírek szállongtak az udvarból és ma mondotta Zay urfi, hogy az öreg fejedelem, aki már csak sebzett lelkének gyógyítását műveli a kamal- duli kolostorban sűrű ájtatoskodással, kicsiny kiséret ólén indulni készül messze Isztambulba.

A hazai aranyak pedig megfogyatkoztak nagyon. Otthonról meg nincsen kitől várni semmit. Felperzselte a labanc az érmelléki udvarházat és a kifosztott, megvert, nyomorult jobbágyok szerteszóledeztek. Ki tudja, kicsoda bitangolja már a császár kegyelméből az Ősi birtokot.

Keservesen nynlt a dolmány belső zsebébe, meddig is tart még az élet? És a gyér aranyak hideg érintése közt egyszerre puha melegség simította meg a kemény kezet.

Kihúzta a tenyérnyi, csipkediszes, arany- szegélyes kis keszkenőt. Úgy libbent el komor szemei előtt, mint egy játszi, könnyű pille. Alint ahogy az lebegett kecses, lenge röppenéssel az utolsó ragyogó, —r úgy lehet, búcsú un n ep díszes színpadán, aki adta.

Különös, idegen, mámoritó illat gyönge felhője röpdöste körül.

— Marianne, — susogta nehéz fohásszal. És újra felrómíett édes fájással előtte, amint a palota előtt szétoszló vendégek forgatagában ott állt a hazainduló fejedelem kíséretében és a lépcsőkön lefelé jön ő is, fényes gavalléroktól kisérve, gyaloghintója felé. A táncos tündér, akinek kacér kis háza előtt ott, az erdő felé, annyiszor ellovagolt néma sóvárgással. Jött a díszes márványlépcsökön, parányi, atlaszcipős lábai alig érintik a hideg követ. Bájos kis arcán a taps és ünneplés ragyogása, ívelő ajakain mennyei mosoly, karcsú derekának ringásában a gráciák tánca, égkék szemeiben az ártatlan derű tavaszi üdesége. Ezek a szemek ráragyogtak ezen a fáklyák rőt fényében izzó ködös éjszakán. Végigsimogatták kigyulladt férfiarcát és amig egész lelke a tekintetében gyűlt, egy lágy mosoly és a kis csipkekendő, mintha véletlenül, odabillent sárgacsizmás lábai elé.

— Au revoir, — susogta a két gránátajak és mig a kis, fehér emléket mohón gyűrte fel a földről a kardforgató, nehéz tenyér, a tünemény már tovasuhant.

...Maga elé tette a csipkés keszkenőt a kopott asztalra és nagyot húzott az ónkupából. A veres bor fanyar édessége hazai illatot hozott felé, ezért járt ide a kis korcsmába nagynéha- néha; hisz ebben, a borban a magyar lélek lakik. Lehunyt szemei előtt tarka, kusza álom- szövétet szövögetett a tétova ábrándozás: az otthon, a francia lányka, az eszményi tiszta kis tündér, mint magyar asszony, odahaza, a nagy hársak alatt...

Harsány lárma riasztotta fel. Kél hangos, hetyke, tollaskalpagn, pomádéshaju, pedrett bajuszu legény rúgta be az ajtót. Hosszú, egyenes kardjukat zajosan csapták a lócára. Bosz- sznsan nézett feléjük. Díszes dalmatikájukon a kereszt mintája, esipkegallérukat megviselte az éjszakai dorbézolás. Gárdisták, a király testőrei, dünnyögte kelletlenül.

A csapiáros bort tett az uj vendégek elé. Nagyokat nevetve ittak. Aztán az egyik felállott és egy pikáns kis dal dndolása közben végigtáncolt a szűk szobában. — Most hirtelen elébe toppant. Iiáhajolt az asztalára, felkapta a kis keszkenőt, nagyot röhögött. Társa felé li- begtette a zsákmányt, aztán féktelen kacagással kiáltott valamit a frankok érthetetlen nyel- ván.

— Marianne, — értette ki a szóból. A másik trágár mozdulatot tett és felvihogott. De ekkor már kiröppent a görbe kard hüvelyéből és lapjával kegyetlenül lecsapott a keszkenőt tartó marókra. A csipkés zsebkendő meglibbent és hervadtan a földre hullott. — Most egyszerre ugrott talpra mindkét gárdista éktelen káromkodással. Megvillantak a hosszú spádék és a pengék megcsendültek vad zengéssel a széles görbe pallóson.

A korcsmáros fakó arccal rohant be, majd jejvesZékelve futott ki az utcára, az őrjárat után. Odabent szitkok, lábdobogás, csörömpölés zűrzavara tombolt. Porzott a korhadt deszkapadló, dörrenve borult fel az egyik asztal. Aztán csönd lett.

Amikor zihálva, fújva széjjelnézett a kör

zömbösen pislákoló mécs sápadt világánál, ottan feküdt a két francia a földön, kinyúlva. Az egyiknek beb ásított koponyáján kibuggyant az eleven velő. Ennek már vége volt. A másik, aki előbb még oly vidáman kötődött, hörögve lé- lekzett még, de arcán a halálveriték permetege. Nyakából hosszú csikban folydogált a vér az ajtó rése felé.

Most menekülni kell. A napkirály halállal torolja a párbajt. —- Hát még ő rajta, hontalan idegenen. Talán ez párviadal sem volt, csak gyilkos verekedés. Hogyan álljon igy véresen, lépetten a fejedelem szolid, bus szemei elé. Nekilendült az ajtónak, felrántotta. És akkor felé mosolygott a sarokból, fehéren, tisztán a keszkenő pillangója, fehéren és tisztán, ahogy a láss