Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-24 / 191. szám
s EréljE® 9BZ3Í! a ytegiatot 3 Lorinczy u^^Sioii Pusllfl sijjól ^liii^ó XIV. ÉVF. 191. SZÁM. ______________ ___________ Az Anío Giob egyik voll tisztviselőié, akit Lörinczy könyörtelenül eü- csapott, fontos vallomásban világította meg a csaló és sikkasztó módszereit — Sándor József szenátor ma kihallgatásra jelentkezeti s előadta, hogy az Emke és több betétes betétkönyvét Lörinczy még csak îe sem másolta, hanem durva hamisítással a bank tcrzskönyvéből írta ki hiányosan az adatokat (Kolozsvár, augusztus 22.) A T.őrinczy-féle bűnügy csöndesen folydogál tovább a kissé el- késett bűnügyi vizsgálat medrében. Ma már a vizsgálat elé nagy nehézségek tornyosulnak, elsősorban azért, mert megdöbbentő passzivitás mutatkozik a kihallgatott károsultak körében. Pustia vizsgálóbíró a legnagyobb eréllyel fogott a rejtélyes bűnügy kivizsgálásához, de lépt ui- nyomon a károsultak közönyébe ütközik. Bárkit hallgat ki, senki sem akar vallani, mindenki a vállát vonogatja és harapófogóval kell kiszedni belőlük a vallomást. A könyvvizsgálat is nagy nehézségekbe ütközik. Lőrinczy ugyanis olyan ördögi ügyességgel kuszálta össze az Auto Glob könyveit és elszámolásait, hogy még ma sem lehet tisztán látni, mennyi az Autó Glob tartozása és mennyi a követelése. Pastia vizsgálóbíró két irányban folytatja a vizsgálatot. Először is tudni akarja biztosan, hogy mi történt Sotocán, illetve mennyiben fe lel meg az igazságnak az a rendőri jelentés, hogy azon a bizonyos szombati napon valóban átúszott-e valaki a Ihiyesz- tere\n, Vagy az egész csak kitalált mese. Midőn az akták hozzá kerültek, azonnal átirt ;; Borooai ügyészséghez, hogy a helyszínére szálljon ki és a legpontosabban állapítsa meg, mi történt a/ Dnyeszter partján. Intézkedett abban az irányban is, hogy a Dnyeszter partján maradt ruhákat Kolozsvárra szállítsák. Pastia vizsgálóbíró többször hangsúlyozta előttünk, hogy nem hisz a Dnyeszter-parti kalandos szökésben. De nem lehetetlen az sem, hogy Lőrinczy Mózes venné teszi őket a környezet, az egzotikus világ megkapó szinessége, különleges terményeivel, csillogó művészetével, kaftános arabjaival, .félmeztelen négereivel, vadtekintetíi tuaregjeivel, törpe malgásaival. A pavillonok körül egzotikus vendéglők vannak, ahol az illető vidék ételeit tálalják fel az idegeneknek. A kinai feeskefé- szektől a kaktnszgyíimölesig, mindent meg lehet kóstolni itt, ha valakinek gusztusa van rá. Es hogy mindez még vonzóbb legyen, a vendéglők és épületek előtt időnként bemutatnak néger táncokat, arab és indokinai népünnepeket és szinielőadásokat. Az utakon tevék és elefántok visznek vidám gyermekeket, akiknek hangos kacaja még elevenebbé teszi az amugyis forgalmas életet. A francia gyarmatokon kívül a többi nagy gyarmatosító államok is resztvettek a ki állításon. Anglia, Amerika, Belgium, Hollandia, Portugália, Olasz és Spanyolország szintén kitettek magukért. PaviHonjaik büszkén sorakoznak a legszebb francia épületek mellé és berendezésben, színekben, pompában nem maradnak mögöttük. A kiállítás egyik legszebb látványossága az esti kivilágítás. 9—10 óra felé a vin- cennesi iő felett tűzijátékok gyönyörködtetik a nézőket és a főbb épületeket piros, zöld, lila, sárga színekben világítják ki. Ilyenkor olyan a kiállítás, világitó szökökutjaival, az angkori palota zöld színben úszó tornyaival, ezer meg ezer csillogó színével, rakétáival, mintha az ezeregyéjszaka tündérmeséi elevenedtek volna meg. És a boldog idegen vagy francia, aki pár napot töltött a kiállításon, a legszebb emlékekkel távozik onnan el; azzal a büszke öntudattal, hogy az európai kultúra csodákat müveit a még nemrég barbár földrészeken. Szin, pompa. fény. görögtüz, mindmegannyi délibáb, amelyik felcsillan és eltűnik nyomban. A kiáilitás tündén szépsége igy tűnt el előlem, amint késő este a csendes külvárosi nccákou át hazaballagta!!; Körülöttem nem volt már színes zsivajgó tömeg nem volt csillogó fény, sem díszes ruhába öltöztetett arabok. Csak a szegényes kopott, házak ahonnan százados nyomorúság áradt ki és az éjféli uccákon csak egy-két rongyos koldust leegyik bűntársa valóban átaszott a Dnyeszteren és a Lőrinczy ruháit hagyta a parton. A ruhák azonban még mai napig sem érkeztek meg Kolozsvárra. A vizsgálat másik iránya a Kolozsváron el követett csalások, szélhámosságok, betétkönyv és váltóhamisítások felkutatása. Habár Lórin •zy a dr. Bireescu ügyész címére küldött levélben azt Írja, hogy bűntársai nem voltak, Pastia vizsgálóbírónak máris fontos dokumentumai vannak arra. nézve, hogy a Lőrinczy szökését előkészítették, azt segítették. Az eltűnt milliókat Lőrinczy nem vitte magával. de mindaddig, amig pontosan nem lebet megállapítani, hogy mekkora az az összeg, amit Lőrinczy ellopott, annak a kinyomozása is nagy nehézségekbe ütközik, hogy az eltűnt milliók hol vannak. Akit Lőrinczy elcsapatott állásából. Már megírtuk, hogy az Auto Glob egyik tisztviselője, Haas Vilmos önként jelentkezett vallomástételre. Kijelentette, hogy a Lőrinczy ügyben nagyon fontos mondanivalói vannak. Haas Vilmos hosszú ideig könyvelője volt az Yuto Glob-nak és mint ilyen került kapcsolatba Lőrinczy Mózessel. Pastia vizsgálóbíró tegnap délután hallgatta ki Haas Vilmost, aki Írásbeli nyilatkozatot nyújtott be a vizsgálóbírónak. Ebben a nyilatkozatban az alábbiak foglaltat nak: — 1928 őszén még minden a legnagyobb rendben folyt az Auto Glob üzletmenete körűi A cég a súlyos pénzügyi válság dacára is megtalálta reális számításait s az üzletmenetbe! semmiféle zökkenő nem történt. Erről tanuskooetett látni, amint félénken elsuhan a falak nentén. És ekkor elém döbbent a kiállítás csil- !ogó ködképével szemben az élet valósága. Az a szomorú valóság, amiről nem szól statisztika és •íz elnyomottságnak, kizsákmányoltságnak az a fájdalma, amelynek mélységébe nem világit be a görögtüz fénye. A párizsi gyarmatügyi kiállítás a francia imperialista kapitalizmus csillogó bemutatkozása a világ előtt, hogy a gyarmati népek elnyomását leplezze díszes pavillonok, ragyogó ünnepélyek fényével. A vineennesi erdő álompalotái könnyen azt a hitet keltik a felületes szemlélőben és a naiv idegenben, hogy az európai kultúra Afrikába vitele a négerek és arabokért történik, hogy mindazt, amit az európai technika kitalált, Ázsia és Afrika benszíilütt népeinek a jólétét emeli. Holott mindez nem igy van. A gyönyörű vasutak, az elsőrangú országutak, a fejlődő ipar és az óriási kiterjedésű ültetvények majdnem 90%-ig mind európai kézben vannak. Yz arab törzsek óriási kiterjedésű birtokait például nevetséges áron sajátította és sajátítja vi most is a francia állam, hogy aztán azokat nyomban tízszeres áron továbbadja az európai telepeseknek. Adó. katonáskodás minden arab és néger számára kötelező, de ugyanakkor nem gondoskodik Franciaország a benszíilöttek kötelező elemi oktatásának bevezetéséről, legalább a nagyobb helyeken. Az ellentét annál kiáltóbb, mert még a hivatalos statisztikák szerint is Marokkó. Algéria és Tunis arab iskoláira kevesebb pénzt költ a francia állam, mint az ott élő franciákra, holott e bárom államban .11 millió arabbal szemben még egymillió francia sincs. De vannak más statisztikák is. amik kimaradtak a csillogó pavillonokból. Sehol nincs például feltüntetve, hogy mennyi pénzbe, emberáldozatba terült a gyarmatok meghódítása és mennyi emberbe kerül ma is megtartásuk? Az arabok és íz idegen légió névtelen halottjairól sincs eirdi •.és. pedig a figyelmes olvasó jóformán minden hónapban olvashat eldugott híreket az újságok ban. hogy Marokkó. Szíria. Indokína „pacifikálása“ (ez az a szép szó, amivel a francia sajtó dik az 1928-as évről származó mérleg îs. 1929. év februárjában a cég kötelékébe váratlanul belépett Lörinczy Mózes s ettől az időponttól kezdve a vállalatnál nj éra vette kezdetét. Lörinczy napok alatt befurta magát Bodnár Bélának, az Auto Glob tulajdonosának a bizalmába s ez a bizalom rövidesen olyan mély gyökeret vert, hogy néhány héten belül mindenben Lörinczy vette át a kezdeményezést és a diszponálás jogát az egész üzletben. — Én — folytatja nyilatkozatában Haas Vilmos — útjában voltam Lőrinezynek, mivel a könyvelés körüli teendőket továbbra is a régi szellemben igyekeztem ellátni, ami agylátszik keresztezte Lörinczy számításait. Egy alkalommal szigorú hangon a következő szavakkal támadt rám: „Önnel baj van kérem, hamis mérleget készitetl az elmúlt üzleti évről.“ Lőrinczy- aek ez a kijelentése az 1928-as mérlegnek arra a pontjára vonatkozott, amely az az év őszén az Auto Glob által felállított benzinkutak körüli isztalékot tüntette fel. Habár a mérlegnek ez a tétele, mint a többi, helyes volt, Lörinczy már akkor szabálytalanul akart eljárni a mérleg- jzámadásoknál. Az affér elsimult, én megvédtem az igazamat, Lörinczy bocsánatot kért tőlem. — Ezután alig egy két hétre megtörtént az első fiktiv átutalás az Auto Globtiál. Egy 150.000 tejes tételről volt szó, amelyet Lörinczy rendelkezésére a Kereskedelmi Hitelintézet számlája helyett egy bizótnyos Török Lajos névre kellett átutalni. Hogy a Török Lajos név mögött ki rejtőzött, azt még ma is homály fedi, jóllehet már akkor igen éles gyann merült fel egyesek részéről, hogy a Török elnevezés alatt kicsoda lappang? Ez volt az egyetlen fiktiv átutalás, amelyet Lörinczy velem végeztetett, Az állásom egyre bizonytalanná vált és április elsejével ugyancsak a Lörinczy intézkedésére, az üzlet- bői elbocsátottak. — Időközben, amíg még a cégnél dolgoztam, több ízben figyelmeztettem Bodnár Bélát, hogy a főkönyveknek nézzen utána. Azonban a főkönyveket Lörinczy szigorúan őrizte, sőt még a tulajdonosnak sem engedett ellenőrzési jogot maga fölött. Egy Ízben megdöbbenve láttam, hogy Bodnár Béla két esek-könyv kitöltetlen űrlapjait bélyegzőivel és névaláírásával látja el. Akkor azt mondtam: „Az Istenért, Bodnár nr, mit csinál, hogy lehet ilyen vakon, és korlátlanul bizni valakiben?“ De Bodnár jóhiszeműségében a végső határig ment, nem hallgatott fedi a hódítást) érdekében mennyi francia, és főleg mennyi arab és kinai hal meg. És hol vannak a kimutatások arról, hogy évente mennyi pénzt jelent a franciáknak Indokína, Algír és a többi gyarmatok. És mennyi pénzt keresnek ugyanakkor a benszíilöttek? Paul Maurand könyvében olvastam nemrég, hogy a középafrikai gyarmatokról pár év alatt kétmillió néger menekült át az angol és portugál birtokokra, mert ott nem kell katonáskodni. Ezek a szegény földhözragadt páriák otthagytak sokszor családot, birtokot, hogy a többéves katonaságtól megszabaduljanak. Vájjon miért nem volt ez is feltüntetve szines táblákon Kongó, Szndánia és Kameroun pavilionjaiban? És a diszes ruhába öltözött arabok, jól kihizlalt négerek, akiknek ezreit hozta fel Párizsba mutatóul, mintegy diszként a francia állam, bizonyára szintén azt a hitet keltik a szemlélőben, hogy a gyarmatokon is jólét, prosperitás uralkodik, akárcsak az anyaországban? Nincsenek itt Dakar, Saigon, Fez, Alger, Tunis nyomortanyáinak lakói, akiknek szegénysége messze felülmúl minden képzeletet. Nemcsak, bogy égő sebeik nem járulnak elénk a csillogó dísztárgyak mögül, de még puszta létezésükről sem vehet tudomást az, aki az afrikai népek helyzetéről innen akar tiszta képet alkotni magának. A kiállított statisztikák és műtárgyak, ipari és mezőgazdasági termékek alapján. Gandhi szava eljutott Európáig és felébresztette a szánalmat India szabadságért áhítozó népe iránt, de kihez jut el azoknak a névtelen arab és néger millióknak jaja, akik vezetők és kultúra hiányában évről-évre mind jobban az európai kizsákmányolás áldozataivá válnak? Reméljük, ha majd egyszer a gyarmati népek az „önrendelkezési jog“, az angolok és frnu- iák eme kedvenc jogi tétele alapján kezükbe veszik sorsukat, akkor az áltatok rendezett kiél 'i tó son ezek az elhallgatott számok és ki nem fejezett fájdalmak is szóhoz fognak jutni mai l. Igaz. talán ez kevésbé lesz olyan csillogó, min: i csodálatosan szép, vineennesi parkban, de kétségtelenül emberibb és igazabb lesz! \
