Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-16 / 185. szám
Kép> is taxa "Costala plătită IN NTÎWT3RAR No. 2425S—927, Kolozsvár, 1931 augusztus 16 VdScfflläp 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi* 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) C Telefon • 5-08, 0-04. j ___XIV. évfolyam 185-ák szám. Párizsban aláírták az ötmillió fontos magyar kölcsönt / Négy rendelet a magyar hitelélet normalizálásáréi (Budapest, augusztus 14.) A harmincbármas bizottság mai ülésén Wekerle pénzügyminiszter bejelentést tett, hogy az ülés folyamán távirati jelentést kapott Párizsból, hogy az ötmillió fontos kölcsönt aláírták. A pénzügyminiszter bejelentését a harminchármas bizottság tagjai nagy megnyugvással fogadták. A kölcsön jegyzői Svájc, Hollandia, Olaszország és Francia- ország vezető pénzintézetei és magyarországi bankok. Rövidesen aztán újabb kétmillió fontos kölesön is kibocsátásra kerül, amelyet kizárólag amerikai bankoknál helyeznek el. A négy kormányrendelet »BB1TAIIA« Angol-Román Biztositó R.-T. BUCUREŞTI Alapittatott a Comercial Union Assurance I Company Ltd. és a The Kxess insurance Company Ltd. londoni biztosító társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és * 55 milliárd Lel vagyonnal rendelkeznek. Kartellen kívüli Alapítva 1924. évben. Teljesen befizetett alaptőke 15,000.090 Lei. Bejegyezve az ilfovi törvényszéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Ofieial 1924 márc. 9-i 53. számában. Félelem a szegénységiül A mostani gazdasági válsággal a testi munkán kiviil a szellemi munka területén is a leg- aggasztóbb jelenségek mutatkoznak. Legfőbb jelenség az, hogy nincs értéke a szellemi munkának. Ennélfogva egy egész társadalmi középosztály, mely eddig azt hitte magáról, hogy ő szellemi foglalkozással a társadalomban szükséget tud pótolni, csak mi,nd erőszakosabb tolakodással tudja ta - tani magát. A szellemi fogL hozásban levők egymást igyekeznek legképtelenebb eszközökkel letaszítani arról a kis munkaterületről, ami még ki- haszuálhatónak látszik. És az is érdekes, hogy akiknek még van anyagi jómódjuk, azok a legkíméletlenebbek. Mintegy arra fordítják szellemi munkájukból az összes szellemet, hogy éleslátóan aggodalmaskodjanak, s jövőre szóló halmozásokkal gyűjtsenek, evégett embereket sodorjanak és bolonditsanak össze, s így ebben, a zavarosban halásszanak. Politika, jogászkodás, kereskedés, bankár- kodás, sőt. még az, irás mestersége is a szellemi munka kinos eltorzulásának ezt a formáját mutatja. Fájdalom, a legkínosabb eltorzulás jelenségei a kisebbségi magyarság társadalmában is felütik magukat. Nem erkölcsbiráskodás, nem kárhoztatás akar ez a mondásunk lenni, csak megállapítás. A szellemi foglalkozásnak rendjében egyre több közöttünk a lesiklás, a megté- yelyedés, a szokatlan életkombinációk megdöbbentő cinikussága, a kapaszkodások és tolongások erkölcsi kihagyása, szóval: a züllés. Hullás nem a testi nyomor felé. hanem a lelki nyomor még mélyebb örvényébe. Egy eszmevilág, mely a pénzt, az anyagiasságot szokta meg olyannak tekinteni, hogy attól függ az ' -tben minden. — ez az eszmevilág el ivesziteUe a talajt maga alól. Mindenütt csak azt látja, hogy a pénzzel baj van, az anyagiakban való vagyon sehol se biztos. És ez a bizalmatlanság elömlik a szellemi munka minden területére, s növeli a félelmet az élet minden vonalán. Mitől félnek? A szegénységtől. Ilyen volt a nevelés, ilyen volt az életviszonyok felőli ismeretek megszokása, hogy félni kell a szegénységtől. Mert a szegénység „nagy jcsábitó“, „bűnök anyja“, s mindenki gyanús és bevés értékű az életben, aki szegény. Ezt tanultuk meg az ipari, a technikai, s a mindenféle fejlődések erős nekilendülésii kultuszában; ezt tanította a modern élet minden viszonyának a szuggerálása. Légy több a környezetednél, hogy fennen élhess, jól élhess, irigyelten élhess. Éz .volt a szellemünkre ráigézett tanács és sugal- mazás. Eszerint alakult tehát az uralkodó felfogás. A gazdasági élet, az anyagiasság túlzó jelentőségre jutása igy csakugyan eszmevilágot ítermelt ki magából. Olyan eszmevilágot, mely visszahatott a szellemi élet területén való munkának is az elkorcsosulására, Tegnapi számunkban röviden jelentettük, hogy a magyar kormány 33-as bizottsága rendeleté alapján négy rendeietet szándékozik kiadni. A négy rendelet a Hivatalos Közlöny szombat reggeli számában jelenik meg. Az első számú rendelet sze.-in' a magyar kormány augusztus 15 ér íVi .tíiija d betéteket, még pedig olyanformán ^y .v-r > Budapesten háromnapi felmondási időt rendszeresít, a vidéken pedig egyheti felmondáshoz köti a betétek felszabadítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy aki betétei révén pénzhez akar jutni, három nappal előbb kell bejelentenie ezt a szándékát az érde- dekelt budapesti pénzintézeteknél. A vidéken egy héttel előbb keli felmondani a betétet. • A teljes összeg is felmondható, a közönség azonban egész bizonyosan nem fog élni ezzel a jogával s miként az többi napokban jelentős százalékban bankokba vitte a pénzét, a felszabadítás után nem fog ezzel ellenkező módszert követni. Nem mondhatók fel három- napi illetve egyheti időre azok a betétek, amelyeket annakidején hosszabb időtartamra és magasabb kamatozásra kötöttek le a betevők. Itt a megállapított határidőket szigorúan be fogják tartani. A kormány másik rendelete szerint a betétek felszabadításának napján megkezdi működését a garaneia szindikátus, amely a politikai körökben elterjedt hírek szeHogy van-e ebből szabadulás? Bizonyosnak kell vennünk, hogy lesz, mert különben éppen a szellemi foglalkozások területén csak a kétségbeesés lehet a távlatunk. Már pedig éppen a szellemi foglalkozásokból kell, hogy kiszakadjon a hit, a bizakodás, mely a mai állapotok általános csüggedéséből kivezetheti az emberiséget. A szellemi munka önzetlensége és anyagiasságtól való határozott elszakadása adhat csak uj erkölcsi felfogást, mely a gazdasági válságba való belebutulástól megszabadítja a világot. Ez a megszabadítás: a szegénység, az igénytelenség megbecsülése, s a legdurvább testi munkának is a megszokása. Ni,ncs értelme a külön szellemi munka rangosságának és nri nadrágba való öltözésének Nincs értelme a gazdagság külső jeleivel való álarcoskodásnak, ennek a világszédelgésnek, melyben benne van az egész úgynevezett müveit életünk, Ásni, kapálni, fát vágni, s a pihenő időben gondolatainkkal és érzéseinkkel is foglalkozni, — ez az egyensulyozottság a testi és szellemi munka között többet ér, mint a kétféle rint hatvanmillió pengővel fog megalakulni. Ebből egyharmadrészt az államkincstár, egy- harmadrészt a nagyipar, egyharmadrészt pedig a bankok fognak vállalni. Ez a szerv német mintára fog működni, hogy a kezdet nehézségein átvezesse a pénzintézeteket. A kormány harmadik rendelete szerint a betéteket úgy kezelik, mint az aranypengőt. Aranypengő értékűnek nyilvánítja a betéteket, a folyószámlákat, a köztartozásokat, a váltó- és egyéb követeléseket és tartozásokat. Az aranypeugő egyenlő értékű lesz a papír- pengő értékben számított egy pengő tartozással, illetve követeléssel s az aranypengő értékét a Nemzeti Bank állapítja meg és teszi közzé időről-időre a hivatalos lapban. A negyedik rendelet kimondottan a mező- gazdaság helyzetének orvoslásával függ Össze és méltányos határidő megállapítását célozza az árverésekkel kapcsolatosan. Apponyi nyilatkozik a Friedmann- féle akcióról. A valutakölcsön letét akició nagybizottsága a jövő héten kezdi meg működését. Appoüyi Albert gróf nyilatkozatot adott és elmondotta, hogy az akciónál joggal számit minden magyar állampolgár közreműködésére. Minden reménység meg van arra, — mondotta, — hogy a 200 millió pengő összegyűjtése rövid időn belül megtörténik. munkának az elválasztása, s abból a szellemi munkának a fölénybe tolása. Akinek több a szellemi képessége, az azért nem vész el a testi munkában, hanem tanácsadója, biztatója, ésszel segitője lehet a mellettünk és velünk együtt izzadó társnak. A Szellem igy nem szabadul neki, hogy túltermelésekkel hóditó útra induljon és munkanélküliségeket okozzon, amivel nyomor tengerének és abban gazdagok szigetének térképévé változtassa a világot. Lesz egyforma szegénység, less egyforma egyszerűség, amit néni szégyenlünk egymás előtt, hanem megtaláljuk együtt ebben a szűkös anyagi állapotban is a lelkünk megelégedését és lelkiismeretünk nyugodalmát, Lesz egyforma szegénység, s lesz egyforma egyszerűség, de nem lesz nyomor. Se lelki, se testi nyomor. Meg kell tanulni, hogy ne féljünk a szegénységtől, s szokjunk hozzá a testi munkához — mindnyájan. A szellemi foglalkozásunknak ebben az aj életirányban kell megtalálni, hogy magukon segíthessenek, s a kisértő züllésből kiszakíthassák magukat, (P.)
