Keleti Ujság, 1931. augusztus (14. évfolyam, 172-197. szám)
1931-08-14 / 183. szám
r QUV. VTF. IM. BZ2®." Várva-várl uldonság! Minden szőlősgazdának SgEPMCTTlIIMHIfllll, ildlHi «WKMBB víznyomásos borprés \l üEv-^- 3flB58HBHBBRI8BBBBHBMS3fiRBBBBBWPHRBBB Jobb sajtolás és 2—3>szoros gyorsabb mimkaicijesitmény! Bámulatos olcsó ár! Egy viznyo- mrísos bor prés ma már csak am - nţ /iha kerül, mint a régi szerkezetű ! A ,, 't njdro-Express" viznyomásos szerkezet bármely meglevő, régi rendszerű bor présre könnyen fölszerelhető- — Komplett borpréseket és hydraulikus sajtószerkezeteket szollá- és gyümölcszuzókat szállítunk elsőrendű kivitelben és olcsó árak mellettIsmertetőket és ajánlatokat bárkinek ingyen küldünk. RIEGER im GÉPGYÁRAK RÉSZV.-TÁRS. SIBIU -NAGYSZEBEN. OLVASSA EL AZ IRODALOM EME REMEKEIT: mmm? z ..........i ft®ü ... .. P$ msmm wmmrn mmmv mmmw KÜNCZ ALADÁR: MATULL KURTH: _____ e* A PRZEMYSU REPÜLŐ A FEKETE KOLOSTOR 1 WÁ wé? _ US CH RITZ «9 A BRIGADÉRÖS LEÁNYA Pffcf Éffli mwWt wmm mwmMü LIGETI ERNŐ : $ <e>  KÉT BÖSZÖRMÉNY! WA Wffff msmíw ífffí WWWSWWWWwWwWWW Ezekhez hasonlókat olvashat naponta minimális díjért a többezer cserekötettel rendelkező »DANTE ALIGHIERI« Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biztosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt- Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz Józsefül) 37. Telefon 12-57. A Berkovitz és Társa bankház kényszeregyezségi kérést nynjtott be az iitowi törvényszékhez A passzívák IOO°/0-os kifizetését ajánl ja fel — A követeléseket a tulajdonosok magánvagyonukkal is biztositják A külföldi események miatt fizetésképtelenné vált Berkovitz & Co. bukaresti bank, a tegnap az i 1 fövi törvényszéknél kényszeregyez- ségi kérést nyújtott be, amelyben kötelezi magát arra, hogy az összes betéteket három év leforgása alatt 4%-os kamattal 100%-ban visszafizeti. Az első év végén 15%, a második óv végén 35%, a harmadik év végén 50% visszafizetését vállalja. A bank passzíváiért a kényszeregyezség sikere esetén a banktulajdonos Berkovitzék magánvagyonukkal is garanciát vállalnak. A bank mérlege szerint az aktiv vagyon 928,774.956 lej, ezzel szemben a passzívák ösz- szege 758,019.227 lej. Az utóbbi tételben 346 millió 115.980 lej betétállomány szerepel. így tehát a bank a momentán nehézségek dacára is aktiv mérleget produkált. A mérleg szerint január 1-től augusztus 1-ig a bank 24,182.110 lej veszteI seggel dolgozott. A kényszeregyezségi cl járás 6,493.113 lej illetékbevételt jelent az állam javára. A bukaresti sajtó behatóan foglalkozik a bank történetével, amely egyszerit pénzváltóüzletből 60 év alatt Románia legnagyobb magánbankházává fejlődött. A Berkovitz-bauk a liberálisok egyik főerőssége volt, Berkovitzék a Bauca Naţionala részvényeinek jelentékeny kontingensét tartják kezükben, ami tekintélyes pozíciót biztosit részükre a jegybank irányításában is. A fővárosi sajtó nem tulajdonit nagyobb fontosságot a fizetésképtelenségnek és biztosra veszi, hogy a betétesek és a bank egyéb hitelezői teljes kiegyenlítést nyernek. A Berkovitz- bank az erdélyi piaccal nem állott szorosabb összeköttetésben, ennélfogva a bank fizetési nehézségei az erdélyi pénzintézetekre semminemű káros hatással sem lehetnek, A romániai pefróieumloar helyzete Osiceanu mérnök tanulmányt irt a romániai petróleumtermelés helyzetéről. Tanulmányának fontosabb részeit az alábbiakban ismertetjük. 1912-ben az évi termés 1,898.000 tonna volt. A világháború kevés hijján végzetes csapást mért a román petróleumiparra, ugyannyira, hogy 1918-tól 1922-ig nerh csináltak egyebet, mint a hadsereg parancsára lerombolt szondákat és különböző üzemeket újjászervezték, 1922. év végén már sikerült odáig eljutni, hogy az évi termelés 1,373.000 tonnára emelkedett. 1922—26 között a petróleumipar nacionali- zálására került a sor. 1924-ben szavazták meg a földalatti természeti kincsek nacionalizálásáró! szóló törvényjavaslatot, ettől kezdve a petróleum kiaknázása nagy lendületet vett, aZ 1926 évi termelés eléri a 3,244.000 tonnát. Azóta minden vonatkozásban ismét sokat fejlődtek az üzemek. Jellemző a román petróleumipar jelentőségére, hogy a világtermés terén az ötödik helyet foglalja el. A háború utáni konjunkturális helyzet a román petróleumipart is nagyban támogatta. mert a világtermés korántsem elégítette ki a szükségletet. 1926-ban azonban már megkezdődik a dekonjunktúra. Amerikában, Perzsiában. Venezuelában és Irakban olyan hatalmas méreteket öltött a szondák munkája, hogy túltermelés következett be. A kedvezőtlen piaci helyzet ellenére Romániának mégis sikerült petróleumtermékeit export, utján értékesíteni. Nálunk is felismerték annyira a helyzetet, hogy csak a legnagyobb erőfeszítésekkel lehet fenntartani külföldi kapcsolatainkat. Éppen ezért a társaságok a legnagyobb anyagi áldozatoktól sem riadtak vissza, csakhogy a külföldi piacot megtartsák. Az ezirányban kifejtett erőfeszítések és az elért anyagi eredmények között azonban korántsem lehet a megfelelő arányt megtalálni. Pillauatnyilag sem feledkezhetünk meg Oroszország szerepéről sem. Hiszen 1925-beu inár beköszöntött a konkurrencia, 1930-ban már 500 százalékkal termeltek többet, mint 1921-ben Tekintettel arra. hogy nagyon csekély rezsivel dolgoznak, termékeikkel elárasztották a világpiacokat s az már a helyzetből adódik, hogy a külföld azt vásárolja, ami olcsóbb. A folyó évben 1,185.600 tonna termésbői 1,036.400 tonnát értékésitett Oroszország. Ezzel szemben az 1930 év folyamán 5,783.000 tonnából csak 3,855.500 tonnát sikerült eladniok. Ily körülmények között örömmel állapíthatjuk meg, hogy exportunk évről-évre növekedett. 1927-ben 28 százalékkal, 1929-ben 20 százalékkal és 1930-ban 37 százalékkal emelkedett a román export az előző évekhez viszonyítva. Osiceanu mérnök tanulmánj'a árról sem feledkezik meg, hogy milyen pénzügyi politikát kellene folytatnia az államnak a petróleumipar aláhanyatlásúnak elkerülése végett. Elsősorban az adók és az exportilletékek redukálását javasolja, mivel jelenleg a termés értékének 25 százaléka az állam zsebébe vándorol. Osiceanu mérnök mellőzte a belső fogyasztás kérdését. Pedig bennünket a problémának ezen oldala is közelről érdekelne. Dacára annak, hogy a petróleumés a benzin hazájában élünk, olyan borsós árat fizetünk, mintha legalábbis Perzsiából importálnánk. Legutóbb is emelték a petróleum és benzin adóját, minthogy pedig e cikkek sok életképes iparnak legfőbb nyersanyagai, végeredményében a romániai ipart sújtja a legjobban e cikkek adójának felemelése. A német bankráta csökkenésének hatása. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a Birodalmi Bank a leszámítolási kamatlábat 15-ről 10%-ra, a lombardkamatlábat 20-ról 15%-ra szállította le. Az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a német betétek állománya napról- napra emelkedik s igy a váltóbenyujtások csökkennek. A német kamatláb csökkenése a középeurópai gazdasági helyzet szanálásának újabb jele, amely valószínűleg kedvező hatással les® a többi jegybank kamatlábára is. Amerikába» a napi pénzben erős a kínálat. Csökkent a világ gabonatermése. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet adatai szerint az idén a gabonatermelés feltétlenül kevesebb lesz a tavalyinál, ami azonban az árakra semminemű hatással sem lehet, mert még a mult évről 10 millió tonna maradt eladatlanul. A buza ára Amerikában 50 centre esett, ily alacsonyan 1895 óta nem jegyezték a búzát. A brai- lai tőzsdén az árak változatlanok. Megalakult a detailkei'eskedők cukorvédel- mi szindikátusa. A kolozsvári Sfatul Negustoresc fűszer- és vegyeskereskedők szakosztálya kebelében megalakult a cukorvédelmi szindikátus, amelynek célja, hogy a cukor tervbevett . állami monopolizálása esetén, tagjai részére biztosítsa továbbra is a cukor detail eladását. A szakosztály vezetősége ezúton hívja fel az ösz- szes kolozsvári fűszer- és vegyes kiskereskedőket, hogy saját jólfelfogott érdekükben, ezen szindikátusba a lehető legrövidebb időn belül iratkozzanak be, mert későbbi jelentkezéseket el nem fogadhat. Minden hétköznapon délelőtt 10—12 között a Sfatul Főtér 22. sz., II. emelet, titkári hivatalában. A szindikátusba való belépés díjtalan.
