Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-30 / 170. szám

XIV. ÉVF. 170. SZÁM.

3

Tatariu dr., az interimár-bizottság elnöke politikamentességet és a város minden polgára számára egpenit elbánást igér

„Tudom, hogy a polgárság bizalmatlan velünk szemben, de állíthatom, hogy ez a bizalmatlanság indokolatlan“ - Az uj referensek beosztása

(Kolozsvár, julius 28.) Érthető a közönség bizalmatlansága a kormányváltozások alkalmával jelentkező interimárbizottságokkal szemben, amelyeknek az a legfőbb ismertető jelük, hogy a város polgárságában semmiféle bizalmi kapcsolataik nincsenek, a városházán vadidegenek és csak hosszú hónapok után tudnak annyi tájékozódást szerezni, amennyi az ügyek szimpla vitelére elégséges. így történt ez a kolozsvári in- terimárnak kinevezésével is. Uj helyzet, uj emberek. Az interimárbizottság elnöke, Tatariu dr. egyetemi tanár az egyetlen, akit Kolozsvár törzspolgárának tekinthetünk s aki, ha hivatása mindezidáig távol is tartotta a városházától, de több évtizedes kolozsvári működése alatt akarva nem akarva közel kellett jutnia azokhoz a városi próblémákhoz, amelyek Kolozsvárt érdeklik. Főleg erre való tekintettel kerestük fel Tatariu dr.-t, aki ezidőszerint a polgármesteri teendőket látja ei Kolozsvárt. Az a nyilatkozat, amelyet munkatársunk előtt tett, arra mindenesetre alkalmas, hogy véleményünket fentartsuk Tatariu polgármesteri működésével szemben mindaddig, amig be fogja bizonyítani, hogy a béke és meg értés szellemét, az alkotó munkára való készséget, a ma talán legaktuálisabb takarékossági szellemet, végül pedig, amit külön is hangsúlyoz, a politikamentesség elvét nemcsak hírlapi nyilatkozatban hirdeti, hanem a gyakorlatban is igyekezni fog megvalósítani.

— Kezdem azzal, — mondotta Tatariu polgár- mester — hogy a városi pénztárt összesen 640 lej készpénzzel vettem át. Kolozsvár siralmas pénzügyi helyzete mindenekelőtt a garasoskodásig menő takarékosságot irja elő kötelezően számomra.

— Mindenekelőtt azt a sokoldalról hallott

vitel szempontjából nem szorul szomszédaira. Nem hiába kezdődik az erdélyi szász himnusz így: „Siebenbürgen, Land des Segens“, Lsten valóban minden áldását összehalmozta Európának erre a területére. Nemes fája nincs sok, de a fenyő és bükk, még ezt a gazdálkodást is túlélte. Szén annyi, hogy nem tudják, mit kezdje nek vele. Leépítik a bányamunkásokat, akik városról-városra bolyongva keresik a munkát. A szén pedig halomra ömlesztve, magában ki- gyul és ég és pusztul. Hozsánnát zengtünk a földgáznak és korszakalkotó felvirágzást vártunk tőle. Amerikai tempóban keletkeztek nyomában az iparvállalatok és most drágább a gáz (mely pedig bőven ömlik a mélységből, ingyen), mint a szén, amellett pedig bizonytalan, mert ez is a politika játékszere lett. Hol az egyik, höl a másik párt magához ragadja és egészen ugyan el nem tünteti, de oly körülményessé te szi használatát, hogy épp tőlünk költözött el egy nagy üzem az Ókirályságba, hol uj telepet épített és a mesterséges hajtóerő dacára, olcsób ban produkálhat. Ha mind e kincsek nem lennének, akkor sem kellene hajtóerőért a szom szódba menni, mert van vizeinknek annyi esése, hogy ez a fehér szén elgyőzné az egész ország minden üzemét.

Mit mondjak a petróleumról, melyért a világ minden nagyvállalata verseng és mit a földbeu heverő minden gazdagságunkról? Hisz az égy ólmot és higanyt kivéve, mindenünk van- És borunk, gabonánk, állatunk, mindenünk úgyhogy senkitől semmit sem kell vennünk, magunk részére is mindent termelhetünk, elő állíthatunk, a világpiac kilengéseitől függetlenül olyan bőségben élhetnénk, mint senki más. Pénzünkből olyan rendet és kultúrát tarthatnánk fenn országunkban, hogy párját ritkítaná és csodájára járnának az emberek.

Mindennek pedig hire-pora sincs. Hogy miért, azt asszonyi logikátlanságom nem tudja megérteni. E megfejtést rábízom a nemzetgaz- dászokra, akik az ok és okozat közti szerves összefüggést sokkal jobban tudják, mint én. Én csak annyit tudok, hogy nehéz, szomorú szívvel tértem vissza az erdőből.

kritikát említem fel, hogy én eddig nem vettem aktiv részt a politikában. Ez csakugyan igaz. Talán az is az oka ennek, hogy előttem a városnak minden polgára egyenlő. Én nem teszek különbséget románok és magyarok, kormánypártiak és ellenzékiek között. Elhatározott szándékom, hogy a politikát száműzöm a városházáról. Akik a város érdekeinél előbbre becsülik a politikát, azoknak azt üzenem, hogy a város speciális kérdéseiben hiába igyekeznek politikai szempontokat érvényesíteni.

— Arról is tudok, hogy az interimárbizott- sággal szemben bizalmatlanság nyilvánul meg, amelyet azonban én indokolatlannak tartok. Programot már csak azért sem adok, mert egyik legfőbb törekvésem az, hogy a kolozsvári interimárbizottság minél rövidebb idő alatt adhassa át helyét a törvényesen megválasztott tanács nak. Éppen ezért sürgetni fogom a községi választások megejtését, hogy a polgárság azokat kiildhesse be a városházára, akiket bizalmával felruház. Egyet mindenesetre le akarok szegezni még. Végig ragaszkodni fogok ahhoz az elv hez, hogy a városházán nincs helye a politikának, Amennyiben a kinevezett tanácsosok közül valaki céltalan politizálással zavarja meg a munkát, habozás nélkül azonnal visszaadom megbízatásomat.

Ezeket mondotta Tatariu dr. s akkor, amikor közöljük kijelentéseit, ismételten hangsulyozSzezonvégi darusítás

alkalmából

nagyon ölesén

vásárolhat

cipőt

FarkasIgnátz

cipőárutokban

CIuj-Kolozsvár (Dermata palota).

zuk, hogy mi a városháza eseményeinek objektiv kritikusai leszünk és számon fogjuk kérni az interimárbizottság tói, illetve annak tagjaitól, hogy mennyire vállalják a szolidaritást a polgármester fentebb kifejezésre jutott álláspontjával. v

Tatariu dr. egyébként közölte velünk az ideiglenes tanácstagok beosztását, amely szerint Bornemisa Sebestian látja el a helyettes polgármesteri teendőket, a pénzügyi osztályt Peculea Marius vezeti. Candrea az anyakönyvvezetés tisztjét látja el és az iskolaügyeket ellenőrzi, Carpinisan Nicolei a gazdasági ügyek, Dina Manase a technikai ügyek, dr. Popoviciu Traian az egészségügyek referense lesz.

994

A világ kulturnemzetei nem fogják egyedül hagyni Németországot bajában, mert a németség nélkülözhetetlenné vált a civilizált emberiség számára“ —

mondotta MacDonald Berlinben

(Berlin, julius 28.) Ezrekre menő tömeg lel kés béke tüntetése között érkezett meg Macdonald Berlinbe. Tegnap este Brüning Macdonald és Henderson tiszteletére bankettet adott, amelyen a kancellár mondott üdvözlést az angol kormány férfiakra, s pob árköszöntője végén az angol királyt éltette.

Macdonald válaszában azt hangoztatta, hogy

mostani berlini ntjnk annak dokumentálása,hogy Anglia bizalma Németország jövője Iránt változatlan.

Az angol kormányférfiak csodálattal látják azokat a heroikus erőfeszítéseket, amelyeket a birodalmi kormány a gazdasági válság leküzdése érdekében foganatosított. A világ kulturnemzetei nóta fogják egyedül hagyni Németországot bajában, mert a németség nélkülözhetetlenné vált a civilizált emberiség számára. Most — mondottá Macdonald — nemzetközi bankszakemberek kezdték tanulmányozni a német gazdasági helyzetet. Fel fogják fedni a válság okait s bizonyára célra vezető módokat fognak ajánlani Németország megsegítésére.

Macdonald kihangsúlyozta a francia-német tárgyalások továbbfolytatásának fontosságát,

mert ezekből ki fog alakulni az európai együttműködés, amelynek szellemétől áthatva kell nevelni az ifjúságot- Macdonald és Henderson a birodalmi kancellári hivatalban ma délelőtt kétórás politikai eszmecserét folytattak Brüning- gel és Curtiussal, amelynek keretében folytatták a két német államférfi angliai látogatása alkai' mával Chequenrhen megkezdett tanácskozásokat Délben Hindenbnrg elnök nagy diplomáciai parádé közepette kihallgatáson fogadta az angol miniszterelnököt és a külügyminisztert. Utána az angol államférfiak a Hotel Kaiserhof- ban fogadták a német és külföldi sajtó képviselőit és hangoztatták az újságírók előtt, hogy

mostani berlini átázásuk is annak a bizonyítéka. hogy az angol kormány teljes bizalommal van Németország gazdasági életének jövője iránt.

Délben két órakor Braun porosz miniszterelnök adott bankettet Macdonald és Henderson tiszteletére.

Este Sir Horace Rumbold berlini angol nagykövet ad vacsorát a két angol államférfi tiszteletére, mely után Henderson vonatba száll és visszautazik Angliába, Macdonald pedig a ma Berlinbe érkezett angol repülőgépen reggel indul vissza Londonba.

Miért nem kap Németország hosszúlejáratú kölcsönt?

(Berlin, julius 28.) Beavatott helyen úgy tudják, hogy a német kormány kölcsöne érdekében nem zárkozott el attól, hogy akár politikai engedményeket is tegyen Franciaországnak. Franciaország azonban hosszúlejáratú kölcsönt csak akkor tud nyújtani, ha azt Anglia és az Unió garantálják. Anglia azonban alkotmányjogi okból nem garantálhat hosszúlejáratú kölcsönt, az Unió pedig gazdasági helyzetére való tekintettel és igy elhibázott és hiábavaló volna már emiatt is Németország politikai udvariaskodása,