Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-20 / 162. szám

4 XIV. ÉVF, 1662. SZÁM' Tragikus körülmények között halt meg egy volt kolozsvári színész (Budapest, július 18.) Bérczy Ernő, az is­mert szinész és rendező, pénteken délután rueg- reuditö körülmények között meghalt egy men­tőautó hordagyán. A tehetséges fiatal színész megrázó tragédiája városszerte nagy részvétet és megdöbbenést keltett. Pénteken délután ő óra tájban jelentette a mentőknek egy Ráday üccai orvos, hogy Bórczy Ernő színész, aki nála kezeltette magát, a ren­delőben hirtelen rosszul lett, állapota igen sú­lyos. Az orvos azonnal segítséget kért. A men­tők nyomban ki robogtak a Ráday uecában levő orvosi rendelőbe, ahol a rendelő kerevetén sá­padtan, szinte' élettelenül találták Bérczy Er­nőt. Alig lehetett hallani szívdobogását és pul­zusa is gyengén vert. Az orvos kétségbeesve mondotta mentőorvos kollégájának, hogy barát­ját már évek óta kezeli, pénteken délután is salvarsán-injekeiót adott neki, ami után a szí­nész rosszul lett. Szivgj eugeséget állapított meg, majd koffeint cs egyéb sziverősitőlcet adott neki, azonban .szívverése egyre gyengült. A meníőoryos megvizsgálta Bérczy Ernőt, azonnal hordágyra fektette, majd levitték a mentökoesiba. Bérczy Ernőnek már csak annyi ereje volt, hogy elhaló hangon kérlelte barát­ját: — Ne engedj elvinni, itt akarok maradni. Úgy barátja, mint a meutőorvos megállapí­tották azonban, hogy sürgősen kórházba kell szállítani. Betették Bérczy Ernőt a mentőko­csiba, utánaszállt barátja is, aki egész utón ál­landóan figyelte szívverését és pulzusát. Meg­döbbenéssel veto azonban észre, hogy szívveré­se egyre gyengébb és gyengébb lesz, pulzusa pedig már kihagy. Mielőtt az autó megállt vol­na a Rókus-kórház bejárata előtt, Bérczy Ernő meghalt. Az esetről a külső vizsgálat csak annyit tu­dott megállapítani, hogy nyilváu az erek szaka­dása vagy elzáródása okozta a halált, A 43 esz­tendős színész erei a rendkívül súlyos betegség folytán már régóta gyulladásban voltak, úgy, hogy a halál előbb-utóbb úgyis bekövetkezett volna. A súlyosan beteg színész, aki egy pillanatig sem tudta, hogy milyen rohamosan közeledik utolsó órája, a Dob uceában lakott szerény la­kásban húgával és ennek kisfiával. Bérczy Ernő Nagyváradon született. Ere­detileg Márton-Bérczynek hívták, ő azonban ezt a nevet Bérczyre rövidítette. Szinészkar- rierje 1902-ben, 15 éves korában kezdődött Deb­recenben a Zilahy-társulatnál. Innét Kolozs­várra került Megyery Dezső társulatához. A Renaissance Színház igazgatója, Bárdos Artúr felfedezte öt és szerződtette a Renaissance Szín­házhoz, ahol szép sikerrel szerepelt s különösen nagy sikere volt Szép Ernő darabjában, a „Lila akácában. Nemcsak a közönség kedvelte, hanem kollégái is nagyon szerették. g fj V i rra « ff |t tg 1 g K !>* Lú Sí fi w> w* fg .... ne sajnálja az utat Marosvásárhely-, Brassó-,Szebenbe és tekintse meg S1EKLY&RETI bútorgyár misiiaraktárái« ADV ÁRLESZÁLLÍTÁS! - KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK! gsawaaar ... Twumw Védőbeszéd a sétatér óriösfái érdekében Kaptuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő TJr! A napokban olvastam egyik kolozsvári lapban, hogy — tekintettel a sétaté­ri szerencsétlenségre, hol két embert leütött a lehulló korhadt faág — a városi tanács elha­tározta, hogy az összes öreg nyárfákat kivá­gatja a sétatéren. Igen tisztelt Szerkesztő Ur, vájjon meggon­dolta-e a bölcs tanács mit müvéttéHiszen éppen I ezek az öreg fapátriárkák valóságos látványos­ságai a kolozsvári sétatérnek. Mikor nemrég egy berlini ismerősömmel a tisztes fasorok közt végigmentem, valóságos elragadtatással bá­multa meg e 3—400 éves faóriásokat, amelyek évszázadokon át nyújtottak árnyékot nemzedé­keknek. Egy-egy ilyen öreg fának kerülete 7—8 métert is kitesz. Valósággal megcsodálni való hatalmas faoszlopok, amilyeneket német ismerősöm szerint, még őserdőben is ritkán le­het látni. Kolozsvár büszke lehetne ezekre az öreg óriásokra! Mit nem adna egy. német, vagy francia város, ha parkjában ilyen példányok­kal rendelkezhetne! S nálunk ki akarják vágni e csodás mammutfákat, melyek még egy feje­delmi parknak is becsületére válnának. De a mai embereknek nincs érzékük a természeti szépségek iránt, ügy járunk vele, mint annak­idején a majálisuceai öreg gesztenyefákkal, ki­vágják őket és ha megtörtént, sajnálkozni fog­nak felettük. Mi szükség van ilyen vandaliz­musra? Igenis vizsgálják felül egyenként min- deu tavasszal, mint ahogy az öreg Zobátz fo- kprtész idejében történt s vágják le a korhadt, száraz ágakat minden évben. Az igy ápolt fai ha meg van fosztva száraz ágaitól, annál egész­ségesebben hajt, de ne hagyjanak rajtuk méte­res csonkokat, hogy a fa tovább korhadhasson. Az öreg Zobátz az ilyen sebhelyeket be is kö­tözte sárga agyaggal, hogy ne korhadjon to­vább. Szegény öreg fák köszönettel vennék az ilyen ápolást s még nemzedékeken át virítaná­nak s üdítenék a levegőt hatalmas törzseikkel, jó gondozás mellett nem történne több ilyen katasztrófa, .mint ahogy régebben sem történt s ezrek gyönyörködhetnének továbbra is a ha­talmas törzsekben, amilyeneket nem lehet, lát­ni messze földön. Kérem Szerkesztő Urat, emel­je fel szavát e vandalizmus ellen, amit vissza­csinálni többet nem lehetne. Tisztelettel egy természetbarát. Mondanunk sem kell, hogy mindeneién oszt­juk a levélíró álláspontját, amelyhez egyetlen-zó hozzátenni valónk nincs. s wo mr / IX. M fiun falu Amikor a vonat ablakának keretébeu először jelenik meg a firm tájnak a képe, vadregényesen hat: hosszan elnyúló, alacsony; sziklás dombhá­ton sötétzöld, süni fenyöcrdő, a szolid lejtőn friss zöld, dns rét, a völgynek mélyén pedig az elmaradhatatlan tónak fekete vize. Később azon­ban, amikor órák hosszat minden változatosság nélkül örökké ez á kép ismétlődik, ez az egyhan­gúság melankolikussá válik s mindinkább erőt vesz az emberen az az érzés, hogy a komor feny­vesek és a csendes tavak között kanyargó kes­keny földszalagon nehéz és küzdelmes lehet a megélhetés. Suomi földtani kialakulását, — a tavak vég­telen láncút, mely gigantikus véredényrendszer benyomását kelti és a nyugatról keletfelé párhu­zamosan húzódó alacsony dombok vonalait, melyek óriások barázdáinak tetszenek, — a tu­domány úgy magyarázza, hogy az utolsó jég­korszak nemcsak hatalmában tartotta ezt a föl­det, hanem az örök jégnek és a teremtő napnak döntő küzdelme éppen itt folyt le. A hosszú, lép­csőzetes vonalak, a visszavonuló jégnek állomá­sait jelentik, melyekben mint valami óriási lő- vészárkokban lassú álló harcot vívott a jég a győzelmesen előretörő meleggel. A jég irtózatos súlyának tiiutével a letiport föld lassan emel­kedni kezdett, igy rekedt a szikla medencékben a tavak vize, mely csák néhány helyen tudott a kemény gránitban utat törni magának. A geoló­giai kiemelkedésnek ez a folyamata még ma is tart s a tudományos mérések szerint évente át­lag egy centiméterrel emeli Suomi földjét a ten­ger szine fölé; Ez az egy centiméter minden esz­tendőben észrevétlenül bár, de igen nagy terü­letekkel növeli az ország termőföldjét. A lassú, de állandó geológiai emelkedés, mintha jelképes­sé« lenne, Éppen ilyen lassan, de biztosan vívja meg a finn földmives győzedelmes küzdelmét a zord éghajlattal és földjének sivár meddőségé vei. A küzdelmet egyenként, szinte magányosan vivja. Falvakat középeurópai értelemben csak a nyugati sík és termékenyebb réeszeken talál az ember. Egyébként a tanyarendszer dívik, Tá gas faházak ezek: keskeny fehér csíkkal besze­gett sötétvörös síkjaik nem ütnek el a kör­nyezet mélyszinti tónusától, de mégis élénkitően és változatosan hatnak. A lakórészekben meg­lepő kényelem, tisztaság és rend. A mi hegyi fal- vaink levegőtlen, szűk odúinak sehol semmi nyoma. A gazda kevés mozdulattal és kevés szó val fogad, csak arcának csendes derűje, mely olyan, mint a nyári éjjelek árnyéktalan világos­sága és szemének meleg csillogása mutatja szí­vességét. A finnen félreismerhetetlen a skandi náv jelleg és mégis egészen más. termete zömö- kebb, arca változatosabb s erős arccsontjaik ke­leti vérkeveredések emlékét idézik A lakosság 70 százalékának kék a szeme és 57 százaléka sző­ke. Ez a két testi tulajdonság nyilvánvalóan északi szerzemény, a statisztika azonban, amely erre is kiterjed, mutatja, hogy az eredet kérdé­se milyen mélyrehatóan foglalkoztatja a finn lelket. A népművészet itt nemcsak a múzeumok­ban él. A falusi ház minden zuga és minden tár­gya a finn nép művészi hajlamairól beszél, mely a hosszú északi télnek szinpompás virága. A ta­nya, amelyben jártam, ünnepi díszben fogadott. Csodálatos találkozás volt ez a számomra. A kö­zép-finn női népviselet fehér ingváll, elől zsino- ros, fekete pruszlik s a rokolya párhuzamosai: lefelé szaladó, sokszínű csikók összhangja. A csíki szőttesnek édes testvére. Nem győztem eléggé sajnálni, hogy a bájos erdélyi leánykák közül, kik társaságunkhoz tartoztak, egyik sem hozott magával nehány színfoltot abból a szín pompából, mely nehány héttel ezelőtt Csíkszere­dán az ezer székely leány felvonulásakor meg­született. Rendkívüli, csodálatos találkozás lett volna, melynek gondolatát ápolni érdemes. A női népviselet különben Suomibau már befejezte újjászületését. A helsinkii országos dalosverse­nyen, melyről már szóltam, a nők nagy többsé­ge népviseletben vonult fel s ha ezer különféle változatban is, mindég ugyanez a motívum is­métlődött. . • A finn falusi tanyának sajátságos berende­zése a gőzfürdő. Minden csak valamire való fa­lusi ház mellett külön kis faépület szolgálja, ezt a célt. A neve: sauna. A fürdés ebben a kis für­dőépületben a falusi ember életének mindenna­pos eseménye. A falusi fürdésnek ez a családi jelenete, amint azt a képtárakban láttam, gya­kori témája a festőknek, kiket a népi élet han­gulatai ihletnek meg. Ezek a képek azt mutat­ják. hogy családi körben az együttfürdés ruhát­lanul történik. Ennyi azonban az egész, amit Ruomiban a finnek sokat emlegetett ruhátlan együttfürdéséből tapasztaltam. A nyilvános, kö­zös fürdőzés akár a szabadban, akár zárthelyen folyik is, teljesen az egyebütt szokásos módon történik. A zárt fürdőkben, melyek a, sauuákmtk megnagyitott és modernizált másai, az minden­esetre szokatlan, hogy a fürdőszemélyzet a férfi­osztályokon is nőkből áll. bárha fürdőruhát itt sem adnak az emberre. Ez a csoda azonban csak néhány percig tart s az ember egészen természe­tesnek találja azt, ami természetes. A hires finn gőzfürdő ebből a falusi sauná- ból született ineg. A falusi sauna egész fürdűbe- rendezése kis vaskemence, nehány lépcsőzetes fapad. A kemencén köveket forrósítanak s gőzt úgy szereznek, hogy ezekre a foţro kövekre vi­zet öntenek, A városi gőzfürdőkben, melyek kö­zött a leghíresebb és legnagyoftbszabásu a hel­sinkii Uimahalíi, 70 fokos forró levegő helyette­síti a gőzt Finn különlegesség az, hogy gőzölés •Közben hidegvízbe mártott fenyőgallyal vesszőzt magát'az ember vagy vesszőzi meg á kiszolgáló személyzet A gőzkamrából egyenesen jó hideg vízbe küldenek. A falusi saunákban ezt a hirte­len lehűlést úgy oldják meg, hogy a fabódéból ruhátlanul beszaladnak a tóba. amely mellett az rendesen áll, A kiszolgáló nők úgy bánnak ei

Next

/
Thumbnails
Contents