Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-17 / 159. szám

4 XIV. ÉVF. m. SEJM. ioss*z*isg& Mafláik püspök felgyógyult betegségéből és utókorára egy külföldi fürdőhelyre utazik (Kolozsvár, julius 15.) Az utóbbi időben ag­gasztó hírek érkeztek Gyulafehérvárról Majláth Gusztáv Károly gróf püspök egészségügyi álla­potáról. A népszerű és rajongással szeretett püs­pököt bronchitisz ellen kezelték s állapota ör­vendetesen javult is annyira, hogy felkelhetett és részt vehetett a mult héten Csíkszeredában a lelki gyakorlatokban. Majláth püspök tegnap délután Kolozsvárra érkezett és a délután folya­mán látogatást tett a válaszuti cserkésztábor­ban, ahol a cserkészgyermekek és ifjak nagj szeretettel vették körül. A püspök egy óránál nagyobb időt töltött a cserkészek között, akikkel a maga közvetlen és jóságos modorában elbeszél­getett, majd visszatért Kolozsvárra. A püspök holnap elutazik Erdélyből, mert a legközelebbi heteket egészsége teljes helyreállítása céljából egy külföldi fürdőhelyen tölti. Mindenki egy napig ingyen vásárolhat! A „Takarékosság“ sorsjátéka, amelyen mindenki ingyen játszhat Kolozsváron a legnépszerűbb intézmények egyike a „Takarékosság“, amely esztendők so­rán úgy a kereskedőknek, mint a vásárlóközön­ségnek egyaránt eredményesen szolgálja az ér­dekeit azzal, hogy a hitelviszonyokat rendezte aképpeu, hogy a legkisebb jövedelmű ember is vásárolhat a könyvecskéjére. A Takarékosság­nak sokezer tagja esztendők óta a legnagyobb megelégedéssel használja a vállalat hitelkere­teit, amelyek úgyszólván tehermentesítik az ap­ró és különféle bevásárlások ezer gondjaitól az­által, hogy egy helyre fizet és szükségleteit a legkülönbözőbb helyekről szerezheti be. .Nem akarunk különleges reklámot csinálni ennek az intézménynek és mindezt abból az al­Erdélyi nagyipari vállalat keres telje­sen önálló, nagy praxissal rendelkező FÉMESZTERGÁLYOS MŰVEZETŐT. Ajánlkozók, akik az armatúra szakmá­ban már működtek, előnyben részesül­nek. Részletes ajánlatokat az előkép­zettség, kor, családi állapot, eddigi mű­ködés és fizetési igények megjelölésé­vel, valamint a referenciák feladása mellett e lap kiadóhivatala továbbit „AZONML“ JEIJGE ALATT. tmasmmmnammfrmBBimammmPKmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmimm kálómból írjuk, hogy a Takarékosság egészen különleges ajándékkal lepi meg a vásárlóközön­séget. Igazgatóságának a legutóbbi ülésén elha­tározta, hogy julius hó 16-tól augusztus hó 31-ig tartó időközben ingyen vásárlási napot rendez. Ez az ingyen vásárlási nap minden egyes taka­rékkönyvecskére szól, minden egyes takarékos­sági tag megkapja azt a kedvezményt, hogy egy napon a Takarékosság könyvecskére a meglévő hitelkeretének erejéig teljesen ingyen vásárol­hat a cégeknél. Hogyan lehetséges ez? — kérdezi a Takaré­kosság sok-sokezer vásárlója. És erre ez a köz­kedvelt intézmény megfelel a következőkben: Julius hó 16-tól augusztus hó 31-ig összesen tehát negyvenöt napra szóló időtartamból egy napot hivatalos ellenőrzés mellett közjegyző ut­ján kisorsolnak. Minden Takarékosság-vásárló, aki ezen a napon vásárolt, aznap ingyen vásá­rolt. A Takarékosság javára Írja az aznap vásá­rolt összeget. Mindenkinek a szerencséjétől függ, hogy mennyit vásárolt azon a napon, amelyet a sorshúzás utólag megállapított. Valóságos kis sorsjáték ez, amelynek az a különleges előnye is meg van, hogy a sorsjáték szerencséje fejében nem kell sorsjegyet vásárolni. A Takarékosság azzal a célkitűzéssel rendezi ezt a sorsjátékot, hogy a közönség vásárlókedvét növelje. És na­gyon valószínűnek tartjuk, hogy ezt a célját tökéletesen el is fogja érni az intézmény. Mi Atyánk! Irta: Pálfi Lili. Májusi vasárnap volt. A természet, a leg­nagyobb művész palettájának legszebb színeit keverte össze, hogy megfesthesse ezt a képet. A föld eleven zöld szélét búzaföldek szegé­lyezték, melyeknek aranysárga színébe tarka virágok vegyültek. Búzavirág, pipacs, marga­réta. S e csodás tarkaság közepén, mint óriási szőnyegre ejtett fehér pamutgombolyag, a kis falu fehérre meszelt házai emelkedtek. Minden ház tövében gyümölcsös kert húzódott s a cse­resznye és baradkfák, mint fehér és rózsa­színű menyasszonyi csokrok pompáztak. Mind­eme szinpompa fölött az ég azúrja kéklett, né­hol opálosan halványan, néhol pedig az ultra marin szineiben tündökölve... Az ünnep ráfeküdt a tájra. A munka szü­netelt. Ásó, kapa, eke, borona mind szépen egy­másra fektetve pihent a magtárban. A falu ün­neplőbe öltözött, s a munkában feltört kezek, tisztára mosva, imára kulcsolódtak. Az orgona búgott s az Istentisztelet utolsó akkordjaként fölhangzott az ének: „Erős vá­runk nekünk az Isten“. Aztán a templom ajtaja, megnyílt s az emberek kezdtek kiszállingózni rajta, kettesével, hármasával. Áhitatos arccal lépkedtek. Elől a férfiak, aztán a nők. A temp­lomtól pár méternyire az iskolaépület állott, Mindjárt a bejáratnál egy kis domb emelke­dett. A gyermekek hordták össze földből és té­len azon csúszkáltak. A domb tövében, arcával az ég felé fordulva egy férfi feküdt behunyt szemekkel. Az emberek ahogy elhaladtak mel­lette megnézték s két asszony összesúgott. — Nézd az istentelen Máthé Andrást. Nem átalja a templom közelébe hozni az Istentagadó képit. De veri is érte a Teremtő eleget. Tavaly a jégeső senkinek sóm okozott annyi kárt, mint őneki. Kaszáláskor három boglya szénája égett porrá, s most nemrég egy szép tehene döglött 1 meg. De hiába, ez csak nem okul. — Szegény Julis -— veszi át a szót egy másik — megvan a keresztje vele.... Mikor az emberek elhaladtak, a parochia kapuján kilépett a pap. Fiatal ember volt. Csak három éve, hogy felszentelték. Lassú léptekkel közeledett az iskola felé. Mikor észre­vette a földön fekvő embert, megállóit, néhány pillanatig habozott s aztán megszólította. — Kend az Máthé András? ...A megszólított fölnézett, aztán megismerve a papot, illemtu- dóan fölállt s köszönt. — Jó napot kivánok. — Zavartan porol- gáttá a ruháját s várta, hogy mit akarnak tőle. — Már régen akarok beszélni magával, — kezdte a pap. — Idestova egy éve már, hogy ebben a faluban vagyok, de magát még egyszer sem láttam a templomban s az emberek furcsa dolgot rebesgetnek. Szeretném tudni, hogy igaz-e? — Hogy az emberek mit beszélnek, nem tudom, — válaszolt Máthé. — Azt mondják, hogy kend Istentagadó. — Ez igaz! — Hát ha igaz, úgy nagyon megkérem, mondaná meg nekem, hogy miért? Máthé András a domb oldalához támaszko­dott, karjait a mellén összefonta s nyugadtan válaszolt. — Nagy meséje van annak Tiszteletes ür, — nem lehet azt csak úgy két szóval odaböffin­teni. — Ember, viszonzá a pap. Mielőtt a bűnöst elitélnék, előbb kihallgatják. Én is, így akarok tenni, meg akarlak hallgatni, nehogy ártatla­nul elítéljelek. Bármennyi is az, amit mondani akar, szívesen meghallgatom, s ha a helyet al­kalmatlannak találja erre, úgy jöjjön velem a templomkertbe. Máthé nem ellenkezett tovább. Engedelmesen követte a papot, a templom­kertbe... A kerítés tövében jázminbokrok között egy pad állott. A pap leült és helyet mutatott maga mellett... András is leült. Pár pillanatig [ VIGYÁZZON! i Kopasz lesz, j ha haját nem az igg@r-P@frol j! I^ajszeszszel mossa, mert HAJHULLÁS ÉS HAJKORPA j ellen ez a legbiztosabb szer. \ Minden gyógyszertárban és drogé- i riában kapható. j Erdélyi gyermekek nyári üdülőtelepe Bécs mellett Az osztrák hegyvidék egyik legnaposabb magaslati pontján, két órányira Becstől bécsi és erdélyi gyermekek részére nyaralótelep léte­sült, Annie Hatschek bécsi pedagógus és Ham­burg Szerén kolozsvári Montessori-óvónő veze­tése mellett, A telep, melyet a modern pedagó­gia elvei szerint vezetnek s melynek orvosi fel­ügyeletét dr. Feldner, a bécsi Pirque-klinika ta­nársegéde látja el, kitűnő alkalmat nyújt az is­kolaév alatt legyengült gyermekek testi és szel­lemi felfrissítésére. A társalgási nyelv, a bécsi résztvevőkre való tekintettel, a német és igy az erdélyi gyermekek részére különleges alkalom nyílik a német nyelv elsajátítására, illetőleg gyakorlására. A gyermekek foglalkozása: úszás, kirándulások, Bécs látványosságainak megte­kintése, ünnepélyek, ping-pong, kroket., kerti munka, rossz időben pedig rajzolás, fonás, olva­sás, zene, tánc- és színi játékok rendezése. Na­pozás, levegő és játékok a szabadban is szolgál­ják a gyerekek üdülését. A második erdélyi csoport julius hó 31-én indul ugyancsak Ham­burg Szerén személyes vezetése mellett Kolozs­várról. E csoportban jelentkezhetnek 6—14 éves egészséges gyermekek, legkésőbb f. hó 25-ig. A részvétel lehet egy hónapos, augusztus 31-ig, vagy másfél hónapos. A dijak: 1 hónapra 9.500, másfél hónapra 13.500 lej, mely összegben tel­jes ellátás, nevelés és orvosi dij, útiköltség Ko­lozsvártól a telepig és vissza, valamint útlevél és vizutndijak is bentfoglaltatnak. írásbeli vagy? szóbeli jelentkezések: dr. Hamburg .József cí­mére intézendők, Cal. Regele Ferdinand 34. Te­lefon 10—30, ahol bővebb felvilágositással és részletes prospektussal is szolgálnak. zavart csend állott be. A földön sárga homok volt elhintve s Máthé a csizmája hegyével bö- kölgette. — Biztosan tudja Tiszteletes Ur, hogy én sokáig voltam a háborúban s három évig orosz fogságban. Aki ezt a poklot megjárta, az mind megrendült hittel tért haza. De én még mindig hittem, még mindig imádkoztam. De egyszer aztán történt valami, ami végkép kiölte belő­lem a hitet, ügy történt, ahogy mondom... A háború második évében kerültem ki a frontra, Ugyanabba a menetszázadba volt beosztva egy Fülöp Dénes nevű főhadnagy is. Árva fiú volt. Ezt úgy mesélte egy éjszaka tábortűz mellett. Az anyja meghalt, mikor őt megszülte, apját tizen kétéves korában veszítette el. Árvaházban neveltek. A saját erejéből lett ember. Civilben irodista volt. — Tiszteletes Ur! En ennél jobb, derekabb embert soha életemben nem ismertem. A többi tisztek kutyamód bántak velünk, ez az ember a testvérünk volt... A lövészárokban feküdtünk hasmánt sokszor napokon keresztül. S éjszakán­ként, ha a srapnellek egy kicsit szüneteltek, egy párat közülünk irni, olvasni tanított. Olya­nokat, akik nem jártak iskolába. Vigasztalt, bá­torított, mindenkin segített, akin csak tudott. De ez még mind kevés ahhoz, hogy'Tiszteletes Ur megismerje Öt. — Egy reggel parancs jött s mi végre meg­indultunk. Mehettünk már vagy tiz kilométert, mikor egy fölégetett helységbe értünk. Nagy község lehetett ép korában. Mondom, mikor ideérünk, egyszerre csak váratlanul golyózápor fogad. Fejét vesztette mindenki. Szerencsénkre, előttünk egy félig lerombolt, nagy épület ál­lott. Kórház vagy iskola lehetett, e mögé hú­zódtunk valamennyien. Csak Török Péter, az egyetlen leánykám keresztapja feküdt tőlünk vagy tiz méternyire. Két golyó érte, de egyse halálosan. Mondom, ott feküdt Péter s jajga­tott, hogy mentsük meg. Nagyon sajnáltuk, de senkisem mert moccani, csupán Fülöp Dénes főhadnagy ur. Saját élete kockáztatásával, ha- soncsnszva tolta magát előre s megkapván Pa-

Next

/
Thumbnails
Contents