Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-13 / 156. szám
XIV. ÉVF. 156. SZÁM. js*sams& Meddig tart még a kolozsvári városházán az interregnum ? ” Négy hét óta fej nélkül, vezetőség nélkül áll Kolozsvár városa — Személyi harcok mögött elsorvad a közigazgatás és elvérzik az adófizető polgárság . . . (Kolozsvár, julius 11.) A kolozsvári városháza soha olyan siralmas képet nem mutatott, mint napjainkban. Az ódon falak között zűrzavar és elképesztő bizonytalanság uralkodik. Egy város, még pedig Erdély fővárosa — fej nélkül, vezetőség nélkül áll négy hét óta. Mert ma négy hete, hogy a belügyminisztérium minden indokolás nélkül a kolozsvári városi tanácsot feloszlatta. Minden indokolás nélküli Hihetetlenül hangzik, de a valóságot teljesen födi ez a megállapítás. A szó igazi értelmében Argetoianu belügyminiszter minden indokolás nélkül szétkergette Kolozsvár város választott tanácsát, a feloszlatást elrendelő végzést leküldötte a kolozsvári prefekturára, sőt a feloszlatás ténye a hivatalos lapban is megjelent. Utóbb ugyan napvilágot látott az a bizonyos egyszakaszos törvény, amely a nemzeti-paraszt- párt kormánya által készített közigazgatási törvény legfontosabb paragrafusait hatályon kívül helyezte. Maga az egyszakaszos „törvény“ is csak a törvényesség látszatát akarja kelteni, mert törvényt csak törvénnyel lehet megváltoztatni s nem a pillanatnyi elhatározások méhé- ben születendő „egyszakaszosokkal“. A Iorga-kormánynak azonban úgy látszik, sürgős volt a dolog s meghozta az elhamarkodott feloszlató végzést, a kivitelnél azonban megtorpant. Nem a törvénytelenség miatt voltak skrupulusai, ez nem nagy gondot okozott a kormánynak, hanem előre nem látható személyi viharok, illetve akadályok gördültek a koraszü lőtt feloszlató végzés végrehajtása elé. Nekünk ebben a kérdésben természetesen csak az lehet az elvi álláspontunk, hogy a városok lakosságát önkormányzati joguktól elütni nem szabad. Különösen veszedelmes játék ez ép a mai körülmények között, amikor a gazdasági válság enyhülését remélhetjük. A kínálkozó alkalmak bölcs kiaknázása csak alkotmányos városi képviselettel várható. Ma éppen negyedik hete, hogy a feloszlatás megtörtént, sőt már az interimárbizottság is ki volt nevezve és mégis négy hét után Kolozsvár város — fej nélkül, vezetőség nélkül áll s a legnagyobb bizonytalanság elé nézhet még hosszú ideig. Mindenesetre megdöbbentő könnyelműség a Iorga-kormány részéről, hogy négy hét óta a kolozsvári városházán nincs felelős tényező és megállt a munka. Mi ennek az oka? — merül fel önkéntelenül is a kérdés. Már előbb jeleztük, hogy tisztán személyi természetű okai vannak. Ma már nyilt titok, hogy dr. Mihali Tivadar polgármester, illetve volt polgármester és országgyűlési képviselő görcsösen ragaszkodik régi állásához és megmozgatott mindent, hogy továbbra is a kolozsvári polgármesteri székben maradhasson. Nem csinál titkot abból, hogy ha választani kell a képviselőség és a polgármesterség között, fájó szívvel bár, de az utóbbit választja. Kétségtelen az is, hogy Mihali Tivadarnak magas összeköttetései vannak. Letagadhatatlan azonban, hogy a kolozsvári románság körében rendkívül erős áramlat nyilvánult meg Mihali Tivadar polgármestersége ellen. Nincs szándékunkban és nem is tartjuk ildomosnak, hogy felsorakoztassuk azokat az érveket, amelyeket polgármestersége ellen elementáris erővel használnak ki. Tény azonban, hogy az utolsó években Kolozsvár város adminisztrációja zsák- uecába került és a polgárság akarata nem érvényesülhetett a városházán, mert egy erőszakos kisebbség minden produktiv munkát megakadályozott. Bünös-e ezért Mihali Tivadar? Várospolitikai ellenfelei azt állítják, hogy igen. Már magas kora miatt sem tudott olyan erélyt kifejteni, amilyenre az adott körülmények között szükség lett volna. Ma eljutottunk oda, hogy a város közigazgatási és pénzügyi csőd előtt áll és ebben a felf'or dulásban négy hét óta teljes fejetlenség uralkodik. Ki a felélős mindezekért? Ki felel a város vagyonáért, ki felel azért a közigazgatásért, amelynek nincs feje, nincs vezetője? És ki tud ná megmondani, hogy még meddig tart az interregnum? Bukarestben úgy látszik, megteled keztek arról, hogy egy százezer lakóju város élén nem állanak felelős tényezők. Négy hét óta a városházán csak folyó ügyeket intéznek. Megállt az építkezés, megállt az uccák javítása és megállt minden olyan munka, amire ennek a súlyos adókkal terhelt városi polgárságnak múlhatatlanul szüksége van. Ugyanakkor pedig a helyi revíziós bizottság megnyirbálta a költségvetést, elrendelte egy csomó tisztviselőnek és napidijasnak az elbocsátását s nincs, aki mindezeket végrehajtsa. A kulisszák mögött pedig a személyi harcok tovább tartanak. Két, illetve három klikk küzd egymás ellen és mindenik a város élére akar kerülni. Senkinek sem jut eszébe, hogy a személyi tusakodások mögött egy szerencsétlen, agonizáló városi polgárság vérzik. Ha baja van, pa A VILÁG LEGJOBB FÉLKEMÉNY GALLÉRJA. Kapható minden jobb férfidivat üzletben. nasza van, ha az adóvégrehajtó a nyakára lép, nincs kihez forduljon, nincs kinél panaszt emeljen. Meddig tart a városi interregnum? Négy hét alatt kormányokat neveznek ki, kormányok buknak meg, csak éppen Kolozsvár város egzisztenciális ügyében nem tud dönteni a Iorga-kor- rnány? Mindezeket meg kellett Írnunk. Csúnya játék ez. Még a mi speciális viszonyaink között ig egyedülálló. Négy hétig megszüntetni a jogfolytonosságot, megfeledkezni egy városról, megállítani a fejlődés menetét — olyan kormányzati könnyelműség, ami Romániában is példa nélkül áll. Csak egy fejetlen kormány hagyhat fej nélkül egy százezer lakóju várost. «SWVWVWrfVWVWVVWl/WSAA/WWVVVWWWVVV-rfVWWVV/WW' >WW>Ar\/./WWWl Aki a világháború kitörése óta Európa minden harcterét végígverekedte Az utolsó magyar király futárja, Skultéty Sándor volt vadászhadnagy kiszabadult Illaváról, ahova másiél évvel ezelőtt zárták el (Debrecen, julius 11.) Tegnap délelőtt a Pi ac uccán utánam szólt valaki. Hátra fordultam és ki állt előttem: Skultéty Sándor, 1911. év óta a selmeci, majd a soproni erdő- és bányamérnöki főiskola polgára, volt császári és királyi 11-es vadászhadnagy, Pilsudszky marsai legio- nistája, IV. Károly király utolsó futárja, jelenleg Illaváról szabadult fegyenc. Két szélmalomkarját kitárta felém és se szó, se beszéd, a járókelők szemeláttára magához ölelt: — Szervusz, de régen láttalak... Ezt olyan hangsúllyal mondta, mintha csak tőle függött volna, hogy meglátogasson. — Honnan jössz pajtás? — Illaváról, egyenest Illaváról. Egy trappban tettem meg idáig az utat. Beültünk a Koronához cimzett hivatalba. Skultéty söröket rendelt. Már a harmadik eresztésnél tartottunk, amikor megszólalt: — Emlékszel-e még? Innen-onnan tiz esz- teudeje lesz, hogy először találkoztunk. Kölyök voltál még, kölyök... Az utolsó magyar fellángolás. — Emlékszem. Kint feküdtünk a fertőfe- héregyházi domboldalon. Nyár volt, lomha testű paraszt nyár, de messze bent a rozsdásodás- nak indult nyugati határhegyek mögött már zihált az ősz. Ökörnyálfoszlányok úszkáltak a levegőben s fölöttünk mozdulatlanul strázsál- tak a bárányfelhők. Mintha megállt volna az idő. hogy jobban emlékezetébe véshesse és egyszer majd megismételhesse az utolsó magyar fellángolást. Valahol messze gépfegyver kattogott. Csillogó szemekkel néztünk el nyugat felé. Akkor még azt hittük, hogy hamarosan Bécs is szuronyvégre kerül. Az osztrák csendőrzászlóal- jak szétszórva hátráltak előttünk. Bizony el nem hittük volna, hogy végefelé jár a nyugatmagyarországi felkelés... Skultéty nagyot húzott a krigliből, aztán sóhajtott egyet. Mind a ketten hallgattunk. Skultéty a zsemlyemorzsákat piszkálta az asztalon, majd kisvártatva megint megszólalt: Csúnyán elbántak velünk 1921-ben ... Megint elhallgattunk mind a ketten. Nem jó arról beszélni, ami ezután következett- Sokáig nem találkoztunk. Azt sem tudtam, hogy a nagy futásban hova lett Skultéty. Négy-öt hónap múlva. Szilveszter-estén aztán véletlenül belebotlottam a soproni Várkerületben. Nagymajtény síkon.. Skultéty ezután eltűnt Sopronból és csak két esztendővel ezelőtt találkoztam vele megint. Sátoraljaújhelyen akadtam v. Még akkor az az agyusztált bakaköpönyeg volt rajta, amit a felkelés alatt viselt. „A király futárja vagyok!“ Skultétynak eszébe jutott, hogy jó volna hazamenni a szüleihez. Már 8 esztendeje nem látta őket. Hivott, hogy menjek vele én is. Eleinte szabadkoztam, de addig unszolt, mig ráálltam az utazásra. Útleveleink rendben voltak, a cseh határon minden baj nélkül átjutottunk. A vonaton sem volt semmi baj. Közel kétórai utazás után egy vidéki kis állomáson szálltunk le a vonatról. Skultéty ment elől, én utána. Már a kijáratnál voltunk, amikor egy cselt vasutas éktelen káromkodásba kezdett. A magyarokat szidta valami miatt. Skultéty dühbejött, odament hozzá és szó nélkül arconvágta. Nagy csődület támadt. Csakhamar előkerült két csendőr. Skultéty nem várta meg. mig rája teszik a kezüket. Eléjük ment és szabályszerűen jelentkezett: — Skultéty Sándor volt császári és királyi vadászhadnagy, Őfelsége IV. Károly király futárja vagyok. A csendőrök az első pillanatban önkéntelenül meghökkentek, aztán elvezették. Rám sem nézett, úgy ment el mellettem. Ennek köszönhettem, hogy ép bőrre) megmenekültem. Azóta csak annyit hallottam felőle, hogy másfélévi börtönre ítélték. Hogy miért, maga mondta el tegnap. Miért került Sknltéty Illavára? •— Úgy volt az — mesélte, — hogy a csehek már régóta köröztek, amiért 1920-ban beálltam a lengyel légióba. Tudod akkor az volt a helyzet, hogy a lengyelek megtámadják a cseheket. De a dologból nem lett semmi. A muszkák mindent elrontottak. A Visztulánál nekimentek Pilsudszkynak és bizony szorult a kapca. De aztán szétvágtunk közöttük. Kutya kemény napok. Szóval így történt.... Megyek, felnézek Pestre, hogy mi újság, hátha akad valami dolog a számomra is. Elkísértem az első tanyákig. Aztán kezet fogtunk: — Isten veled, ne busulj, még találkozunk. Megölelt, aztán elindult az országúton. Lyukas bakkancsai nagyokat puffantak a porban. Kimérten lépkedett, mint akinek egyelőre semmi sem sürgős. Nyurga alakja lassan elveszett a messzej ségben. Ki tudja, látom-e még valaha... ____________________________________(bj.) ARÁNY ÉR, VÉ GBÉL REPEDÉS VÉGBÉL FÁ JOAL fűAK ellen Masmersan kúp és kenőcs, O í bén kapható a gyógyszertárakban
