Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-13 / 156. szám
r fätjutfrrmsjfh XIV. ÉVF. 156. SZÁM. Színkör Mozgó Ma, vasárnap, 3, 6 és 9 órakor utóJjára: Monumentális iilmremek 2 részben, 13 felvonásban Mindkét rész egyszerre. 3 órás előadások. Helyárak: 10 és20 lei. Hangos Fox-biradó. Hindu síremlék A gyergyóalfalui gonosztevők egy rágalomaknát Is felrobbantottak Barabás ügyvéd nevét gáládul keverték bele a gyilkosság ügyébe (Kolozsvár, julius 11.) A gyergyóalfalvi bombamerénylet hirei közé egy aknát helyeztek el, hogy azt a sajtó számára felrobbantsák. Ez az újabb akna Barabás Albert dr. gyergyóalfalvi ügyvédet akarta volna megsebezni. Amint a Keleti Újság is leközölt egy táviratot, olyan hirt terjesztettek el Alfaluban, mely szerint a merénylők azt vallották volna, hogy őket Barabás dr. ügyvéd bujtotta volna fel a gyilkosság elkövetésére. Mindenek előtt meg kell állapítani, hogy a borzalmas bűnténynek a gondolata, felbujtói és végrehajtói az alfalvi nép szemétjéből kerültek ki. Gyergyóalfalu nagyon nagy helység, iskolákkal, bankokkal, ügyvédekkel s_ nagyon sokféle üzlettel, amelyek mondhatni mindenike a faüzletbe kapcsolódik. A nagy helység népe között börtönviselt és minden tisztességtől elrugaszkodott kalandorok kezdették meg a buj- togatást már évekkel ezelőtt azért, mert harácsolni akartak. Egyszerű és közönséges brigan- tik módjára bandát szerveztek, hogy kezükbe kaparintsanak, amit csak lehet: a primáriát is, de főképpen a közbirtokossági vagyont, amelyből horribilis üzleteket akartak csinálni. Hogy mit jelentett ez a vagyon néhány évvel ezelőtt, meg lehet állapítani abból, hogy milliós üzlet volt csak a szél által egy évben kidöntötte fáknak az értékesítése is. A néhány év előtti fa- konjunktura idején a harácsolás szédületes kilátásaival akarta a kezét rátenni erre a vagyonra egy briganti-csoport. Az alfalvi népet a komoly, becsületes vezetőemberek mentették meg a tisztesség, az erkölcsi rend számára s verték vissza azokat a bviganti támadásokat, amelyeket sokszor a magyarellenes gyűlölet ördögi keze és hatósági ereje is támogatott. A tisztességes nép vezetőférfiuja volt és az ma is Barabás dr. ügyvéd, aki ottani letéteményese a magyar kulturális ügyeknek, hűséges áldozatkész szolgája a magyarság érdekeinek. Ostobaság volna még csak feltételezni is, hogy ilyen bűnügybe az ő neve belekeveredhető másképpen, mint gonosz rágalmazással. • Akik őt rágalmazzák, azok bosszút akarnak állani azért, mert megakadályozta, hogy az óriási vagyont el harácsolják. A bűnösök is, a rágalmazók is, mind egy helyről kerülnek ki: az alfalvi magyar élet alatti alvilágból. Aljas rablóvilág ez, gonosztevő típusok földalatti terveivel s hogy miért tudtak ilyen bűnözők bandái a gyergyói hava sok alján talajai találni a működésükhöz, arra jellemző, hogy az interimárbizottság elnökévé olyan embert neveztek ki. akinek ilyen gyilkosság terheli a lelkét s aki a jegyző elleni merénylet bombáját készítette. A tisztességes magyar nép józan élete elleni politikai és köz- igazgatási merényletekre mindig ezek közül a gonosztevők közül neveztek ki embereket. A Barabás dr. ügyvéd elleni rágalom-akna is ilyen gonosztevő kezeknek a munkája s általában a becsületes embert akarták ezzel leteri- teni az élről, a nép előtti tisztesség pozíciójából. Az alfalvi gonosztevők közönséges rabló- gyilkosok, a nagyváro'si kávéházban akarnak belőlük szociális hősöket faragni. A lopott motor s az árverési mese. A gyilkosság enyhítésére találták ki többek között azt a mesét is. hogy Ávéd János dr. árverést tűzetett ki Ambrus gonosztevő ellen, aki emiatti elkeseredésében tervezte volna ki a bérgyilkosságot. Amint ebből nem igaz egy szó sem, éppen úgy csak a magyar ügyvéd ellen kieszelt valótlanság az elárvereztetett autónak a meséje is, aminek közlésére magyar lapokat is beugrattak, A meggyilkolt ügyvéd testvér öccse, Avéd Endre kéri többek között a következőknek a közlését: Igen tisztelt Szerkesztő Ur!-Kérem szíveskedjék alábbi soraimnak újságjában helyet adni. Több lap a legképtelenebb beállításban ir szegény bátyám tragédiájáról. A legnagyobb megütközéssel és felháborodással olvastuk, úgy a boldogult hozzátartozói, mint jóismerősei a közölt valótlan állításokat. Azt írják, hogy néhai dr. Ávéd János az ügyvédség mellett alapított bankot. Továbbá Ambrus Lajos és fia azért kerültek szembe a meggyilkolt ügyvéddel, mert annak a bankja elárvereztette az ő fuvarozására szolgáló autójukat, annak a motorját leszereltette. Azt irja továbbá: Ambrus Lajosék abban az időben, amikor a bank könnyen adott, sőt kínált is kölcsön pénzt, 800 ezer lej adósságot csinált az Ávéd-banknál. Most nem tudott fizetni és ezért Ávéd doktor árverést kért a birtokára és ez az árverés 9-ére volt kitűzve. Nem igaz az, hogy az Ávéd-bank árverez- tette el az autót és annak motorját leszereltette, mert az autóhoz és annak motorjához a banknak semmi köze nem volt. Az autót r gy gyergyószentmiklósi ügyvéd és a marosvás-j.- helyi Agrofera árvereztették el azért, mert pi nem volt kifizetve. Az elárverezett autót az árvereztetek fenntartották és Megay Nándor helybeli kereskedő udvarára szállították, ahonnan egyik éjjel Ambrus Lajos és fia annak motorját kicserélték s éjnek idején a szomszéd faluban lakó öccsének lakására lopták, amint azt most beismerték és a nyomozó közegek meg is találták. Nem igaz az, hogy bankunk Ambrus Lajosnak felkínált volna kölcsön pénzt, mert még könyörgésére sem adott és igy az sem igaz, hogy neki bankunknál 800 000 lej adóssága volna. Ambrus Lajosnak bankunknál egy lej adóssága sincs, csupán öccsének 120.000 lej kölcsönben kezes, mely összeggel öccse tőle a gőzmalomrészt megvásárolta. így hát boldogult fivérem a merénylők ellen ez összeg erejéig sem kért árverést, csupán biztosítékképpen birtokára kebelezte. Az való, hogy az árverés 9-ére ki volt tűzve, de azt más bankok kérték, mi csupán, mint bekebelezettek voltunk érdekelve. Mivel éppen ma lett volna Ambrus Lajos ellen az árverés, érdeklődtem, hogy ki kérte az árverést és azt a nyilatkozatot kaptam, hogy Ambrus Lajos ellen a mai ingatlan árverést a Marosvásárhelyi Agrár Bank gyergyószení- miklósi fiókja kérte, a megboldogultnak végrehajtási zálogjoga sem volt s igy az árveréshez nem is volt csatlakoztatva. Ez amellett bizonyít, hogy Ambrus ellen dr. Ávéd János végrehajtást sem kért. Maradtam kiváló tisztelettel, a megboldogult testvéröccse: Avéd Endre, földbirtokos. Ilamáaogfiu „eşjy nap©®4* törvénytervezetét élesen megkritizálta a kolozsvári íigyvédfi kamara s elhatározta, hogy országos akeiot indít ellene (Kolozsvár, julius 11.) Erdélyszerte nagy a felháborodás, Hamangiu igazságügyminiszter törvénytervezete ellen, mely kimondja a jogszolgáltatás egységesítését olyan alapon, hogy egész Romániára nézve a regáti törvényeket (polgári, büntető, kereskedelmi stb.) teszi kö- telezőekké s egyben az erdélyi jogrendszert és az osztrák-magyar törvénykönyv hatályát felfüggeszti. A miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy az ország összlakossága igényei és szokásai figyelembevételével hosszabb-rövidebb idő alatt el fogja készíttetni az uj általános törvénykönyveket is. A Hamangiu-féle tervezet alaposan megmozgatta Románia jogászvilágát, amely, mint szakértője a dolognak, azonnal észrevette, hogy micsoda óriási bajok és beláthatatlan huza-vo- nák s fejetlenség támadna abból, ha u rövid néhány cikkelyből álló törvénytervezet valóban törvényerőre emelkednék. Még a regáti jogászok is megdöbbentek a tervezeten s legnagyobb részük élesen állást foglalt ellene. A kolozsvári ügyvédi kamara ma táviratilag tiltakozott az igazságügyminsizternél a törvénytervezet ellen, s a kamarának ez a lépése az egész ország közvéleményének osztatlan helyeslésével találkozott. Ebben az ügyben a kamara szombaton délután öt órára rendkívüli közgyűlést is összehívott. A rendkivüli közgyűlésen igen tekintélyes számmal jelentek meg a kamara tagjai s alaposan megvitatták a tervezetet. Dragomir Alexandra dr. dékán nyitotta meg a közgyűlést és felolvasta az uj törvény- tervezetről szóló hosszabb beszámolóját. Ismertette a kamara tiltakozó lépéseit s végül az abszurd tervezetet terjesztette elő. Dr Roman Valér, a bukaresti ügyvédi kamara kiküldöttje szólalt fel ezután, aki előbb olyan mederben kezdte beszédét, mintha maga is nagy barátja lenne a törvénytervezetnek, később azonban éles kritikai megjegyzéseket tett s leszögezte azt a tényt, hogy a regátbau is rendkívül sokan ellenzik a javaslatot. Szerinte a háború óta egyik legégetőbb problémája Romániának a törvények egységesítése. Ezért már 1923-ban a törvényhozó bizottság több éven keresztül foglalkozott az egész országra kötelező egységes törvények elkészítésével. Azonban, mint mondja, két évvel ezelőtt pénzhiány miatt feloszlatták a bizottságot s azóta, szünetel a munka. — Én is tagja voltam ennek a bizottságnak — adja elő az ügyvéd — és éveken keresztül alapos munkát végeztünk. Most aztán Hamangiu miniszter egy nap alatt elkészítette törvényjavaslatát, mely tulajdonképen feleslegessé tette az egész eddigi munkánkat. Különben azt el kell ismerni, hogy az egységes törvényeket csupán a regáti törvényeket szem előtt tartva lehet elkészíteni. 3 ..4ÍÍÍ — Nem fogadjuk el ezt az indokolást — szóltak közbe többen az erdélyi ügyvédek közül. Majd Titulescu emlékezetes adóegységesítési törvényével hasonlítja össze a törvénytervezetet s miután megállapítja, hogy Titulescu Románia egyik legbotrányo- safcb törvényét alkotta meg, kijelenti, hogy a készülő törvény is számot tarthat erre a címre. Azt javasolja, hogy a közönség és a közvélemény felvilágosítása érdekében az ügyvédi kamara egész Erdély területén tartson konferenciákat és előadásokat, melyeken a kérdés ismerői informálják az ügyvédeket. Több hozzászólás után a kamara elhatározta, hogy a törvénytervezetet és az ahhoz fűzött kommentárjait ki fogja nyomatni és szétküldi az ország minden jogi intézményének. A jelenlevő dr. Negrea Camii professzort, az egyetem polgári jog tanszékének tanárát külön felkérték, hogy a maga részéről is készítse el a törvénytervezetről szóló kritikáját. Az újabb rendkivüli közgyűlés időpontjául 25-ét jelöl-» ték ki, *: ■ *
