Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-13 / 156. szám

4 X/F. FFF. Í5fi. SZÁM. Páneurópa ­román megvilágitásban ftnsti professzor me^álhipftja, hogy a lasihons elölt csak egy Eüszász-Lotliaring^la volt, —- ma pedig tizenkettő — Vita Condenhove Maier* give! a besszarábiai kérdésről — „Páneurépáí csak egy uj nemzedék valdsltbatja meg!44 (Kolozsvár, julius 11.) Európa agonizál és a politikusok serege nap-nap után újabb gyógy­szerek után kutat, hogy a beteg földrészt meg­mentse. Ezzel a problémával foglalkozik Dimi- trie Gusti bukaresti egyetemi tanár, a román szociológiai intézet elnökének egyik tanulmá­nya is, amely most jelent meg az „Arhiva pen­tru Ştiinţa şi Reforma Sociala“-ban. Ennek az Írásnak azért kell különösképpen érdekelnie bennünket, mivel körülbelül Románia hivatalos álláspontját körvonalozza benne nagy európai és nemzetközi problémákkal kapcsolatban. Gusti professzor a jelenlegi helyzetet jelle­mezve, nagyon találóan jegyzi meg: Európa el­adó. így fest ennek a földrésznek a gazdasági helyzete. Majd az európai kérdés minden egyes részletét a legnagyobb precizitással boncolgatja. A szerző véleménye szerint a jelenlegi Európa összetétele magában hordja a háború csiráját, sőt a legtöbb esetben a helyzet úgy tűnik fel, hogy a háború elkerülhetetlen, mert a kontinens most is éppen olyan hatalmi csoportokra oszlik, akárcsak a háború előtt. A francia csoport ma­gában foglalja Belgiumot, a kisantantot és Len­gyelországot. Az olaszokkal egy plattformon vannak Magyarország, Albánia és esetleg Tö­rökország, Bulgária, Görögország és Spanyol- ország. A német szövetség összetételét még titok fedi. A negyedik csoport Oroszország, amely az örökös harerakész ellenfél gondolatát testesíti meg. Ennél a helyzetnél sokkal súlyosabbnak tűnik fel az a körülmény, — írja D. Gusti — hogy addig, míg a háború előtt csak egy Elszász- Lotharingia volt, napjainkban a béke­szerződések aláírása után több, mint ti­zenkettőt számolhatnánk meg. A szerző hosszasan foglalkozik Coudenhove Kalergi gróf Páneurópa című könyvével is, amelynek 148. oldalán a besszarábiai kérdésről a következő megállapítás található: „Addig. míg Oroszország és Románia kö­zött nézeteltérés áll fenn a besszarábiai kérdés­ben, addig ez a tény a legakutabb veszedelmet jelenti és veszélyezteti az európai békét.“ Coudenhove Kalergi állítását azzal támasztja alá, hogy a Dnyeszteren nap-nap után átkel­hetnek a vörös küldöncök, hogy Oroszország ter­veit előkészítsék Romániában. Ennek a föld­alatti munkának szerinte csakis az orosz-román háború lehet a következménye, ami viszont az egész Balkánt és Középeurópát lángra lobban- taná. A gróf azonban pillanatnyilag sem késik a helyzet kulcsát felmutatni. Szerinte mindkét országnak vannak bizonyos jogai a szóbanforgó tartományok felett. Tekintettel azonban arra, hogy egyik fél sem hajlandó lemondani Bessza- rábiáról, a kényes kérdést úgy kellene megoldani, hogy visszaállítják az 1878-as határvona­lakat, vagyis megosztoznak Besszarábián. Gusti egyetemi tanár cles kritika tárgyává teszi Coudenhove Kalergi-nek ezt a megoldási formuláját, amelynek érdekében a Páneurópa- könyv szerzője hatalmas propagandát fejtett ki külföldön s kifejti, hogy a román Besszarábiáról Románia soha sem mondhat le. A szociológiai intézet elnöke rátér a béke biztosítékainak a problémájára is. Elismeri a Népszövetség óriási jelentőségét, de ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy Litvánia, amely a Népszövetség rendes tagja, már öt éve egyetlen határozatát sem respektálja ennek a nemzetközi intézménynek. Ezek után, — állapítja meg — nem sok reményünk lehet a Népszövetség közbe­lépésére. A nemzetközi leszerelési és más békekon­ferenciákról úgy emlékszik meg, mint amelyek semmi gyakorlati jelentőséggel sem bírnak. Milyen jövő vár Európára. — írja —- amikör Mussolini egyik flórenci beszédében igy kiáltott fel: — Szépek a beszédek, de még szebbek a gép­puskák, fegyverek, repülőgépek és hadihajók. A román professzor véleménye szerint a je­lenlegi helyzet könnyen a következő három irányban tolódhatik el. 1. Hogyha Európa nem viszi keresztül a gazdasági összefogást, annyira leszegényedik, hogy egy gyarmat színvonalára sülyed. 2. Ha Európa politikailag sem szervez­kedik meg, rövid időn belül az Amerikai Egye­sült Államok, Nagybrittánia, vagy Oroszország vazallusa lesz. 3. Ha Európa elveszti nemzetközi gazdaságpolitikai jelentőségét, megsemmisül a civilizációja és kulturföiénye. Vág?/ amiut Grey lord mondja, bekövetkezik a civilizáció csődje. Miután a szerző bemutatja a tulajdonképpe­ni Európát, megállapítja, hogy az európai álla­mok egyesülésére feltétlenül szükség van, de az a kérdés, hogy vájjon lehetséges-e ez? Nem érdektelen megemlíteni a tanulmány­nak azt a fejezetét sem, amely kimutatja, hogy eddig öt esetben akarták megvalósítani Páneurópai. Először Nagy Sándor macedóniai uralkodó kí­sérletezett. Majd Julius Caesar a Pax Romana- val. A harmadik Európát Nagy Károly akarta megvalósítani, a páneurópai gondolat negyedik hirdetője III. Vince pápa, míg az egyesítés gon­dolatának ötödik ambicionálója Napoleon volt. Ä tudós professzor az egyesülés megoldási lehetőségeivel kapcsolatban Svájcot emliti meg, YOGHURT. ; kitűnő élvezeti cikk és anyagcserét szabá­lyozó tej készítmény, amelyet az £GGER»f£lc „ Y oghurt-fFermen£Ui mindenki házilag is könnyen és olcsón eiőállithat. — Kanható gyógyszertárban és drogériában. — ahol a huszonkét kanton a legnagyobb egyetér­tésben él. Ahhoz azonban, hogy az Európai Egye­sült Államok gondolatát megvalósítsák, egy teljesen uj generáció szükséges, amelynek páneurópai hazafiasság szellemében kell nevelkednie. Gusti professzor szerint a je­lenlegi vezetőpolitikusok hiába kísérleteznek, mert ilyirányu tevékenységüket nem koronáz­hatja siker. Nem feledkezik meg a kisebbségi kérdés­ről sem, amelyet véleménye szerint az egyesülés tervének gyakorlati keresztül­vitele előtt szintén meg kell oldani. A tanulmány egyik legérdekesebb zészét képezi az. a néhány mondat, amelyben a szerző Coudenhove Kalergi rokonságával foglalkozik. Könnyen meg lehet érteni a gróf buzgó tevé­kenységét, amikor megtudjuk, hogy ereiben osztrák, magyar, görög, lengyel, norvég és orosz vér kering. Sőt Ázsiával is rokonságban van, amennyiben éde3 anyja japán leány. Az Európa-szó — fejezi be tanulmányát Gusti egyetemi tanár — a föníciai „Ereb“ szóból származik, ez pedig sötétséget, mig az asszír nyelvben hanyatló napot jelent. ML azonban nem hiszünk Európa hanyatlásában, mert eszünkbe jut a szép mitológiai monda, amely szerint Zeus beleszeretett Európába. Eadmus föníciai király gyönyörű leányába, akit Ázsiá­ból Kréta szigetére szöktetett és az ő nevéről nevezte el a mi földrészünket. D. B. Elesett egy székely ^a%da a magyar köteSességfelJesités frontján Kocsis Ferenc székely gazda élete kockáztatásává! is szavazni ment — Aliig érő vizán gázolt át, tüdő* gyulladást kapott és meghalt (Marosvásárhely, julius 11.) Kocsis Ferenc székely kisgazda frissen hantolt sirja fölé a ma­gyar kegyelet ezt véste fel: Kocsis Ferenc 6? éves disznajói kisgazda meghalt a magyar kö- telességteljesités frontján. Kocsis Ferenc azok közül a magyarok közül való, akik nyilegyenesen haladnak azon az utón, amelyet a magyar sors szabott ki számukra. Nyakas, bátor székely ember, akinek figuráját bronzba kellene önteni az utókor számára. Mert Kocsis Ferenc mártír, a magyarság vértanúja, aki elesett a választási fronton. Egy választási trükk, mely ember­életet követel. A marosmegyei választási visszaélések kö­zött nem utolsó helyet foglalt cl az a trükk, hogy a Disznajó és Oroszfája között közlekedő kompot egyszerre eltüntették. Egy éjszaka is­meretlen tettesek ellopták a kompot. Csodálatos módon a nyomozás eredménytelen maradt és a „tolvajokat“ nem sikerült elfogni. A komp el­távolításával a választási hadjárat intézői azt akarták elérni, hogy a nagyobbrészt magyar szavazókból álló mavosmenti lakosságot vissza­tartsák a szavazástól. De a székelyek nem engednek.. Csakhogy azzal nem számoltak a kitűnő sztratégák, hogy a székely emberben fennen lo­bogó magyar érzése megbirkózik az ilyen aka­dállyal is. Az történt, hogy a derék székely vá­lasztók inkább nyakig mentek bele a hideg víz­be. de mégis átgázoltak a folyón. Át is jutottak a legtöbben szerencsés bőrrel, de alighogy a szavazásból visszatértek, Kocsis Ferenc idősebb székely gazda köhögni kezdett, majd ágynak dőlt. Kocsis Ferencet megvizsgálta a debtor és megállapította, hogy az idős ember tüdffiyulla dást kapott. Néhány hétig kínlódott szegény Kocsis Ferenc, inig aztán a napokban örök álomra hunyta le szemeit Az ismeretlen magyar szobra Kocsis Ferencnek tehát meg kellett halnia, mert a magasabb érdekek úgy követelték, hogy a marostordai magyarok Disznajóból ne mehes­senek át Oroszfaluba szavazni. Kocsis Ferenc úgy hált meg a választási fronton, miDt egy hős katona a háború csataterén, ö az erdélyi magyarság halottja, akiîol meg kellene mintáz­ni az ismeretlen magyar szobrát. Temetése is ugv mént végbe, hogy azon a Magyar Párt ke­gyelete és elismerése bü katonája iránt teljes mértékben kifejezésre jutott. Kedden temették el Kocsis Ferencet. A dologidő dacára két köz­ség magyarsága teljes számban sorakozott fel a koporsó mögött. Elől a szászrégeni Magyar Párti tagozat hatalmas koszorúját vitte két leányka, utánuk a gyászoló nép haladt. A ref. templom előcsarnokában Zsigmond Dezső bú­csúztatta könnyekig megható beszédben Kocsis Ferencet, akit a.nép előtt mint a magyar kö­tél essé gt élj esi i cs mintaképét állított be. Majd a nyitott sírnál dr. Kornhoffer Vilmos tagozati elnök beszélt, aki a Magyar Párt részvétét tol­mácsolta. — Egy testvérünk balt hősi haiáit azon a fronton, amelyen többi testvéreivel együtt oly- vitézen küzdött. Kocsis Ferenc a mi halottunk, az összrnagyarságé... A nép mély meginduitsággal imádkozott Kocsis Ferenc sirja mellett. Ennek az egyszerű, tisztaszivii, fajszerető székely kisgazdának hősi­halála egész Erdélyben, mint intő példa kell, hogy utat mutasson a magyar kötelességtelje­sítés frontján. Kocsis Ferenc, amikor élete koc­káztatásával és feláldozásával szavazni ment, nem nézett se jobbra, se balra, hanem haladt a maga egyenes utján. Akkor, amikor akadtak magyarok, akik félreállást jeleztek a marosme­gyei magyarságnak. Kocsis Ferenc nem hallga­tó '• se egyik, se másik oldalról jövő szirénhang­ba Ö csak egyet tudott, hogy diadalra kell vinni a Magyar Párt zászlóját. E zászló védelmében becsülettel elesett a választási küzdőtéren. Em­léké* az egész erdélyi magyarságnak kell meg­őrizi:! Sebestyén László.

Next

/
Thumbnails
Contents