Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-13 / 156. szám
4 X/F. FFF. Í5fi. SZÁM. Páneurópa román megvilágitásban ftnsti professzor me^álhipftja, hogy a lasihons elölt csak egy Eüszász-Lotliaring^la volt, —- ma pedig tizenkettő — Vita Condenhove Maier* give! a besszarábiai kérdésről — „Páneurépáí csak egy uj nemzedék valdsltbatja meg!44 (Kolozsvár, julius 11.) Európa agonizál és a politikusok serege nap-nap után újabb gyógyszerek után kutat, hogy a beteg földrészt megmentse. Ezzel a problémával foglalkozik Dimi- trie Gusti bukaresti egyetemi tanár, a román szociológiai intézet elnökének egyik tanulmánya is, amely most jelent meg az „Arhiva pentru Ştiinţa şi Reforma Sociala“-ban. Ennek az Írásnak azért kell különösképpen érdekelnie bennünket, mivel körülbelül Románia hivatalos álláspontját körvonalozza benne nagy európai és nemzetközi problémákkal kapcsolatban. Gusti professzor a jelenlegi helyzetet jellemezve, nagyon találóan jegyzi meg: Európa eladó. így fest ennek a földrésznek a gazdasági helyzete. Majd az európai kérdés minden egyes részletét a legnagyobb precizitással boncolgatja. A szerző véleménye szerint a jelenlegi Európa összetétele magában hordja a háború csiráját, sőt a legtöbb esetben a helyzet úgy tűnik fel, hogy a háború elkerülhetetlen, mert a kontinens most is éppen olyan hatalmi csoportokra oszlik, akárcsak a háború előtt. A francia csoport magában foglalja Belgiumot, a kisantantot és Lengyelországot. Az olaszokkal egy plattformon vannak Magyarország, Albánia és esetleg Törökország, Bulgária, Görögország és Spanyol- ország. A német szövetség összetételét még titok fedi. A negyedik csoport Oroszország, amely az örökös harerakész ellenfél gondolatát testesíti meg. Ennél a helyzetnél sokkal súlyosabbnak tűnik fel az a körülmény, — írja D. Gusti — hogy addig, míg a háború előtt csak egy Elszász- Lotharingia volt, napjainkban a békeszerződések aláírása után több, mint tizenkettőt számolhatnánk meg. A szerző hosszasan foglalkozik Coudenhove Kalergi gróf Páneurópa című könyvével is, amelynek 148. oldalán a besszarábiai kérdésről a következő megállapítás található: „Addig. míg Oroszország és Románia között nézeteltérés áll fenn a besszarábiai kérdésben, addig ez a tény a legakutabb veszedelmet jelenti és veszélyezteti az európai békét.“ Coudenhove Kalergi állítását azzal támasztja alá, hogy a Dnyeszteren nap-nap után átkelhetnek a vörös küldöncök, hogy Oroszország terveit előkészítsék Romániában. Ennek a földalatti munkának szerinte csakis az orosz-román háború lehet a következménye, ami viszont az egész Balkánt és Középeurópát lángra lobban- taná. A gróf azonban pillanatnyilag sem késik a helyzet kulcsát felmutatni. Szerinte mindkét országnak vannak bizonyos jogai a szóbanforgó tartományok felett. Tekintettel azonban arra, hogy egyik fél sem hajlandó lemondani Bessza- rábiáról, a kényes kérdést úgy kellene megoldani, hogy visszaállítják az 1878-as határvonalakat, vagyis megosztoznak Besszarábián. Gusti egyetemi tanár cles kritika tárgyává teszi Coudenhove Kalergi-nek ezt a megoldási formuláját, amelynek érdekében a Páneurópa- könyv szerzője hatalmas propagandát fejtett ki külföldön s kifejti, hogy a román Besszarábiáról Románia soha sem mondhat le. A szociológiai intézet elnöke rátér a béke biztosítékainak a problémájára is. Elismeri a Népszövetség óriási jelentőségét, de ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy Litvánia, amely a Népszövetség rendes tagja, már öt éve egyetlen határozatát sem respektálja ennek a nemzetközi intézménynek. Ezek után, — állapítja meg — nem sok reményünk lehet a Népszövetség közbelépésére. A nemzetközi leszerelési és más békekonferenciákról úgy emlékszik meg, mint amelyek semmi gyakorlati jelentőséggel sem bírnak. Milyen jövő vár Európára. — írja —- amikör Mussolini egyik flórenci beszédében igy kiáltott fel: — Szépek a beszédek, de még szebbek a géppuskák, fegyverek, repülőgépek és hadihajók. A román professzor véleménye szerint a jelenlegi helyzet könnyen a következő három irányban tolódhatik el. 1. Hogyha Európa nem viszi keresztül a gazdasági összefogást, annyira leszegényedik, hogy egy gyarmat színvonalára sülyed. 2. Ha Európa politikailag sem szervezkedik meg, rövid időn belül az Amerikai Egyesült Államok, Nagybrittánia, vagy Oroszország vazallusa lesz. 3. Ha Európa elveszti nemzetközi gazdaságpolitikai jelentőségét, megsemmisül a civilizációja és kulturföiénye. Vág?/ amiut Grey lord mondja, bekövetkezik a civilizáció csődje. Miután a szerző bemutatja a tulajdonképpeni Európát, megállapítja, hogy az európai államok egyesülésére feltétlenül szükség van, de az a kérdés, hogy vájjon lehetséges-e ez? Nem érdektelen megemlíteni a tanulmánynak azt a fejezetét sem, amely kimutatja, hogy eddig öt esetben akarták megvalósítani Páneurópai. Először Nagy Sándor macedóniai uralkodó kísérletezett. Majd Julius Caesar a Pax Romana- val. A harmadik Európát Nagy Károly akarta megvalósítani, a páneurópai gondolat negyedik hirdetője III. Vince pápa, míg az egyesítés gondolatának ötödik ambicionálója Napoleon volt. Ä tudós professzor az egyesülés megoldási lehetőségeivel kapcsolatban Svájcot emliti meg, YOGHURT. ; kitűnő élvezeti cikk és anyagcserét szabályozó tej készítmény, amelyet az £GGER»f£lc „ Y oghurt-fFermen£Ui mindenki házilag is könnyen és olcsón eiőállithat. — Kanható gyógyszertárban és drogériában. — ahol a huszonkét kanton a legnagyobb egyetértésben él. Ahhoz azonban, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatát megvalósítsák, egy teljesen uj generáció szükséges, amelynek páneurópai hazafiasság szellemében kell nevelkednie. Gusti professzor szerint a jelenlegi vezetőpolitikusok hiába kísérleteznek, mert ilyirányu tevékenységüket nem koronázhatja siker. Nem feledkezik meg a kisebbségi kérdésről sem, amelyet véleménye szerint az egyesülés tervének gyakorlati keresztülvitele előtt szintén meg kell oldani. A tanulmány egyik legérdekesebb zészét képezi az. a néhány mondat, amelyben a szerző Coudenhove Kalergi rokonságával foglalkozik. Könnyen meg lehet érteni a gróf buzgó tevékenységét, amikor megtudjuk, hogy ereiben osztrák, magyar, görög, lengyel, norvég és orosz vér kering. Sőt Ázsiával is rokonságban van, amennyiben éde3 anyja japán leány. Az Európa-szó — fejezi be tanulmányát Gusti egyetemi tanár — a föníciai „Ereb“ szóból származik, ez pedig sötétséget, mig az asszír nyelvben hanyatló napot jelent. ML azonban nem hiszünk Európa hanyatlásában, mert eszünkbe jut a szép mitológiai monda, amely szerint Zeus beleszeretett Európába. Eadmus föníciai király gyönyörű leányába, akit Ázsiából Kréta szigetére szöktetett és az ő nevéről nevezte el a mi földrészünket. D. B. Elesett egy székely ^a%da a magyar köteSességfelJesités frontján Kocsis Ferenc székely gazda élete kockáztatásává! is szavazni ment — Aliig érő vizán gázolt át, tüdő* gyulladást kapott és meghalt (Marosvásárhely, julius 11.) Kocsis Ferenc székely kisgazda frissen hantolt sirja fölé a magyar kegyelet ezt véste fel: Kocsis Ferenc 6? éves disznajói kisgazda meghalt a magyar kö- telességteljesités frontján. Kocsis Ferenc azok közül a magyarok közül való, akik nyilegyenesen haladnak azon az utón, amelyet a magyar sors szabott ki számukra. Nyakas, bátor székely ember, akinek figuráját bronzba kellene önteni az utókor számára. Mert Kocsis Ferenc mártír, a magyarság vértanúja, aki elesett a választási fronton. Egy választási trükk, mely emberéletet követel. A marosmegyei választási visszaélések között nem utolsó helyet foglalt cl az a trükk, hogy a Disznajó és Oroszfája között közlekedő kompot egyszerre eltüntették. Egy éjszaka ismeretlen tettesek ellopták a kompot. Csodálatos módon a nyomozás eredménytelen maradt és a „tolvajokat“ nem sikerült elfogni. A komp eltávolításával a választási hadjárat intézői azt akarták elérni, hogy a nagyobbrészt magyar szavazókból álló mavosmenti lakosságot visszatartsák a szavazástól. De a székelyek nem engednek.. Csakhogy azzal nem számoltak a kitűnő sztratégák, hogy a székely emberben fennen lobogó magyar érzése megbirkózik az ilyen akadállyal is. Az történt, hogy a derék székely választók inkább nyakig mentek bele a hideg vízbe. de mégis átgázoltak a folyón. Át is jutottak a legtöbben szerencsés bőrrel, de alighogy a szavazásból visszatértek, Kocsis Ferenc idősebb székely gazda köhögni kezdett, majd ágynak dőlt. Kocsis Ferencet megvizsgálta a debtor és megállapította, hogy az idős ember tüdffiyulla dást kapott. Néhány hétig kínlódott szegény Kocsis Ferenc, inig aztán a napokban örök álomra hunyta le szemeit Az ismeretlen magyar szobra Kocsis Ferencnek tehát meg kellett halnia, mert a magasabb érdekek úgy követelték, hogy a marostordai magyarok Disznajóból ne mehessenek át Oroszfaluba szavazni. Kocsis Ferenc úgy hált meg a választási fronton, miDt egy hős katona a háború csataterén, ö az erdélyi magyarság halottja, akiîol meg kellene mintázni az ismeretlen magyar szobrát. Temetése is ugv mént végbe, hogy azon a Magyar Párt kegyelete és elismerése bü katonája iránt teljes mértékben kifejezésre jutott. Kedden temették el Kocsis Ferencet. A dologidő dacára két község magyarsága teljes számban sorakozott fel a koporsó mögött. Elől a szászrégeni Magyar Párti tagozat hatalmas koszorúját vitte két leányka, utánuk a gyászoló nép haladt. A ref. templom előcsarnokában Zsigmond Dezső búcsúztatta könnyekig megható beszédben Kocsis Ferencet, akit a.nép előtt mint a magyar kötél essé gt élj esi i cs mintaképét állított be. Majd a nyitott sírnál dr. Kornhoffer Vilmos tagozati elnök beszélt, aki a Magyar Párt részvétét tolmácsolta. — Egy testvérünk balt hősi haiáit azon a fronton, amelyen többi testvéreivel együtt oly- vitézen küzdött. Kocsis Ferenc a mi halottunk, az összrnagyarságé... A nép mély meginduitsággal imádkozott Kocsis Ferenc sirja mellett. Ennek az egyszerű, tisztaszivii, fajszerető székely kisgazdának hősihalála egész Erdélyben, mint intő példa kell, hogy utat mutasson a magyar kötelességteljesítés frontján. Kocsis Ferenc, amikor élete kockáztatásával és feláldozásával szavazni ment, nem nézett se jobbra, se balra, hanem haladt a maga egyenes utján. Akkor, amikor akadtak magyarok, akik félreállást jeleztek a marosmegyei magyarságnak. Kocsis Ferenc nem hallgató '• se egyik, se másik oldalról jövő szirénhangba Ö csak egyet tudott, hogy diadalra kell vinni a Magyar Párt zászlóját. E zászló védelmében becsülettel elesett a választási küzdőtéren. Emléké* az egész erdélyi magyarságnak kell megőrizi:! Sebestyén László.
