Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-13 / 156. szám

ta 7ia*löhás Buda pbsx TOarsarog. «t'Tí’n I TXT XTTTTjrTnW ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 ésre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LÁP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-34. XIV. évfolyam í5í»ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYASOESZAGON s " Î évre 26 pengő, félévre 29 pengő, negyedéyr« , " 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. WIMefa gigantikus béhedemonsíriciá golf a londoni loszerelési tüntetés Öívenhat népet jelképező nemzeti kosztümökbe öltözött fiatal lányok nyitották meg a felvonulást — Egy nő büzbombát dobott MacDonald felé A három nagy párt szónokai tartottak tüntető beszédeket (London, julius 11.) Ma délután zajlott le monstruózus tömeg jelenlétében a leszerelési demonstráció, amelyen ugyanarról az emel­vényről szólott az angol néphez a három nagy politikai párt vezére. A népszövetségi liga le­szerelési nagygyűlését az Albert Hall-ban tar­tották meg, ezt megelőzőleg azonban a Themse partján monstruális méretű felvonulás volt. A menet élén a leszerelésben érdekelt 56 népet jelké­pező nemzeti kosztümökbe öltözött fia­tal lányok vonultak föl. A gyűlés megkezdése előtt, amikor az el­nökség tagjai már elhelyezkedtek, egy kis iz­galom támadt, mert az ujságirók tribünjén a detektívek egy gyanúsan viselkedő hölgyre let­tek figyelmesek, aki, mielőtt megakadályozhat­ták volna, büzbombát dobott el Macdonald minisz­terelnök felé. Sir William Robertson tábornagy nyitotta meg az ülést, majd Macdonald miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy a demonstráció az egész angol nép megnyilatkozása. Sötét szinekkel ecsetelte az elkövetkezendő háborút, amikor nem lesz falu és város, tenger és az egész légkör, mert mindez egy óriási csatatérré változik. A genfi értekezlet nem fogja teljesíteni kö­telességét, ha keresztül nem viszi az összes had­seregek, tengeri és légi haderők arányos lesze­relését. Baldwin főleg a légi hade^k óriási mér­tékű fokozásáról beszélt, Lloyd George szintén pregnáns szavakkal kelt ki a fegyverkezés ellen. Végül óriási lelkesedéssel fogadták el a ha­tározati javaslatot, amely felkéri a genfi kon­ferenciát, hogy mindent kövessen el az igazi leszerelés érdekében. Az agrárkamarák autonó­miájának elkobzása ellen állást foglalt a Magyar Párt Barabás Béla élesen kritizálta a diktatórikus törvényjavaslatot, ami a liberálisok müve — Laár Ferenc határozott kijelentéseket követelt a kisebbségi iskolák vagyonának tiszteletbentartásáról (Bukarest, julius 11.)  törvényjavaslatok nagy halmaza áll a kamara előtt és mindent igyekszik a kormány gyorsan ledaráltatni. Ked­den legkésőbb be akarják rekeszteni ezt a par­lamenti ciklust. A siettetés idegességei között természetesen nem veszik szívesen a felszólalá­sokat, amelyek megállítják egyik-másik tör­vényjavaslat gyors elfogadását. A Magyar Párt két törvényjavaslatnál rendezett szombaton megállítást. Az egyiknél kötelező kormánykije­lentéseket kellett kicsikarni, nehogy az egyhá­zak és iskolák alapítvány-vagyonára rátegyék a kezüket egy zavaros törvénypont alapján. A mezőgazdasági kamarákat pedig a kor­mányok kortesszervezeteivé alakítják át. Ez ellen a Magyar Párt elmondotta tiltakozását. Laár Ferenc tisztázást kiván. A kamara délelőtti ülésén a közoktatásügyi minisztérium átszervezéséről szóló törvénnyel kapcsolatban Laár Ferenc magyarpárti képvi­selő szólalt fel és a következő beszédet mon­dotta: — A közoktatásügyi minisztérium átszerve­zéséről szóló törvényjavaslatnak az a célja, amint az az indokolásból is kitűnik, hogy, szo­ros együttműködést biztosítson a minisztérium különböző ügyosztályai és intézményei között. Ki kell jelentenem, hogy nem akarom az időt hosszú beszéddel eltölteni és igy csak a javaslat egy szakaszára szorítkozom, amely véleményem szerint világosabb megszövegezést igényel, hogy minden félreértés elkerültessék. A kérdéses szakasz, a törvény huszonnegye­dik szakasza szerint a minisztérium a Casa Scoalelor által felügyeletet gyakorol mindazon intézmények és közalapítványok felett, amelyek alapítványokból és törvényes hagyatékokból származnak, amelyek saját adminisztrációval rendelkeznek, vagy pedig más intézmények igazgatása alá tartoznak. A Casa Scoalelor vi­gyáz arra. hogy az alapítványok céljuknak meg felelőep használtassanak fel, ezeknek az alapít­ványoknak, vagy intézményeknek költségveté­sét jóvá kell hagynia, számadásaikat ellenőrzi és ezért jövedelmeikből 10 százalékot kap. A régi törvény előírta, hogy az intézkedés csak az állami iskolákra vonatkozik és nem a magán és felekezeti iskolákra is, amelyek kivé­telt képeznek. Kérem a miniszter urat, adjon felvilágosítást a szakasz célját illetően, (Folytatás a második oldalon.) A jó szó visszhangja Egyebeken kivül az elemi csapások irtózata is több helyen végig sújtotta a magyarság által lakott falvakat. Felsősófalván a tűzvész mohó­sága emésztett, s mikor már elpihent a miatta való döbbenet és viszont fáradozó munkájával mindenüvé kiterjedt a segítő irgalom, hirtelen a jégviharok rombolása tört elő. Ez a jégvih'ar a Mócs és Sármás vidékén levő magyar falvak határait tette kenyértelen sivársággá, Ugyan­csak a jegek zápora a bihari részekben is jelent­kezett, onnan Kisszántó községe nyújtotta ki segítségért a kezét a többi magyarság felé. Az elemi csapásokkal sújtott magyarság ki­nyúló karjai mindenünnen esdenek felénk. A Székelyföldről is, a Mezőségről is, a nyugati határszélről is; kelettől nyugatig egyszerre mindenünnen. Kikhez forduljanak! Csak a ma­gyar testvérségtől, a magyar társadalom együtt­érzésétől várhatnak vigasztalást, igazi részvé­tet és támogató segítséget. Viszont az egész magyar társadalmat ia végigjárta az életgondok és a leszegényedés so­rozatos megpróbáltatása. Akik azonban az idéni elemi csapások részesei voltak, azok még az ál talános leszegényedés között is feketébb nyo­morba jutottak. A hajléktalanság és az éhség közvetlen gondja sir a fejük felett. Meg is in­dult értük a többi szegény magyarság részvéte, s különösen Felsősófalváért a gyűjtések jóaka rata is jelentkezett és még mindig jelentkezik. Sajnos, hogy sok a fáradtság és sok a ki­merültség, ahogyan ezek a jelentkezések mutat­koznak. Nincs olyan mély hömpölygésü hullám­zása, mint ahogyan a korábbi években folyt egy-egy segélyakció a magyarság között. Nem vád ez, nem szemrehányás; hiszen igazán ne­hézzé vált mindnyájunknak az élet. Vánszor- gunk a saját egyéni ügyeink hordozásában is, hát még más baját hogyan tudjuk magunkra venni? Dehát mégse szabad ebbe a szomorú önkér­dezésbe beleroskadnunk. Nem szabad a magunk ügyeiben való csüggedést addig vinni, hogy a mások bajétól való elzárkózás legyen belőle. A bajok igy csak sokasodhatnak, s a magába süp- pedőre még nagyobb özönléssel jöhetnek vissza. Akármilyen nehéz és szomorú sorsban vagyunk, az csak még komorabb és még léleknyugtalani- tóbb lehet, ha fajtestvéreink jajkiáltása elől a magunk hajai mutogatásával kitérünk. A legelső dolog az, hogy vigasztaló, biztató, velük együttérző szót kell hozzájuk szólanunk. Valahogy igy: Ne essetek kétségbe, jó testvé­reink! A sors csapásai kijárnak mindnyájunk­ra, de nem tarthatnak örökké. Ha a kerék lefelé fordult, majd kell, hogy forogjon fölfelé is. Aztán, ha magyarokul magunkra maradtunk is, azért még hála Istennek elegen vagyunk, akikből ki nem halt a lélek. Ami szegénysé­günktől telik, azzal mi is segítünk nektek, s ne féljetek és ne szomorkodjatok. Nem hagyjuk el egymást és a jó Isten se fog elhagyni minket. Csak egy-egy levél, egy-egy eféle biztató ize- net a szomszédból, vagy messzibb magyar vidé­kekről. Oh milyen jól fog esni az ott, a csapás­verte falvakban, hol mindenki elhagyatottnak érzi magát! Az anyagi adományt is lélekre ható értékűvé teszi, megsokszorozza, mert jóságot visz és jóságra talál vele.. Az emberi érzések magasztossága növekedik yel6, s egy jobb tár­sadalom lesz általa. Egy jobb társadalom, mely a csapásokat is ki tudja bírni, s nem fásul el azok nyomása alatt. Tehát érdemes lesz a jobb napokra és meg is fogja érni azokat, Mert erkölcsi erői épek lesznek, hogy el tudja bírni a szenvedéseket és ne tudjon önző lenni, mikor majd kedvező kö­rülményekben is része lehet. A kedvező körül-1

Next

/
Thumbnails
Contents