Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)

1931-07-12 / 155. szám

5

XIV. BVF. 155. SZÁM.

Gyergyóalfalu interímár-bizoitságának elnökét is letartóztatták, mert ő követte el a Weinberger jegyző elleni bombamerényletet

Nincs szerencséje a kormánynak a magyar renegátokkal — Az Ávéd- gyiikosság egyik tettesét gyilkossággal és gyújtogatással vádolják

(Csíkszereda, julius 10.) Megírtuk, hogy a bombamerénylet tetteseit még a merénylet napján letartóztatták. Több-kevesebb tagadás után mindegyik beismerésben volt. Pál Dénes volt az első, aki beismerő vallomást tett, utána, többszöri szembesítésre, a többiek is vallottak. Le vannak tartóztatva: Ambrns Lajos és Pál Dénes,a tettesek, Ambrus Lajos fia, akit a merényletben való részességgel gyanúsítanak, de akire eddig csak egy motorlopás bizonyult rá. Mikor ugyanis az apjának az autóját elárverezték és megvette egy alfalvi kereskedő, aki garázsába állította a megvett autót, másnap éjjel a motort láthatólag több órai gondos munka után leszerelték és ellopták. Akkoriban a tettest hiába keresték, most a fiatal Ambrus bevallotta, hogy ő volt a több hónap előtt történt lopás tettese. A negyedik letartóztatott Balázs János alfalvi interimárbizottsági elnök, akit nemrégiben neveztek ki a falu élére és akiről bebizonyosodott, hogy ő követte el a Weinberger elleni merényletet. Most a kinevezés után ugyanaz a jegyző volt kénytelen vele együtt dolgozni.

Pál Dénes lelkiismeretét még egy körülbelül két év előtti gyilkosság is terheli. Ezt azonban nem ismerte be. Ugyancsak ö gyújtotta fel saját fürészgyárát, miután előzőleg biztosította. Ezt sem sikerült akkoriban rábizonyítani, de a körülmények annyira zavarosak maradtak, hogy a biztositó társaság egyszerűen nem fizette ki a biztosítási összeget s ő nem mert perelni. Ezt sem vallotta be. Ez volt az oka anyagi romlásának, nem Ávéd János.

Ambrus Lajos tönkremenetelét rossz spekulációi okozták. Az sem igaz, hogy ellene Ávéd tűzette volna ki az árverést. Ávéd bankjának csak késői rangsorban jövő bekebelezése volt Ambrus birtokára s még végrehajtást sem foganatosított ellene. Az árverést egy másik gyergyószentmiklósi bankfiók tűzette ki.

Az ügynek újabb érdekes fejleménye volt, hogy a négy letartóztatott, akik egymáshoz voltak kötözve és igy egész idő alatt szabadon diskurálhattak, miután kedden hajnalban bekísérték őket a csikszeredai ügyészségre, a fogházban összebeszéltek és egyöntetűen visszavonták beismerő vallomásukat, azt állítva, hogy azt csak a csendőrség veréseinek hatása alatt tették és bármit is vallottak volna, nem felel meg a valóságnak.

Erre az ügyész a helyszínére való visszaszállításukat rendelte el, ahol már egyszer meg is mutogatták, melyikük hogyan járt el, hogyan helyezték el a bombát stb., tehát az egész bűntettet rekonstruálták.

A helyszínére megérkezve az újabb rekonstruálási kísérlet előtt a bűnösök belátták, hogy átlátszó meséjükkel csak újabb kellemetlenségeknek teszik ki magukat és visszavonták újabb vallomásukat, megerősítve első beismerésüket.

Ezután szerdán este visszaszállították őket a Csíkszeredái ügyészség fogházába.

S. M.

A Patria Vaida Sándor missziójáról

Közöltük a Pátriának azt a programcikkét, amely Vaida Sándor pártvezér! hivatását és feladatát irta körül. Most a Patria válaszol s azt mondja mindenekelőtt, hogy aki nem tud románul, az buta. Ez nála a polémia-stílus, a józan ész és a kitornászott logika. Van és volt a világon néhány ember, akik nem tudnak s akik nem tudtak románul s ezek közül kerültek ki a világ legnagyobb bölcsei, gondolkodói. Ha akármilyen észszerű értelmezéssel tízszer is átnézzük azt a programcikket, annak a tartalma ez: Maniunak nincs szerencséje a király rokonszenvét birni, képtelen ezt megszerezni, Vaida iránt megvan ez a rokonszenv és most Vajdának az a feladata, hogy a bizalmat megszerezze. A Patria tényleg nem mondja, hogy a Mánia számára kell a bizalom megszerzése. De kérjük tisztelettel: két különböző dolog-e a párt és a politikus Manin ebben a kérdésben? Mert mi azt hittük, hogy itt nincs különbség. A másik, amit kifogásol a Patria, az, hogy szerintünk aki a király bizalmát akarja megszerezni, vagy visszaszerezni, az a király kegyét kívánja megnyerni, vagy visszanyerni. Mi Vaida Sándor missziójának mélyebb és nagyobb programot tulajdonítunk, bár távol vagyunk a beavatottaktól. Erre mondja a Patria, hogy mi olyan rosszakaratuak vagyunk, akik nem tartjuk elégséges államférfim és pártvezéri programnak ezt a bizalomkijárást, Nem azt gondoljuk mi, hogy Vaida Sándor ne tudná, mit kell csinálnia, hanem a Pátriának kellene megtanulni ngy írni románul, hogy ilyen kényes kérdésben határozottan, világosan szögezze le, amit mondani szeretne.

minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt.

'zrzzzz.jg-'fz1 gasTT, j'.rwtx. j:; igr.-iagg

lődésbe tudott lendülni. Romokat restaurált, kastélyokat nagyszerű kulturális intézményekké alakított át, történelmi emlékeket tiszteletben tartott és megőrzött akkor is, ha azok régi urainak dicsőségét hirdetik s általában minden téren, mind kulturális, mind gazdasági intézmények terén céltudatosan és biztosan folytatni tudta azt a kulturmunkát, melyet német urainak a történelmi fordulat parancsára abba kellett hagyniok. Azonban nemcsak a múltnak holt emlékeit tartotta illő tiszteletben, hanem ezeknek megalkotóit, az észtországi németséget is, mondhatni, hálával és tisztelettel kezeli: mindennél beszédesebb bizonyság erre az észtországi német kulturautonómia s annak keretében a német iskolák és egyéb kultúrintézmények szabad virágzása, élükön a Herder főiskolával, az uj német egyetemmel. Ezt a jelenséget más vonatkozásban éppen úgy tapasztaltuk Lettországban, mint Finnországban is s érthető, hogy mindezek láttán hangulatunk kissé kesernyés lett.

Tartuba Rigából a reggeli órákban érkeztünk meg. Virágerdő, ünnepi zene, óriási lelkes tömeg, magyar köszöntők fogadtak itt is. Aztán csoportok szerint négyes sorokban, egyetemi tanárok és diákok kalauzolása mellett bevonultunk a bájos egyetemi városba. Áz egyetem központi palotája, mely a város főterén áll s ezzel mintegy maga köré csoportosítja az egész várost, nemes vonalú görögös épület, nagyon emlékeztet a budapesti Nemzeti Múzeumra. Az egyetemi intézetek a város közvetlen közelében erdővel borított dombon festői szétszórtsággal nyertek elhelyezést. A tudomány csarnokai mellett gondozott sporttelepeket, tenniszpályákat láttunk: ideális együttes a tudománnyal foglalkozó ifjúság számára. A dombot az egyetemi könyvtár romantikus épülete koronázza: a kétszáz esztendő előtt leégett hatalmas gótikus dóm romját restaurálták erre a célra az észtek s ezzel nemcsak a múltat becsülték meg, hanem a félmillió kötetet számláló könyvtárnak is pompás elhelyezést találtak. Büszkén mutatták meg a könyvtár magyar osztályát is, melynek alapjait dr. Csekey István, az egykori kolozsvári diák vétette meg, ki a tartui egyetemen a közigazgatási jog rendes professzora s ma már észt nyelven tax’tja, előadásait. Van az egyetemnek még egy magyar tanembere Györke debreceni tanár személyében, aki a finn-ugor tanszéknek magyar lektora. A tartui egyetem egyébként a jövő esztendőben üli meg fennállásának 300. évét. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben tette le alapjait. Hosszabb szünetelés után I. Sándor cár 1802-ben nyitotta meg újra kapuit. Előbb német, majd orosz nyelven tanítottak benne. 1918-ban a német megszállás ismét németnyelvűvé tette, míg 1919-ben végre észtté lett. Feltűnően népes egyetem: 116 katedrájának kurzusait ebben az esztendőben közel négyezer hallgató látogatta. És igazi egyetemi városka: úgy tetszik, mintha 40.000 lakosa kizárólag az ifjúság szolgálatára volna rendelve. Egynapos itt tartózkodásunk alatt az egyetemi ifjúságnak vendégei voltunk, amit el sem lehet itt másképpen képzelni. Valóban pompás, tágas otthonuk van. Egész kis palota, melyben az étkezőtermek. szalonok és olvasók hosszú sora inkább előkelő klubra emlékeztet, mint diáktanyára.

Mondanom sem kellene, hogy Tallinnban, az ország fővárosában még lelkesebb fogadtatás, még nagyobb tömeg várt Gyönyörű középkori várost ismertünk meg Tallinnban, mely a Finn öböl partján fekszik, 130.000 lélek lakja (köztük 11.000 német) s Rigával versenyző nagy fontosságú kikötője a mögöttük fekvő terüle-'1 teltnek. A városon a XIV. századból való vár uralkodik. 50 m. magas tornyából, „a hosszú Hermann“ tetejéről szép időben a finn partokig ellátni.

Az ugyancsak a XIV. századból való pompás góth dóm, az Olai-templom közelében, a várhegyen dús diszitésii orosz katedrális: már régen le akarjuk bontani az orosz uralomnak ezt az emlékét — magyarázza észt vezetőnk — eddig azonban nem volt erre pénzünk. A német, kultúra emlékeit azonban annál jobban megbecsülik A várkastélyba építették be a parlament termét. Az észt népművészeti motívumoknak rendkívül eredeti aplikációja ez a mii. Éppen olyan eredeti, mint maga az észt alkotmány, melyről a parlament termében kapunk tömör ismertetést Az észt köztársaságnak u. i. nincs külön elnöke A miniszterelnök egy személyben az államfő is s „államvén"-nek hívják. Ez az újítás azonban parlamenti komplikációkkal jár s ma már azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy feladják az ezeréves észt tradícióknak folytatását s áttérnek a demokratikus köztársasagok kipróbált formáira. Mint kuriózumot mutogatják kalauzaink a „Kikkin de kökk“-tornyot, ami középkori németségen körülbelül azt jelenti, bogy „Kukkant a konyhába“ s az az anekdota fűződik hozzá, hogy a középkori várőrség innen indiszkrét bepillantást nyert az alvárosi asszonyok intim életébe. A német múltnak emlékei még a 700 éves városháza; az ezzel egykorú tőzsdeépület, mely ma ugyanezt a célt szolgálja, több templom és számos magánház. A Feketefejek Szövetségének is megvan itt a maga székháza, a szövetség azonban maga már megszűnt.

Az újkori észt kulturéletnek beszédes bizonysága az Eestónia épület-komplexum: színház, gyönyörű koncerttermek, kulturális intézmények székhelyei, pompás éttermek vannak benne. Tallinn! tartózkodásunknak ez az épület volt a központja, Itt adták Felvinczi Takács Alice, az erdélyi származású zseniális fiatal be- gedümüvésznő és a budapesti egyetemi énekkarok közös konzertjüket zsúfolt terem előtt. (Az államvén nem udvari páholyban ült, hanem megelégedett a földszint első sorával.) Van Tallinn-nak még egy érdekes középülete: magyarul a „Társadalmi Érintkezés Házának“ lehetne nevezni. Már a neve elárulja célját. Bennünket is itt hoztak össze az észt szellemiség vezetőivel: mindenkit azzal a körrel, mely foglalkozásának és érdeklődése irányának megfelel. Felejthetetlen volt az a közvetlenség, melynek jegyében ez az ismerkedés folyt: mint régi kedves ismerősökkel találkoztunk itt teljesen ismeretlen emberekkel, találtuk meg azonnal a beszélgetés közös tárgyát és egészen megfeledkeztünk arról, hogy útjaink aligha fogják mégegyszer keresztezni egymást.

Kirándultunk Tallinn-nak strandjára is, a festői Piritába. Valóban kolosszális méretű zárda-rom beszél itt a középkor dicsőségéről. Fürdésről azonban nagy sajnálatunkra itt sem lehetett szó. Bár jun. 15-e körül jártunk, a viz nem érte el a lö fok C.-t. Hazamenet azonban a kis propelleren egészen rendes tengeri viharban volt részünk s a hirtelen tengeri medvékké előlépett pesti utitársak borongós arccal viharos átkelést jósoltak másnap Helsinki-be, utazásunk végső céljára. Dr. Sulyok István.