Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)

1931-06-01 / 121. szám

Kkummsate 6 mast XIV. ÉVF. 121. SZÁM. UIMI III III TI fl" WT—T»*1 • .««o Munkaspionázs Orosza rsz ág ba n A. E. Johann, berlini ujságiró, azzal a szán­dékkal utazott ki Ázsiába, hogy titokban kém­lelje ki: mi megy igazában végbe a Föld leg­nagyobb kontinensén, hámozza ki a különböző kormányok, hadvezérek, hírirodák nagy hangú kommünikéi mögül az igazságot, amely a mii- holyekbe^, kunyhókban, sátrakban és — bör­zéken búvik meg. Egy vajudásos kínokban vo- nagló világrész méhébe látott bele drámai rész­letekben bővelkedő útja során. Hiszen a Szov­jetek ötéves programjának kulisszáit tolta fél­re s tudjuk, minő féltékenyen ügyelnek az oroszok ennek a munkatervnek ellenőrzésére: halálos ítéletekkel záródó porok figyelmeztetik az idegent, hogy a „munkaspionázs“ Szovjet- 'Oroszországban életveszélyes foglalkozás. Vé­gigbujkálja Johann Szibériát s végül Wladi kosztokban hónapokra, megreked, mert semmi módon nem tud pénzhez jutni, amivel tovább utazzék. Végül mint matróz és diplomáciai ku­rír, talál egérutat s átkerül Japánba, ahol fő­ként a nők „másik“ élete körül hoz leleplező seket. Mint hajópincér megy vissza Kínába, ahol a slianghaii koldusok disztaggá választ­ják. Kinga poréban, az angolok rejtveörzött vi iágesomópontján, végigól egy zendülést. Végül különböző délafrikai kalandok lebonyolítása után visszatér hazájába. Negyvenezer kilomé­ter az az n.t, amit Johann Hamburgtól Orosz­országon, Szibérián, Kinán és Japánon s on­nan India körülkerülésével a Vörös- és Föld­közi tengeren át Hamburgig megtett. Könnyü- vérii, kevés pénzzel utazó, mindenre vállalkozó, kedélyes kalandor típusa Johann, aki könnyed seggel verekedte magát végig ezen a bosszú utón. Útja nem csupán ut, hanem a legválto-' zajosabb foglalkozásokkal tarkított kalando­zás. Munka, spekuláció, itt-ott egy kis svihá koskodás és nem egyszer szerelem is Ízesíti a nagy ut leírását, mely most végre magyar nyelven is megjelent a Dante könyvkiadónál. A mi nehéz és megsürüsödött vérünk miatt szomorkás életünkben valóságos fellélekzés és ünnep ennek a kellemes, könnyed, de nem mély ség nélkül való könyvnek az olvasása. Cime: 40.000 kilométer. Mozigép az emberevők között Jack London világhírű kalandos utjának volt hűséges kisérőtársa Martin Johnson s eb­ből az időből való, mindössze néhány méternyi filmje világsikert ért volt el, mert hiszen az első mozioperatőr volt, aki nem a filmvárosok kényelmes miliőjében kurblizta filmjeit, ha­nem elment önmaga az őserdőbe. Egy nagy filmvállalat aztán 1019-ben azzal bízta meg, hogy kutasson fel a világon valahol — ember- evőket s filmezze le őket őseredeti mivoltuk­ban, lehetőleg emberevés közepette. Johnson erre az éppen nem veszélytelen útjára fiatal feleségét is elvitte, ami szerencséjére vált. Az Uj-Hebrida szigetek emberevői sok te­kintetben megszelídültek és noha a „hosszú disznó“ után (ahogy az emberhúst nevezik), még mindig csurog a nyáluk, ma már nem igen merik megszerezni maguknak ezt az élve­zetet. A szigetek közt cirkáló állami hajók sze­me előtt az ilyen lakomának nagyon keserű utóize lehetne. De ezeken a szigeteken a fehér hús után való vágyakozás különös formát is ölthet s szerelemmé is válhatik. Ilyen vágy re­zeg annak a kalandnak a hátterében, amit a filmfelvételeket hajszoló Johnson feleségével együtt Molekula szigetén Nagapatéval, a nagy nambák főnökével megélt. Ezeken a vad szige­teken, ahol egy-egy misszionárius évtizedekre terjedő önfeláldozó munka után is csak tizen­hetet tud négyszáz szigetlakóból megtéríteni s azok is rögtön vissazesnek régi pogányságuk­ba, mihelyt a misszionárius kiteszi a szigetről a lábát, abban a világban, amelynek varázsa az ott lakó fehéreket is vademberekké teszi, a később páholyból nézett filmképek felvétele akkora veszélyekkel, olyan fáradsággal jár, olyan hidegvért és leleményességet követel, amilyennel csak kivételes akaraterején egész ember rendelkezik. titkos ünnepségét lefilmeznie, amelyen csak­ugyan emberhússal táplálkoztak a benszülöt- tek. Megkapó az emberiség vad és primitiv kor­szakának a találkozása a mozigéppel, vagy húsz évezrednyi ugrás a civilizáció utján. Ezekről a kalandokról számol be a Dante máris népszerűvé vált „A világ körül“ cimü utazási sorozatának újabb kötete, „A kannibá­lok szigetén“. Johnson egyébként — dohányon és szöve­ten kívül — főként azzal ért el sikereket a va­daknál, hogy levette őket mozira s másnap mindjárt előadást is rendezett nekik, ahol meg­láthatták önmagukat. Ezért varázslónak tar­tották az amerikait és vakon engedelmesked­tek neki. Hosszú hónapokon keresztül mégis hiába bújta a vadont Johnson, képtelen volt autentikus emberevőkre bukkanni. Végre egy­szer, útja legvégén, kedvezett a szerencse: élet­veszélyben ugyan, de sikerült a vadaknak egy Mikor a miniszter és a magyar képviselő- I elölt egyszerre érkeznek a magyar faluba „A Magyar Párt támogatni fogja a Jorga-kormányt abban a törekvésében, bogy a nagy tolvajoktól megszabadíthassa az országot4*, — mondotta Haţieganu miniszternek dr, Ferenezi Zsigmond — Miniszter Ur! Az elmúlt 12 esztel^iő alatt ennek az országnak nem volt egyetlen kormá­nya sem, csak minisztériumai voltak, melyek mindig abban haSonlitottak egymáshoz, hogy kitermelték maguk körül a nagy tolvajokat, akik ellopták a mi f illéreinket. A magyarság ezen a választáson zárt sorokban fog felvonulni és le fog szavazni a Magyar Párt listájára és képviselői által egyetemlegesen, a maga összes­ségében fogja támogatni a Iorga-kormányt ab­ban, hogy elkergessék a nagy tolvajokat az or­szág éléről. A Magyar Párt támogatni fogja a lorga kormányát abban, hogy ennek a szép és gazdag országnak az ábrázatáról letörülje a fi­nánc és a rendőr vonásokat és a gazdasági és társadalmi állam vonásait rajzolja helyébe, hogy ebben az országban becsületes munkával minden ember meg tudja keresni a maga ke­nyerét. Dr. Ferenczi szavait figyelemmel hallgatta végig a miniszter, pár percig még beszélgetett a magyarpárti vezetőkkel s aztán amilyen gyor­san jött, olyan gyorsan elszáguldott kíséretével. S amint a rohanó miniszteri autó után néz­tem a felszálló porfelhőbe, a por szétoszlásával kezdett szétfoszlani bennem is a miniszter ma­gyar nyelvű beszéde nyomán támadt illúzió, mert ezsembe jutott, hogy előző napon a Mező- esávástól alig 30 km.-nyire eső Ákosfalván azt követelte a csendőr, hogy a magyarpárti prog­rambeszédeket is románul tartsák. T. J. f Csak arra hívjuk fel b. figyelmét ha gyomor-, vese-, vagy hólyag* bánt almai vannak, úgy igyon PAPTAMÁSI LITHYNIA“ ÁSVÁNYVIZET, (Marosvásárhely, május 30.) A Magyar Párt marosmegyei tagozata napok óta a leglelkesebb propagandát fejti ki a választás sikerének érde­kében­A jelöltek választási körútja alkalmával ér­dekes találkozás történt. Délelőtt, úgy tíz óra tájban választási gyű­lés megtartásúra Mezőcsávás községbe érkezett dr. Ferenczi Zsgimond szenátorjétölt, Benkö íjászló képviselőjelölt, Bustya Béla az építőipa­rosok elnöke és Tódor József ujságiró. Körül­belül 150 magyar választópolgár várakozott a magyar párti kiküldöttekre s csak 30—40 ro­mán választó Ilatieganu miniszterre, akinek megérkezését is egészen véletlenül ugyanarra az időre jelezték. Három porcig sem kellett vár­ni s máris ott volt ,,('!j 50“ jelzésű, hatalmas Buickja. melyről fürgén ugrott le Haţieganu Gyula miniszter és kíséretében Bogdán Duiea. Megálltak mindketten az autó mellett, a po­ros országúton, az utszéli árok mellett, mintha csak szimbolizálni akarták volna, hogy az or­szág szekere is az örvény, a meredély szélén áll, ahová a volt miniszterek taszították s ahonnan az uj miniszterek el akarják vonszolni. És Haţieganu miniszter beszélni kezdett elő­ször románul, azután magyarul. — lorga miniszterelnök az első, aki baráti jobbot nyújtott a magyarság felé — hangzott a miniszteri kijelentés — és a kisebbségi kérdés rendezésére az első lépést megtette. — Az első ballépést — szólt közbe dr. Feren­czi Zsigmond, — mert egy renegát szászt neve­zett ki kisebbségi miniszternek. — Hallgassanak meg uraim türelemmel, — folytatta némi indignálódással a miniszter — mert én is meghallgatom, ba Önök valamit mondani akarnak. Azt hiszem, én vagyok az el­ső miniszter, aki magyarul szólok önökhöz s ezért elvárhatom, hogy figyelmesen hallgassák meg szavaimat. Majd azzal folytatta, hogy a Iorga-lcormány nem politikai, hanem teknikai kormány, ame­lyik rendet, békét és munkaalkalmat akar csi­nálni s azért kéri a magyarságot, hogy támo­gassák a kormányt­A miniszter beszédére dr. Ferenczi Zsig­mond válaszolt. 9’ mert ezen betegségeknek ez az egyedüli biztos gyógyszere. — Kapható mindenütt. VICHY a fürdőhelyek királynőié. I Májbajok, köbántalmak, sárgaság, vérbőség, anyagcsere- I zavarok (cukirbetegség — üüszvény — elhízás) ellen. 32 I Ne higyje. hogy a Vichy-i kúra túl drága. 2790—5520 francia frankért — a szálloda rangjához és a kúra idejéhez viszonyítva — a következőket nyújtjuk: 21 napi tartóz­kodás jó szállodában, a fürdő használata, kirándulások és szórakozások az összes illetékeket és borravalókat § beleértve. — I A Compagnie Internationale de Wagon-Lits, Bucureşti és a I S A R. N I A —- a Compagnie des Chargeurs Réunis képviselője — Bukarest (Pasagiul Comedia), Chişinău, I Cernăţi és Temesvár megadják a szükséges felvilágosí­tásokat és beszerzik az utazáshoz szükséges dolgokat Sövgtkíasező háifumn&a :: mindenki részére a í .Mr 1 gyorskötőgépün­kön. — Előképzés nem szükséges. A kész árut megvesz- szük. Kérje még ma dijmentespros- pektusainkat. „ROYAL“ Gyors-Kötőgépek, MEBGVES 7. számú póstafiók 2 sze&âs, lehetőleg komfortos kertes la­kást keresek. Rákóczi ut, Majális ut, Erzsébet ut környékén. Címeket a Lanté kölcsönkönyv­tárba kérünk. Leszállított árok mellett vegyileg fest, tisztit „UNIÓ“, Kolozsvár!

Next

/
Thumbnails
Contents