Keleti Ujság, 1931. június (14. évfolyam, 121-144. szám)
1931-06-01 / 121. szám
XIV. ÉVF. 121. SZÁM.- ■■ Z-’S7.uV.^K~1T. . vtv•:<.*&’ £»*5*&W&9IRI DÁMTE ........... KIADÁS Fűzve 115 lei, Kötve 165les. „Minden zsidó halottasra és az hálátlan rabszolgává al&csonyitfa magát, ha a magyarság éiet-haiálharcában nem átal külön csoportba állni!“ ■% Vési Géza őr. megrázó erejű szózata Frőéíij magyar zsidóságához (Kolozsvár, május 30.) A hétfői választásokon első ízben kerül szembe a cionista égisz alatt megszületett zsidó párt a Magyar Párttal. Nagyon jól tudjuk, hogy a becsületes magyar zsidóságnak sok lelki harcot okozott az a megtévesztő propaganda, amelyet a zsidó párt hangzatos cimét viselő cionista tömörülés vezérei folytattak s bizonyára ma is vannak olyanok, akik tétován, habozva állnak a válaszúton. Nem kis dolog az édes anyanyelv, a magyar kultúra kötelékeit eltépni s az erdélyi magyar zsidóság legkiválóbb vezérei bátran szembe is fordultak azokkal a ku tmér gőzökkel, akik a román államrezon konjunkturális szempontjait szervilisen magukévá téve, igy akar ják behajtani a magyar zsidóság tömegeit a cionista táborba. A Keleti Újság ebben a kérdésben mindig a legrezerváltabb álláspontot foglalta el s lehetőleg csak zsidó részről elhangzott nyilatkozatoknak adott helyet. E programunkhoz hiven közöljük most a Nagyváradról elszármazott Dési Géza dr, magyar képviselőnek alábbi megrázó hatású, igazán szívből fakadó nyilatkozatát, amelyet a magyarországi zsidóság népszerű orgánumának, az Egyenlőségnek kérésére tett. Szószerint közöljük a szenzációs kijelentéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy a habozókat visszatartsák a félrelépéstől, a magyar zászló hűséges követőit pedig buzdítsák. íme a nyilatkozat: Nagyon nehezemre esik, hogy elfogulatlan legyek és hideg tárgyilagosságai nyilatkozzam, amikor Nayváradról van szó. Sokat próbált, edzett ember vagyok, mégis összeszoru! a szivem, hiszen odaköt minden, ami az életben kedves és felejthetetlen s időn, távolon és a sors minden változatán át Nugyvárad változatlanul maradt meg a lelkemben és én sem változtam meg Nagyvárad iránt. lie éppen ezért, a hűség, az igazság és a becsület azt parancsolja, hogy őszintén beszéljek, ez jogom és kötelességem. Amikor azt olvastam, hogy Nagyváradon a Magyar Párttal szemben külön zsidó párt alakult, szégyeltem magamat. Ez az alakulás hálátlanság és kegyetlenség a mult irányában, politikai esztelenség a jelenre tekintettel és bűn a jövő kiszámíthatatlan esélyeivel szemben. Nem óhajtok más országok belügyeibe avatkozni, én nem a megváltozott külső kereteket, hanem a háborútól és békétől nem függő belső lelkiséget nézem. Nagyváradon és Biharban a nemesen érző magyarság, emberemlékezet óta, emberi méltóságot, egyenlő polgári jogot, kenyeret, kultúrát, szabadságot és tekintélyt adott a zsidóságnak, nem volt sem szellemi, sem gazdasági gettó, szabadon álltak egymás mellett a templomok és iskolák, dicsérték Istent és terjesztették a műveltséget s a műhelyekben, boltokban, gyárakban és iskolákban emelt fejű és emelkedett lelkű nemzedékek éltek és dolgoztak. Apáink és nagyapáink ezt az örökséget hagyták reánk, mi ebben születtünk és éltünk, ezt hagyjuk örökül gyermekeinknek, hűséges szeretet a magyar géniusz iránt, öröme a mi örömünk, bánata a mi bánatunk, gyásza a mi gyászunk. Dr. Kecskeméti Lipót, Fuchs Benjámin, dr. Adorján Ármin, dr. Konrád Béla, Hegedűs Nándor Nagyváradon, dr. Schütz Henrik Aradon s még sok-sok más ragyogó egyéniség, most is ezt a hitet vallja Erdélyben, a templomban, a hitközségben, a közéletben, ezt az igazságot hirdetik és ezt pecsételik meg nemes életükkel. A magyar zsidóság nem választhatja el sorsát a magyarság sorsától, s nem igaz az, hogy „elérkezett az ideje, hogy a zsidóság masa intézze sorsát“. Mi zsidók, a Sebes Körösöd innen is, túl is, szerves életösszefüggés ben vagyunk a magyarsággal, egyazonos az érdekünk, nyáron és télen, életben és halálban. Ez volt a hűség érzete és az igazság kategorikus imperiativusa napsugaras időkben, ma pedig mindenki szégyent hoz halot- taira és az élőkre, hálátlan rabszolgává alacsony if ja le, a capitis diminutio f ejvesztő pellengérére hurcolja önmagát, hu most a magyarság élethalál-harcában, nem átall odaállni külön csoportba a ma gyarság ellen s évszázados földindulás és jégverés válságos idején, a gonoszság vagy botorság cséplőjével még ő is pusztítja a magyarságnak megmaradt vetését. Mert nem a gazdaság és boldogság ideje az emberi lélek aranypróbája. Mi zsidók kimondhatatlan szenvedések, nyomorúságok és üldöztetések vértanuságában, hűségesek maradtunk Istenünkhöz, ez a mi nemesi levelünk és ez örök életünknek záloga, ezen és a másik világon. S amint megvetjük azokat, akik vagy jósorsukban elbizakodva, vagy balsorsukban megtántorodva, hűtlenekké váltak ősi hitünk vérszerződéséliez, azonképpen ítéljük meg azokat is, akik megtagadják a magyarságot, elhagyják és szembe fordulnak vele. A külön zsidó-párt: rossz és kárhozatos politika. Amolyan politikai mesumed-szerep ez, nincsen gyökere és nincsen jövője, a régi ajtót maguk mögött bezárták, az uj ajtón hiába kopogtatnak, se benn, se künn, nincsen talaja, hite és erkölcse, a jövője olyan lesz, mint a lehullt falevélé, elsodorja a szél és eltapossák az emberek. Azok, akik most a magyarsággal szemben külön zsidó pártot alakítanak, le fogják sütni a szemüket, amikor majd egyszer találkozunk. ***#*■«« Olaszország megegyezésszerüen három kikötőiéi megnyitotta áss orosz dumpingnak (London, május 38.) Orosz- és Olaszország között inegegyezés_jött létre, melynek alapján Trieszt, Fiume és Bari olasz kikötők az orosz- országi nyerstermékek exportáló állomásai lesznek. A Csehszlovákia és Ausztria felé irányuló orosz szén kivitel főraktározó helye Trieszt, a Jugoszlávia és Magyarország felé irányuló, ugyanilyen exporté, Fiume lesz. Barit a benzin és naftaexport központi kikötőjévé fejlesztik. a-1* »- !» '1 Rövid Piccard Isméi felszáll idősa b®?ü?. a repülögépakeí a sztratoszférán fogják átvezetni (Innsbruck, május 30.) Piccard professzor elutazott Augsburgba, hogy megtegye az előkészületeket legközelebbi felszállásához, amikor tizennyolcezer méter magasságig szeretne fölemelkedni A vakmerő kutató léggömbjét nem szállították e! a gleccserről, mert a rendkívül nagy terjedelmű és tekintélyes súlyú alumi- niumgömb elszállítása rendkívüli nehézségekkel járna A gleccseren a leszállás emlékére emlékkövet állítanak fel. . (Gurget, május 30.) Piccard professzor va-,, lószinüleg jövő kedden utazik vissza Brüsszelbe, ahol folytatni fogja előadásait az egyetem fizikai tanszékén. Piccard professzor sztratoszféra-repülése azt is bizonyította, hogy zárt kabinban minden baj nélkül keresztül lehet hatolni a sztratoszférán. Ez a megállapítás óriási gyakorlati jelentőséggel bir, mert aviatikái szakkörökben már régóta foglalkoznak azzal a tervvel, hogy repülőgépeket a sztratoszférán át vezetik, /
